Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.

Ülésnapok - 1910-256

280 2,56. országos ülés Í9ÍÍ $2 keresztülvitele ; (Igaz ! Ugy van ! Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) lehetetlenné van téve az, hogy ezek a felemelt nagy ujonczlétszámok s az azokkal járó nagy költségek, a melyek e javas­latokban itt előttünk feküsznek, minden nemzeti engedmény nélkül, közéletünk minden átalakitása nélkül egyszerűen keresztülvitessenek. (Élénk he­lyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) És ha az igen t. ministerelnök ur próbát tenne most arra vo­natkozólag, hogy ezen állitása fedi-e az igazságot, a valóságot és közhasznú javaslatokkal jönne ide most, a melyek az ország gazdasági életének, kul­túrájának, jogrendjének fejlődését involválják, vagy a melyek a közel jövőben már ime az ország költségvetésének tárgyalását is inaugurálják, nem hiszem, hogy e ház bármely oldalán ülő képviselők is túllépnék azt a rendszeres mértéket, a melyet ezen tárgyaknak letárgyalása igényel, (ügy van! TJgy van ! a szélsőbaloldalon.) Lovászy Márton : Ez makacsság ! Egy tárgy­hoz köti az egész közéletet! Nincs más a világon, esak katonaság ? Bakonyi Samu : Más érdeke is van az állam­nak ! (Mozgás jobbfelől. Elnök csenget.) Holló Lajos: Másik vádja az igen t. minister­elnök urnak azután az, hogy ezek az indítványok és ezek az eszközök, a melyeket mi e javaslattal szemben alkalmazásba veszünk, a házszabályok­kal való visszaélést jelentenék. Mi abból titkot nem csinálunk, hogy az e parlament házszabályai­ban lefektetett eszközök végső kihasználása az, a mit mi e javaslatokkal szemben teszünk. De ha parlamentünk történetére és működésére vissza­tekintünk, látjuk, hogy voltak hasonló visszaélések a múltban, a melyeknek mindegyikét nem akarom felsorolni, de ott van pl. az az eset, midőn Tisza Kálmán megakadályozta az akkor tervezett válasz­tói jognak törvénybeiktatását. Tudjuk, hogy később következő kormányok egyáltalában kísér­letet sem tettek arra, hogy ezen megakadályozott törvényjavaslatot valamikor törvényerőre emel­hessék. Azután ott van a gróf Szapáry Gyula volt ministerelnök ellen felvett obstrukczionális harcz a közigazgatás államosítása kérdésében, Vájjon a későbbi országgyűlések iparkodtak ezen visszaélést helyrehozni és ezen államosítást keresztülvinni? Ellenkezőleg, azt tapasztaltuk, hogy egy későbbi országgyűlés még annak emlékét is eltörölte, a mit a Szajjáry-ministerium csinált. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől. Halljuk ! Halljuk !) Vagy ott volt, t. ház, a Széll Kálmán volt ministerelnök ur idejében támadt ellenállás és parlamentáris harcz, a mely, mint tudjuk, azzal vég­ződött, hogy a Széll Kálmán által kívánt nagy katonai létszámemelés és tehertöbblet sem gróf Khuen-Héderváry Károly, sem az utána következő gróf Tisza István által ebben a parlamentben nem terjesztetett elő. Tehát ezek a küzdelmek, a melyek ilyen czélból folytak a múltban is, már eredményeik által, és pedig nem személyi változások szem­pontjából vett, hanem kizárólag tárgyi eredmé­ylember 28-án, csütörtökön. nyei által teljes beigazolást nyernek parlamenti multunkból és parlamenti történelmünkből. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) A mi pedig azt a kérdést illeti, hogy törvényes eszközök voltak-e ezek vagy nem, hiszen ez a vád akkor nemcsak bennünket érint, a kik ma élünk ezen fegyverekkel, hanem érinti mindazokat a politikai faktorokat és pártokat, a melyek a múltban is ezen fegyverekkel éltek. (ügy van! a szélsőbaloldahn.) Megengedjük, hogy ezek kivételes fegyverek és tanusitjuk ezt azzal is, hogy mi ezen kivételes fegyverekkel csak kivételes esetekben és kivételes czélokért élünk . . . (Mozgás és derültség jobbfelől; felkiáltások : Egyebet sem csinábiak I) Ercsey Péter: Tiz év óta mindig obstruálnak ! (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk !) Holló Lajos : ... de azt határozottan állítjuk, hogy ezen fegyverek, a melyek ezen házszabályok­ban lefektetve vannak, törvényesek. Nem vitatom, hogy a véletlenség hozta-e be, avagy pedig talán elődeinknek bölcsessége rakta le azokat az elveket. . . . (Élénk helyeslés és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Előrelátása! Felkiáltások jobbfelől: Jóhiszemű­sége ! Tisztessége !) Polónyi Géza : Széll Kálmánnal és gróf Tisza Istvánnal való megállapodás alapján czélzatosan, nem véletlenül maradtak benn. (Zajos ellenmon­dások a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Holló Lajos: ... de hogy ezek benne vannak a házszabályokban, (Ellenmondás jobbfelöl.) tehát törvényesek, legálisak, azt, t. ház, senki, a ki a magyar közéletben számottevő tényező és a kinek közjogi ismeretei egyáltalában alkotmányos éle­tünkön nyugszanak, kétségbe nem vonhatta. Nem helyeselte talán az ezen eszközökkel való élést, de hogy ezek törvényes, a törvényben lefektetett esz­közök, a melyekkel most mi, máskor talán más élhet, a mig fennállanak, azt kétségbe nem von­hatták és nem is vonták, mert ezeket maga a jog, maga a törvény, maguk az élő házszabályok nyújt­ják a pártoknak és a képviselőknek, a melyekkel való élést tehát visszaélésnek minősiteni, minket a házszabályokkal való visszaélés vádjával illetni nem lehet. (Igaz! ügy van ! a bal- és a szélsőbal­oldalon. Ellenmondások és zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Holló Lajos: Volt ennek már egy próbája, midőn épen az ezen házszabályokkal való élést megkísérelte az akkor szembenálló kormány erő­szakos utón is letörni. A nemzet elé vitték a dön­tést, kétszeres választások után döntött a nemzet és nem azoknak adott többséget, a kik azt mon­dották, hogy ki kell irtani, és ki kell tépni ezeket a szabályokat, . . . (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) B. Podmaniczky Endre: Nagvon megbánta! (Zaj.) Holló Lajos: . . . hanem szabad és törvényes választások utján, a nélkül, hogy a közhatalomnak bármely része is a függetlenségi pártnak, vagy a képviselőház ez oldalán ülő pártoknak a kezében

Next

/
Oldalképek
Tartalom