Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-233
496 233. országos ülés 19Ü főrendiházi tag utján kísérletté meg a közigazgatási hatóság, a mig végül ezt Pápa város polgármestere 3 városi tanácsos kíséretében foganatosította ? Van-e tudomása a minister urnak arról, hogy ez az eljárás ugy az egész dunántúli evangélikus egyházkerületben, mint Gyurátz püspök tisztelőinek sorában vallás és pártállásra való tekintet nélkül mély megütközést keltett és számos kedvezőtlen magyarázatra szolgált okul ? Szándékozik-e a ministerelnök ur, mint belügyés felség személye körüli minister intézkedni, hogy a tapintatlanság, mely egy magas királyi kitüntetéssel szemben, valamint egy köztiszteletben álló, kimagasló érdemű kitüntetettel szemben elkövettetett, megfelelő alakban jóvátétessék, vagy megtoroltassék, illetve a félremagyarázásoknak eleje vétessék % (Élénk helyeslés haljelöl.) Elnök : Az interjielláczió kiadatik a ministerelnök urnak. A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezen hozzám intézett interpelláezióra végleges választ adjak ; mégis azt hiszem, hogy az illető kitüntetett egyházi férfiú egyénisége, a kit mindannyian tiszteletben tartunk, magával hozza azt, hogy a magam részéről, hacsak röviden is, kifejezést adjak annak y hogy sajnálom, hogyha egy ilyen méltánytalan eljárás követtetett volna el vele szemben, és azon egyházi gyülekezettel szemben, a melynek ő a feje. (Helyeslés a jobboldalon.) Mindenesetre jmhatolózás tárgyává fogom tenni a dolgot, de meg vagyok róla győződve, hogy ez az eljárás, a mely a t. képviselő ur által felhozatott sérelem tárgyát képezte, szándékos nem lehetett. Ámbár tudom azt is, hogy a mai demokratikus világban — a mi talán sajnos — nem alkalmaztatnak többé azok az ünnepségek, a melyek régibb időkben ilyen alkalmakkor divatban voltak. Szmrecsányi György: Ne tüntessenek ki senkit ! Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: Azért én a magam részéről is kívánatosnak tartanám, hogy ilyen alkalomkor is olyan mód használtassák egy rendjel átadására, mely jobban felelne meg a kitüntetett érdemeinek is, mert hiszen annak elismerése nemcsak a királyi kitüntetés révén jut a közönség tudomására, hanem azok révén is, a kik ezen kitüntetésnek örvendenek és ezen örömüket bármiképen is megrontani, nem helyes dolog. Ezt kívántam a magam részéről egyelőre rövidesen kijelenteni. (Helyeslés.) Elnök: A ministerelnök ur válaszát nem óhajtván tudomásul vétetni, ezúttal határozathozatal szüksége nem forog fenn. Ki következik ? Szojka Kálmán jegyző: Egry Béla ! augusztus 26-án, szerdán. Egry Béla: T. képviselőház ! Két interpellácziót jegyeztem be az interpellácziós-könyvbe. Az egyiket a m. kir. posta- és távirda-hivatalnál alkalmazásban levő közigazgatási, műszaki és számviteli tisztviselői csoport fizetése és státus-rendezése érdekében, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) a kereskedelemügyi kormány ideiglenes vezetésével megbízott pénzügyminister úrhoz, a másikat pedig az állami és törvényhatósági dijnokok, hivatalszolgák, napidíjas- és kisegitő-szolgák érdekében az összkormányhoz. Hogy ezen két interpellácziómat miért terjesztem most elő, ennek oka az, hogy tudomásom szerint most van munkálatban az 1912. év költségvetés előkészítése és miután a kormány a törvény értelmében oly időben tartozik a költségvetést e kéj)viselőház elé terjeszteni, hogy az még ugyanazon évben letárgyaltassék, nehogy bármely oldalról szemrehányással illessenek, hogy nem hívjuk fel a kormány figyelmét ezen szocziális bajok és sérelmek orvoslására: ennélfogva most kellő időben előterjesztem ezen két interpellácziómat. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A bejegyzés sorrendjében foglalkozni kívánok a magyar posta- és távirda- műszaki és számviteli csoportjának fizetés- és statusrendezésével. (Zaj jobb felől. Halljuk Halljuk! a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) A tisztviselőknek ezen csoportja különösen sérelmesnek találja magára nézve azt, hogy bár tőlük a törvény magasabb kvalifikácziót kíván, mint a kezelőszemélyzettől, — a közigazgatással foglalkozó tisztviselőtől jogvégzettséget és államvizsgát, a műszaki csoportban működő tisztviselőtől mérnöki diplomát, a számviteli osztálynál szintén magasabb kvalifikácziót, — sokkal mostohább helyzetben vannak, mint a sokkal kisebb kvalifikáczióval biró kezelő-tisztikar és személyzet. Mikor 1907-ben a vasutasok fizetését a sztrájk következtében rendezték, a kereskedelmi kormány elvi álláspontja az volt, hogy a posta- és távirdánál alkalmazva levő bármely csoport fizetése vasúti alapon fog rendeztetni. A postánál alkalmazásban levő kezelő-személyzet és a hivatalszolgák fizetése rendeztetett is ezen az alapon, azonban a közigazgatási, műszaki és számviteli csoport még ma is rendezetlenül van, daczára annak, hogy az előbb emiitettem, hogy a kezelési személyzet ennek a csoportnak alá van rendelve s ez a csoport vezeti, tanítja és ellenőrzi a kezelési csoportot. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) De sérelmes ez a mellőztetés már azért is, mert ez számbavehető különbséget pénzügyi tekintetben egyáltalában nem is jelent, mert a közigazgatási, műszaki és számviteli csoport ez idő szerint is részjutalék czimén 254.000 K. fizetési pótlékban részesül, a mely után tőlük az adó is levonatik, és ennek daczára ez a rész jutalék az ő fizetésükbe, illetőleg nyugdijukba be nem számíttatik. Az állam tehát pár száz korona megtakarítást akar eszközölni a tisztviselőkön és azok özvegyein és azért ezen évek hosszú sora óta kiutalt
