Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-264

392 26b. országos ülés 1911 október 1%-én, csütörtökön. őrség szaporítása elkerülhetetlenül szükséges, és ép ezért 775 csendőrlegénynyel a létszám szaporit­tatni fog. (Helyeslés jobhfelöl.) Ezzel kapcsolatban azonban a határrendőr­ség létszáma némileg apasztható ; itt 165 legény­nyel kisebb létszám van kilátásba véve és igy a kiadások a határrendőrségnél 261.000 koronával kisebb összegben vannak előirányozva. (Helyeslés jobbfelól.) A székesfővárosi államrendőrség kiadásai 750.000 koronával emelkednek főleg azért, mert a rendőrség hatásköre Kispestre és Erzsébetfalvára is kitérj esztetik, (Helyeslés jobbfelól.) miután ezeknek közbiztonsági állapotai nem megfelelők. Ezenkívül bizonyos statusrendezés is folyamatban van a rendőrségnél, nemkülönben a fővárosi rendőr­legénység létszámának szaporítása is 153 fővel. (Élénk helyeslés jobbfelól.) A közjótékonysági és emberbaráti intézmé­nyek szükséglete emelkedik 155.000 koronával. Az átmeneti kiadások a belügyi tárczánál emel­kednek 532.000 koronával, a mi a csendőrség ós a rendőrség létszámának szaporításával kapcso­latos. A beruházások pedig a belügyi tárczánál emelkednek 451.000 koronával, a mi a közegész­ségügyi intézmények fejlesztésének következménye. Átmenve a pénzügyi tárczára, konstatálom, hogy ennek kiadásai 39'3 millióval, bevételei 77'2 millióval emelkednek, ugy hogy ennek a tárczá­nak mérlege javul 37'9 millióval. (Éljenzés jobb­felól.) Még pedig a rendes kiadásoknál, elsőnek említve a pénzügyigazgatóságokat egy csekély több­let van felvéve, t. i. 109.000 K, főleg azért, mert az 1913-ban életbe léptetendő uj egyenes-adótörvé­nyekre nézve bizonyos előkészítő intézkedések teendők és ezért bizonyos csekély személyzetszapori­tást vettem kilátásba. Az adóhivatalok szükség­lete emelkedik 285.000 K-val, részint a folya­matban levő státusrendezés következtében, (He­lyeslés jobbfelól.) részint pedig azért, mert uj adó­hivatalok felállítása van tervbe véve. A pénzügy­őrség szükséglete emelkedik 147.000 K-val. Itt is bizonyos státusrendezés van kilátásba véve és ezenkívül 50 uj fővigyázói állás rendszeresítése terveztetik, tekintettel arra, hogy a gyárak, a melyek jövedéki ellenőrzés alatt állanak, folyto­nosan szaporodnak. Az országos kataszteri felmérés szükséglete 148.000 K-ával emelkedik, a fogyasztási és ital­adók szükséglete emelkedik 555.000 K-val, a mi főleg a mezőgazdasági szeszfőzdék jutalmának emelésével, másrészről azzal a körülménynyel áll kapcsolatban, hogy a törvény értelmében az ál­lam a fővárosnak bizonyos söradópótlékokat és italmérési illetékeket tartozik megtéríteni, ezek pedig évről-évre növekedő mennyiséget képeznek. Nagy emelkedés van a dohányjövedék ren­des kiadásainál, a hol 4­5 millióval emelkednek a kiadások és 20 millióval emelkednek a bevételek. (Nagy zaj balfelől. Élénk helyeslés jobbfelól.) A ki­adások főleg annak következtében növekednek, hogy a beültetett terület nagyobb, a beváltási árak emelkednek és igy a beváltási költség is ter­mészetesen növekszik. Ezenkívül a fuvarozási költség is növekszik ugy a beváltásnál, mint a gyártásnál. Mindezek a körülmények idézik elő a többkiadást. Azután felvettem egy uj czimet ebbe a költség­vetésbe : »földgáz-, petróleum- és káliumsókutatás<< czimén. Ezek a költségek eddig csak pausaliter szerepeltek a költségvetésben, most pedig rend­szeresen van előirányozva: személyi járandóság és dologi kiadás szerint. Az összeg, melyet be­állítottam, 906.000 korona, és vonatkozik csekély részében személyi kiadásokra, nagy részében zárt­kutatmányi illetékekre és körülbelül félmilliót tesz ki az üzemi kiadás, tudniillik a furatási és kutatási költség. (Helyeslés jobbfelól.) A fém­kohászatnak, valamint a pénzverésnek kiadásait apasztottam a tényleges szükséglethez képest 1,350.000 koronával. Az állami vasgyárak kiadásai emelkednek 3,732.000 koronával, miután a gyárak foglalkoztatása igen jelentékeny fejlődést mutat. A kőszénbányászat kiadásait csökkentettem 1,400.000 koronával a tényleges szükségletnek megfelelően. (Helyeslés.) A pénzügyi tárcza átmeneti kiadásai emelked­nek 22,500.000 koronával. Ebből a tételből 20 millió a pénzverésre esik, és pedig ezüstvásárlásra. Már a t. ház előtt van egy törvényjavaslatom, melyben arra kérek felhatalmazást, hogy az 1 és 2 koronások veretése megindittassék, miután ezekben igen nagy hiány mutatkozik a közös vámterületen. (Igaz! ügy van!) E tekintetben tehát tervezve van, hogy a banktól átveszünk 20 millió korona ezüst egyforintost, és ezeket átveretjük egy- és kétkoronás darabokká. Ez természetesen bizonyos pénzverési nyereséggel jár, ugy hogy ez a 20 millió korona a bevételben 22'4 millió bevétellel van egyensúlyozva. A pénzügyi tárcza beruházásai 8-3 millió koronával nagyobbak, mint az előző évben. Ebből esik a dohányjövedékre 351.000 korona, a földgáz, petróleum és kálísó kutatására 601.000 korona, a kispesti mimkásházak építésének folytatására két millió, ugyancsak Kispesten középületek létesülé­sére — melyek az eredeti programúiban nem foglaltattak — 1,230.000 korona; a különböző ministeri épületek megépítésére fel van véve két millió korona többlet; — vidéki pénzügyigazga­tósági épületekre 534.000 korona ; — a Lánczhid átalakítására 1,100.000 korona. A bevételekkel külön szándékozom foglal­kozni, azért méltóztassék megengedni, hogy most áttérjek a kereskedelmi tárcza kiadásaira. (Halljuk ! Halljuk !) A kereskedelmi tárcza kiadásai számszerűleg 88'8 millióval emelkednek, bevételei pedig 64.8 millióval. Ez azonban inkább csak látszat, mert a valóságban ugy áll a dolog, hogy a folyó évben a külön beruházási törvényekből még egy jelen­tékeny összeg állt rendelkezésre, a mi az 1912. évben már nem fordul elő. Tehát az összes ki­adásokkal, nevezetesen a beruházásokkal is magát

Next

/
Oldalképek
Tartalom