Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-204

204. országos ülés 1911 iskolákban. Minél jobban tanítják, annál előnyö­sebb az országra nézve. Tanítsuk tehát intelli­geneziánkat, hogy még jobban megértse a német nyelvet. Az én erős megrendithetetlen meggyőző­désem az, hogy a német a mi természetes szövet­ségesünk, szövetségesünk a monarchián belül, szövetségesünk Európában. (Ugy van! jobbfelől és a középen.) A germanizálástól nem félek, az egy. falra festett veszély. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon és a középen.) Tehát tanítsuk a német nyelvet és ba az intelligenczia még jobban fog érteni németül, mint ma, akkor sokkal jobban lesz biztosítva a nyelvi egység, mint ma. A rezervtiszt egy év alatt nem tanul meg németül. Az aktív tiszt megtanul, de attól úgyis meg lehetne követelni a német nyelvet, ha a szol­gálati nyelv nem az volna. (Ugy van ! balfelől.) A vizsgáknál és bizonyos tiszti rangoknál kineve­zés előfeltételéül lehetne megkövetelni h.ogj néme­tül tudjon. (Ugy van ! balfelől.) Különben jelenleg sincs nyelvi egység a had­seregben. Hisz ellenkezőleg nagyobb lenne a nyelvi egység, ha behoznák a magyar nyelvet a magyar hadtestekben, mert ott három nyelv van. Pedig nem hallottam azt, hogy az évenkénti manőverek­nél nagyobb nehézségeket okozna az, hogy a hor­vátok, magyarok és a német közös katonatisztek nem értik meg egymást. Ez soha zavarokat nem okozott. Különben én nagy előszeretettel olva­som a haditörténelmet és sokszor hallottam és láttam annak nyomát, hogy a koalicziók rosszul mentek azért, mert nem biztak egymásban, mert nem támogatták egymást, mert minden hadsereg a maga külön czéljait szolgálta, de azt sohasem találtam a hadtörténelemben feljegyezve, hogy bármely csata azért veszett volna el, mert a szövetségesek nem értették meg egymást. Hiszen ügyefogyott volna az a vezetés, a mely Magyarországon például nem biztosithatná azt, hogy a tisztek értsenek németül, olyan ügyefogyott volna, hogy akkor is elveszítené a csatát, mert ná­lunk/a hol alig van község, a hol ne tudna egy-két ember németül, ott igazán nem volna oly nehéz biz­tosítani, hogy megértsék egymást német nyelven azok is, a kiknek szolgálati nyelve nem a német. (Ugy van ! a baloldalon.) A másik aggodalom, a mely vezetett, az volt, hogy ha a magyar nyelv tért foglal a hadseregben, akkor az osztrák nemzetiségek is fogják ezt köve­telni és el fogják ezt érni. De kérem, ez az aggodalom sem helytálló. Hiszen a honvédségnél ma is a ma­gyar nyelv dominál nálunk, odaát a német; odaát nincsen cseh, olasz, lengyel honvédség. E mellett elismerték, hogy a magyarnak kivételes helyzete van. '•-•- Most ez a kormány benyújtott egy törvény­javaslatot a katonai bíráskodásról. A nyelv kér­dése máskép van megoldva Magyarországon és másképen odaát. Nem is hallottam, hogy ott ugyan­azt a követelést támasztották volna. Tehát be van bizonyítva, hogy nem következik abból, hogy nálunk a magyar nyelv érvényesül, hogy ugyan­julius 22-én, szombaton. 83 olyan módon érvényesüljenek a nemzetiségi nyel­vek is. (Ugy van ! a baloldalon.) Hiszen teljesen más a közjogi, teljesen más a czélszerüségi követel­mény. (Ugy van ! balfelől.) A magyar nyelv az egyetlen államnyelv a monarchiában. A német nincs államnyelvvé téve, A magyar az egyetlen. De következik-e abból, hogy ha tért adunk ennek az egyetlen államnyelv­nek, akkor tért adjunk azon nyelveknek is, a melyek nem államnyelvek ? (Ugy van! a baloldalon.) A magyar nyelv az egyetlen nyelv, a mely a véderő egyik részében hivatalos szolgálati nyelv. Követ­kezik-e ebből, hogyha ennek a nyelvnek adunk tért a közös hadseregben is, akkor az a sok más nyelv hasonló tért követeljen, a mely pedig egy hadseregnek sem hivatalos nyelve. Ez ki van zárva. (Ugy van ! a baloldalon.) Egészen más a közjogi és a czélszerüségi helyzet a magyar nyelv­nek és ezért abból, ha a magyar nyelvnek elég tétetik, soha sem lehet azt következtetni, hogy a többinek is eleget kell tenni. Hiszen a dualizmus­ból nem lett föderalizmus. (Elénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha pedig ez így van. hogyha a duaüzmus meg tudott maradni közjogi tekintetben, akkor meg tudna állani nyelvi tekin­tetben is. (Ugy van ! a baloldalon.) A mint egyszer elfogadtam ezt az uj állás­pontot, akkor mindinkább meggyőződtem arról is, hogy milyen szükséges, hogy a hadsereg és a nem­zet együtt érezzen. Hiszen a modern háború a leg­nagyobb erőfeszítés, a melyet egyáltalában néjsek eddig kifejtettek. Egy olyan erőfeszítés, a melyet csak akkor lehet elviselni, csak akkor lehet győzel­mesen befejezni, hogy ha az a hadsereg és a nemzet teljesen együtt érez ; hogy ha a hazafiúnak szive magasabban dobog, ha látja a katonát, hallja annak parancsszavait, látja annak zászlaját. (Éljen­zés és taps a baloldalon.) Ha ez nincs igy, akkor hiába, nem lehet várni azt az összhatást, a mely szükséges. i • Első lépése egy modern hadjáratnak a mobili­záczió. Ha a mobilizáczió nem sikerül jól, nem sikerül gyorsan és pontosan, akkor már nagyon rossz a kilátás, akkor már nagyon nehezen lehet helyrehozni azt, a mit az első perczben vesztett a hadsereg. Ezt a mobilizálást pedig nem katonák csinál­ják, hanem a czivil adminisztrácziók és a vasúti adminisztráczió, ez végzi azt tulaj donképen és ha nem hatja át azt az egész adminisztrácziót a ministerelnöktől le az utolsó vasúti bakterig az a tudat, hogy most koczkán van minden, a mi szent előtte, koczkán van a nemzet élete és hogy saját magáé az a hadsereg, akkor ez az adminisztráczió nem fogja azt az önfeláldozó, emberfeletti munkát végezni, (Igaz I Ugy van! a bal- és a szélsőbal­oldalon.) a mely szükséges ahhoz, hogy egy mobili­záczió jól és pontosan hajtassék végre. (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hiszen százezreket kell rövid idő alatt, pár nap alatt összpontositani, kell az egyik határhoz odaszállítani, minden más munkának meg kelj 11*

Next

/
Oldalképek
Tartalom