Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-264

26Í-. országos ülés 191Í október 12-én, csütörtökön. 391 később lesz szerencsém rámutatni, s a melyet itt figyelmen kivül hagyhatunk, mert a mérlegre befolyást — ugy szólván — nem gyakorol. A mi a beruházásokat illeti, ezek, a mint emiitettem, 30­l millió koronával emelkednek. És pedig a pénzügyi tárczánál 8,300.000 koronával. A kereskedelemügyi tárczánál 55% millió a szám­szerinti emelkedés ; ha azonban e tárcza kezelé­sében a folyó évben a külön beruházási törvények­ből még rendelkezésre állott és most eleső 47-6 millió korona hitelt leszámitjuk, a kereskedelem­ügyi tárczánál a beruházások tulaj donképeni emelkedése csak 7­9 millió koronát tesz ki. Ismétlem tehát, az összes kiadások emelked­nek 146 millió koronával, ebből az emelkedésből 80 millió esik a rendes kiadásokra, a többi pedig az átmenetiekre és a beruházásokra ; ezzel szem­ben a bevételek szintén 146 millióval emelkednek, és ebből a többletből 123 millió rendes, 23 millió j^edig rendkivüli bevételt képez. Ezekben rajzoltam meg az 1912. évi elő­irányzatunknak külső alakját, külső vázát. Most méltóztassanak megengedni, hogy át­térjek a részletekre, a mi talán hosszadalmas és unalmas lesz, (Halljuk! Halljuk!) és előre is ké­rem a t. képviselőház szives elnézését, ha a dolog természeténél fogva kénytelen leszek meglehetős sok számmal dolgozni. (Halljuk ! Halljuk !) Az országgyűlés kiadásai emelkednek 117.000 K-val, a mi főleg a képviselőházi alkalmazottak anyagi helyzetének javitása folytán állott elő. (Helyeslés a jobboldalon.) A közösügyi kiadások, mint emiitettem, a rendes kezelésben emelkednek 4'25 millió koronával; a közösügyi átmeneti ki­adások pedig 4,368.000 K-val emelkednek. Mi­után azonban az átmeneti kiadások többlete egy megfelelő összegű tétellel a bevételeknél ellen­snlyozva van, a nettó emelkedés az egész közös­ügyi szükségletnél tulaj donképen nem több, mint 4,258.000 K. Ezt a közösügyi szükségletet, tekintettel arra, hogy a delegácziók még nem üléseztek és igy az 1912. évi költségvetést még meg nem állapították, olyképen prelimináltam, hogy alapul vettem az 1911. évi közösügyi költségeket, ezekhez hozzá­adtam azt a többletet, mely a kormányok között a véderő költségeire nézve létrejött megállapodás­nak a folyománya, és levontam azt a többletet, a mely egy tiz milliós vámbevételi emelkedésből Magyarországra esik. így jön Iá ez a 4­25 millió korona. Az átmeneti kiadásokat illetőleg pedig bevételben és kiadásban egyaránt egyforma összeg van beillesztve, ugy, a mint ez a közösügyi kiadá­sok tekintetében eddig is mindig eszközöltetett. A nyugdíj szükséglet emelkedik, mint említet­tem, két millió koronával, a mely emelkedés az összes tárczákra kiterjed. Az államadósságokra vonatkozólag említettem, hogy ezek hét és fél millió koronával emelkednek és pedig az 1910. évi beruházási törvényben és az 1911. évi költség­vetési törvényben nyert felhatalmazás alapján, mely törvények a kormányt bizonyos beruházási i czélokra 4 százalékos járadékkötvények emittálá­sára hatalmazták fel. Ezen kötvényszükség­letnek nyolcz havi részlete van ebbe a költség­vetésbe beállítva. Horvát-Szlavonországok szükséglete emelke­dik, mint emiitettem, 1,250.000 koronával, miután ott a csendőrségi illetmények rendezéséről van szó, az utak is nagyobb összeget vesznek igénybe, a tanítók 10 százalékos drágasági pótlékban része­sittetnek; azután elemi iskolai építkezések, a nyugdíj szükséglet s a dologi kiadások emelkedése idézi elő ezt a többletet. A ministerelnökség szükséglete 105.000 koro­nával emelkedik, melyből 5000 korona a rendes, 100.000 korona az átmeneti kiadásokra esik. Tervbe van véve, hogy a fiumei kormányzósági hivatal részére megfelelőbb elhelyezés biztosit­tassék. A belügyministerium szükséglete kerek számok­ban 10,200.000 koronával emelkedik, miután azon­ban bevételei is emelkednek 2 millió koronával, a tulaj donképeni nettó szükségleti többlet 8,100.000 korona. Ebbőla központi igazgatás 239.000 koronát vesz igénybe, főleg azért, mert az úgynevezett köz­egészségügyi mérnöki osztály a földmivelésügyi mi­nisterumból áthelyeztetik a belügyministeriumba. Ez kapcsolatban áll azzal az örvendetes lendülettel, mely az egyes vidéki városokban az egészségügyi intézkedések tekintetében észlelhető. (Igaz! Ugy van ! jóbbfélöl.) A városokban tudniillik mindinkább terjed az a törekvés, hogy csatornázással, vízveze­tékkel s egyéb egészségügyi intézményekkel lássák el magokat. (Helyeslés.) Természetes, hogy ennek következtében szükséges, hogy a belügyminis­teriurnban megfelelő szakerők álljanak rendelke­zésre. (Helyeslés.) A törvényhatóságok és községek szükséglete 3 és fél millió koronával emelkedik ; ebből a vá­rosok segélyezésére a tavalyinál 1 millió koronával nagyobb összeg jut; a vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásai is szaporodnak ; mert uj járások felállítása (Helyeslés jobb felől.), uj állások szervezése vétetett tervbe, s egyes vár­megyékben székházak építendők. Mindezek a kö­rülmények idézik elő a költségtöbbletet. Azután egy üdvös intézkedés terveztetik : a községi és kör­orvosi nyugdíjintézet létesítése, (Elénk helyeslés) a mely államilag 250.000 koronával fog segélyez­tetni. A vármegyei tisztviselők előmeneteli viszo­nyainak javítására 1 millió korona többlet vétetik fel. (Helyeslés.) Igen jelentékeny a kiadási emel­kedés a közegészségügyi intézményeknél, (Halljuk ! Halljuk!) a hol a belügyministerium ügykörébe tartozó mindhárom czim, a közegészségügy, az egészségügyi intézmények és az országos beteg­ápolási alap együttvéve 3 millióval nagyobb össze­get kap, mint a megelőző évben. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy ezen tételeknek növelését külön indokolnom nem szükséges. (Helyeslés.) A magyar királyi csendőrség szükséglete emelkedik 1,688.000 koronával. Ennek magyará­zata az, hogy a határőrizet szempontjából a csend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom