Képviselőházi napló, 1910. XI. kötet • 1911. augusztus 31– október 20.
Ülésnapok - 1910-242
345. országos ülés 1911 szeptember 12-én, kedden. 121 delmi minister ur egy nagyon egyszerű módszert használ, mely mondhatom, igazán ügyes, — pardon a kifejezésért, de ugy van. Ő egyszerűen kiegyezett az ellenzék szónokaival az iránt, hogy a mi állami bevételeink évenként 60 millió koronával emelkednek fokozatosan, és mikor ez a kiegyezés megtörtént, akkor erre alapitotta további fejtegetéseit. Én végtelenül sajnálom, — azért, mert magam is szivesen látnám, ha állami bevételeink sokkal nagyobbak volnának, mint a milyeneknek én látom azokat — de én e kiegyezés ellen kénytelen vagyok óvást emelni, ha más czimen nem, a felén túli sérelem czimén, mert az én számitásom szerint az a 60 millió korona még csak felében sem folyik be az állam kasszájába. Ezt nem nehéz ellenőrizni, és nagyon röviden fogok ezzel végezni. Miből állnak tulajdonképen a mi állami bevételeink ? Minden egyéb számítás ugyanis, melyre bármilyen más utón jutunk, falláeziára vezet, mert nem szabad itt más számitást venni, mint azt, hogy mi az állam valóságos bevétele. A magyar államnak vannak bizonyos bevételi forrásai, melyeken kivül más bevételi forrásai nincsenek. Mik ezek ? Az egyenes adók, a közvetett adók — vagyis a fogyasztási és italadók —, azután a bélyeg- és jogilletékek, és dijak, azután a dohány- és sójövedék, azután az állami üzemek és a közös vámjövedelem. Más jövedelme a magyar államnak nincs. Ha tehát azt vizsgáljuk, hogy a magyar államháztartásnak ezek a bizonyos jövedelmi forrásai mennyire emelkedtek eddig s ha ebből azt a konzekvencziát akarjuk levonni, hogy mennyi emelkedés várható a jövőre, akkor én azt az egyetlen helyes módszert követem, a melynél a tévedés ki van zárva, a melylyel feltétlenül meg tudjuk állapítani, hogy mennyi a magyar állam jövedelmeinek összege és mennyi emelkedés várható ezeknél a jövőben. Én összehasonlítottam az 1901-től 1905-ig terjedő öt évnek eme, korábban emiitett állami jövedelmekre vonatkozó átlagait az 1906-tól 1909-ig terjedő négy év állami jövedelmeinek az átlagával. Meg is mondom, hogy miért csak ennek a négy évnek az átlagával. Azért, mert nem akartam más adatokkal, mint zárószámadási adatokkal dolgozni, tekintve, hogy a költségvetési adatok mégsem annyira megbízhatók, zárószámadási adatok pedig csak 1909-ig állnak rendelkezésemre. Ez alatt a négyévi idő alatt az egyenes adó évi emelkedése az előző öt évhez képest kitett 7'4 millió koronát, a bélyeg-, jogi illetékek és dijak 6'S milliót, a fogyasztási és italadők 7'9 milliót, a dohányjövedék 2.8 milliót, a sójövedék 0'8 millió koronát, összesen tehát 24,900.000, mondjuk 25 millió koronát, a mihez jönnek még az állami üzemekből és a közös vámból folyó jövedelmek. A mi az állami üzemeket illeti, a magyar államvasutak kivételével, a többi állami üzemek költségvetésünket abszolúte nem alterálják ; anynyira csekély összegekről van szó, hogy azoknak KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XI. KÖTET. kisebb vagy nagyobb emelkedése nincs befolyással az 1700 és egynéhány milliós állami bevételre. A magyar államvasutakról kell tehát még beszélnem. A magyar államvasutak bevételei 1906-iy; állandó emelkedést mutattak. 1906-tól kezdődőleg — a mikor a legtöbb volt az emelkedés, t. i. a zárószámadás szerint 104.800.000 K-át tett ki a tiszta bevétel — visszament ez az összeg 89, majd 70 millióra. 1909-ben pedig 64 millióra ; ugy hogy azt az átlagot, a melyet az előző öt esztendőben tett ki az államvasutak jövedelme, semmiképen sem várhatjuk a következő tiz esztendőben, vagyis ezen a czimen az államvasutak budgetünkben bevételi szaporodással nem szerepelhetnek, annál kevésbé, mert tudjuk, hogy az államvasutaknál óriás befektetésekre kell számítani, melyeknek a kamatai ismét csak államadóssági kamatainkat fogják emelni, ugy hogy az a bevételi többlet is, a mely esetleg előállana, államadóssági kamat czimén menne ki az országból. (Ugy van ! a baloldalon.) T. ház ! Ezek után megállapíthatom azt, hogy, az előző négy év jövedelmi többletét számítva, Magyarország bevételi többlete évenkint, nem mint a t. honvédelmi minister ur feltételezi: 60 milliót, de még csak 25 milliót sem fog kitenni, mert még ha ehhez hozzáveszem a maximális vámbevételt is, a melyről pedig voltam bátor kimutatni, hogy irreálisan van szintén előirányozva 3'6 millió koronával, még akkor is csak 28'6 millió koronát fog kitenni, nem pedig 60 milliót. (Ugy van! a baloldalon.) Varga Gábor : Uj jövedelmi forrásokat nem lehet teremteni ? Pajzs Gyula: ... hiszen a harmadosztályú kereseti adó srófjával lehetne, azt elismerem. Ilyesmiről lehet beszélni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Pajzs Gyula : Zárjuk le már most 1921-gyel, mint a hogy a honvédelmi minister ur tette, számadásainkat és lássuk már most rövid összegezésben, hogy mi a különbség a között a számadás között, a melyet a honvédelmi minister ur végzett és a között, a melynek valószínűségét és valódiságát én bátorkodtam bebizonyítani. Először is a honvédelmi minister ur szerint 1921-ben 600 millió koronás bevételi többlettel fogunk' szemben állani, a mihez még hozzászámítva. 36'4 millió korona több közös vámbevételt, összesen 636 p 4 millió korona bevételi többlettel állanánk szemben. Én az eddigiekben kimutattam, hogy ez a bevételi többlet a legjobb esetben 286 millió koronát tenne ki. A honvédelmi minister ur azt állította, hogy a reform költségei . . . (Felkiáltások a szäsőbaloldalon : Lassabban 1 Halljuk ! Halljuk !) Igazán nagy köszönettel vagyok, ha méltóztatnak türelmükkel megajándékozni. Nem fogok ezzel már soká visszaélni, csak rövid néhány perczig. (Halljuk! Hatt' juk !) 16
