Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-212
230 212. országos ülés 1911 augusztus 1-én, kedden. Ha abban az izolált helyzetben akarnánk maradni, akkor előbb-utóbb előállana az a következmény, hogy először szövetségtársat nem találnánk és ez az izoláltság még sokkal veszedelmesebb lenne, mert belső helyzetünk a heterogén elemek folytán olyan lehet, hogy ennek czentrifugális, kifelé való hatása minálunk nagyon megboszulhatná magát. Már pedig, annak, azt hiszem, senki sem akarja kitenni magát ebben az országban, hogy az ország létét, fenmaradását veszélyeztesse. Tagadhatatlan tény, t. ház, hogy ha ebben a helyzetben, ezen izoláltság helyzetében maradnánk, hadseregünknek ilyen gyenge fejlődöttségében, mint ma vagyunk, ugy vérszemet kapván szomszédaink jobbról és balról, előbb-utóbb belekerülnénk Európa érdekcsoportjainak olyan malomkövei közé, melyek bennünket, ha hadseregünk nem elég erős és harczképes, össze fognak morzsolni. (Igaz I Ugy van! jobb felől.) Mielőtt a kérdés pénzügyi részére térnék át, még azt kívánom megjegyezni, hogy egy erős hadsereggel biró állam minden körülmények között félelmetes ellenfél is és sokkal nehezebben kerül háborúba, mint egy gyenge hadsereggel biró állam, mert ezt sokkal könnyebben támadják meg. (Zaj és ellenmondás balfelól.) Eitner Zsigmond : Oroszország elég erős volt! ( Za >-) Tallián Béla: Hiába int Batthyány Tivadar t. képviselőtársam, az kétségtelen tény, hogy ha valamely gyenge állam körül van véve erős hadsereggel biró államokkal, azt sokkal könnyebben támadják meg és eszik is meg, mint egy erős hadsereggel biró államot. (Ugy van! Ugy van! jobbról.) Polónyi Géza: Például Svájcz ! (Nagy derültség jobbfelőí. Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek ! Tallián Béla : Az is természetes, t. ház, hogy ha egy gyenge hadsereggel biró állam háborúba keveredik, ez nemcsak a háború esélyeit illetőleg, hanem anyagi szempontból is oly veszélyeket és oly súlyos terheket von maga után, a melyek teljesen beláthatatlanok. Kétségtelen, hogy a hadi költségek ugy mozgósitás, mint háború esetén óriási nagyok. Ezt tagadni, azt hiszem, a szembenülő t. képviselőtársaim közül sem fogja senki sem. Méltóztassék megengedni, hogy a mi had-, seregünkre vonatkozólag (Zaj és felkiáltások balfelól : Melyik az ?!) néhány adatot hozzak fel, hogy lássák, hogy egy olyan veszély, midőn az ország mozgósításba vagy háborúba jut bele, mibe kerülhet az országnak. (Halljuk ! Halljuk!) A mozgósitás háború esetén fejenként és naponként 10 koronába kerül, s Ausztria és Magyarország hadi erejét két és fél millióra becsülve, ez havonként 450 millió koronát, egy esztendőben pedig körülbelül 10 milliárdot tesz, (Mozgás.) nem számítva azon veszteségeket, melyek a közgazdaságot, az ipart, a kereskedelmet és azonkívül az emberi életet is érik. Eitner Zsigmond: Ha több katona lesz, még többe kerül! (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobbról.) Tallián Béla : A katonatartás sokkal kevesebbe kerül, a mint majd rögtön rá fogok térni. De hogy mibe kerül egy vesztes félnek a háború, ha megengedik t. képviselőtársaim, erre is fogok adatot szolgáltatni az utóbbi időkből. (Halljuk ! Halljuk!) Francziaország az 1870—71. évi háborúban 5 milliárd frank hadisarczot fizetett, a mi 4750 millió koronának felel meg. Ennek 4%-os kamata 213,750,000 korona. Méltóztatnak tehát látni, hogy egy háborúnak következménye, szemben azzal a 89 milliónyi emelkedéssel, a miről most szó van, mennyivel súlyosabb. Sőt ha tekintetbe veszik t. képviselőtársaim azt, hogy gazdaságilag milyen veszteségeket szenvedett Francziaország, hogy emberéletben is milyen veszteségeket szenvedett és ezenkívül Elszász-Lotharingiát át kellett adnia, h.ogj továbbá a hadiköltségek ebbe a hadisarczba nincsenek beleszámítva, akkor azt hiszem, igazat fognak nekem adni. (Zaj balfelól.) Elnök : Csendet kérek ! Tallián Béla: Oroszország Japánnal való háborújában — itt nem a hadísarczról van szó, hanem a költségekről — 1331.5 millió rubelt költött el, a mi 3395 millió koronának felel meg. Ennek a kamatai kitesznek 152,775.000 koronát . . , Barta Ödön : Ellopták a generálisok ! (Derültség a baloldalon.) Tallián Béla : . . . ezenkívül elvesztette még Mandzsúriát is. Azzal szemben, a mit Eitner Zsigmond t. képviselőtársam felhozott, azt hiszem, az az összeg, melybe nálunk a hadseregnek jövendőbeli fentartása kerül, messze mögötte marad ezeknek a nagy összegeknek, mert hadseregünk fentartása 85,895.044 koronába kerül . . . Eitner Zsigmond : Nem kell háborúba bocsátkozni ! (Halljuk ! Halljuk ! jobbról.) Tallián Béla: . . . nem háborúban, én csak azt akartam fejtegetni, hogy egy háború veszedelme mennyivel több áldozatba kerül, mint az, ha rendes körülmények között egy nagy, jó és kellően felszerelt hadsereget tartunk fenn. (Zaj a baloldalon.) Eitner Zsigmond: Azt is megverik ! (Derültség balfelól.) Elnök (csenget) : A képviselő urakat kénytelen leszek névszerint rendreutasítani, ha közbeszólásaikkal zavarják a szónokot. (Helyeslés a jobboldalon.) Tallián Béla: Én nem tehetek róla, én rám mindezek a terhek, melyek oly óriási mérvben veszélyeztethetik és veszélyeztetik is az ország polgárságát, azt az impressziót teszik, hogy én szivesebben fizetem meg a hadsereg fentartására szükséges 85 milliót, mintsem hogy kitegyem az országot egy háború veszedelmének, (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a baloldalon.) a mely háborúban nemcsak anyagi létünk, de egyúttal létünk is veszélyeztetve volna. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás és zaj a baloldalon.) Hogy pedig (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) beigazoljam azt, hogy a háború veszélyei nincsenek kizárva, és hogy háborúk mindig ott vannak a
