Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-199

199. országos ülés 1911 Julius 17-én, hétfőn. 10 és erkölcsös hadsereget biztosit, de bálát kell adnunk azért, mert az általános védkötelezettség a kötelesség-egyenlőség kifejezője, és nagyban járult hozzá a jogegyenlőséghez. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) Hozzájárult e mellett ahhoz, hogy ha már a háború kikerülhetetlen, ez a nép érdekeinek megfeleljen, (ügy van! a jobboldalon.) Hozzájárult ahhoz, hogy a háborúk kevesbedjenek, rövidüljenek és borzalmasságukból veszítsenek, (ügy van ! a jobbóldalon.) Ezek a nagy szempontok, valamint az a körülmény, hogy addig, a mig háborúk lesznek, a háború tulajdonképen arra szolgál, hogy gazdasági területeket szerezzen vagy pedig gazdasági területeket megtartson, azonkívül tekintetbe véve, hogy a háború a kultúrának egyik, bár brutális eszköze, megnyugtathatják a háború és a katonaság lélektanával, sajnos, igen keveset foglalkozó idegenkedők azon tömegét, a mely a háborúban és a katonaságban csak a sötétség, a nyerseség és brutalitás kifejezőjét, azonkívül pedig a munka meggátlóját látja. Azon a jámbor kijelentésen, hogy ez mind igen szép dolog, csak ne kerülne oly sokba a katonai intézmény s ne kellene ott szolgálatot teljesíteni, persze nem lehet segíteni, mert dzsinek, és pedig ingyen dolgozó dzsinek nem léteznek. De igenis kimutatható az, hogy a hadseregre költött pénz nem a moloehnak szájába öntött és elpocsékolt érték, hanem gyümölcsöző kiadás és hogy ha az egyes honfiak katonai szolgálata az ő álláspontjukból áldozatot is jelent a haza oltárán, ez az áldozat nem oly nagy, mint általánosságban hiszik, ha a katonaság népnevelő hatását figyelembe veszszük, vagyis azt, hogy a besorozottakat a hadseregintézménye erkölcsileg emeli, szellemileg pallérozza, testileg erőssé, egészségessé teszi, hogy az analfabétákat a tudatlanságból kivezeti és hogy számos egyénnel mesterségeket sajátíttat el. Kun Béla: Osztrák szellemben ! (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Hazai Samu honvédelmi minister: Ezért, az általános védkötelezettségen alapuló erős néphadsereget, mely előidézője vagy konzekvencziája a jogegyenlőségnek és a politikai önrendelkezésnek, mely a produktív munka oltalmazó] a, mely a felnőttek oktatója, az erkölcsi érzület erősbitése, a testi ügyességek elsajátítása, az egészség-edzés és a szellemfejlesztés terén, dehonesztálni, bontani és rombadönteni akarni boldogulásunknak legnagyobb fokú károsításával egyértelmű dolog lenne. (Igaz! ügy van! jobbfelől.) Most pedig néhány szóval azokhoz fordulok, a kik igenis fejleszteni akarják a hadsereget,, de egyedül s kizárólagosan nemzeti alapon. (Helyeslés és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Más jogalap nincs !) E nagy horderejű czél annyira belevág a politikába, az állam létfeltételeinek tanába, hogy ezen kérdés felett csak ugy könnyedén átsurranni nem lehet és én mint katonaember is alkalmat fogok venni e tárgyra vonatkozó gondolataimat egyszer a vita során bővebben kifejteni, ámde e pillanatban, a midőn én az erős hadsereg szükségességét elvontan, csak tárgyi okokkal akarom bizonyítani, elegendőnek vélem, ha arra a tiszteletteljes észrevételre szorítkozom, hogy a t. közjogi ellenzéknek ama, eszménye elérése érdekében választott taktikája, melyet a »do ut des« fejez ki, talán mégis csak veszedelmes az országra nézve. (Mozgás és zaj a bal- és a szélsőbaloldalon, ügy van ! jobbfelől. Elnök csenget.) A kívülről jövő veszélynek szele már két év előtt érintett minket s nincsen kizárva, hogy belátható időben belekerülünk egy oly politikai fergetegbe, melyből csak egy erős és jó hadsereg képes bennünket kiragadni. Fráter Lóránt: De csak ugy, ha a mienk ! Hazai Samu honvédelmi minister: Gr. Apponyi Albert t. képviselő ur is azt a tételt állította fel, hogy ez a dolog koczkázatos és csak azért nem szavazza meg ezt a véderő törvényjavaslatot a pénzügyi szempontoktól eltekintve, mert —• úgymond — a hadseregnek kettős hivatása van és pedig, hatni kifelé az ellenség ellen, népnevelőképességével pedig nemzeti irányban működni. (Igaz ! ügy van! balfelől.) En felette örülök annak, hogy a parlament ezen illusztris tagja abban a véleményben van, hogy a katonaságnak igenis van népnevelő hatása és csak azzal a kérelemmel fordulok az urakhoz, hogy ezt azután honorálják is. Tény, hogjr a katonaságnak népnevelő hatása van, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) meg is felel e kötelezettségének, mert mint előbb is mondtam és mint gróf Apponyi Albert t. képviselő ur is konczedálta, annál a nyíltságnál és jellemnél fogva, mely a katonaságban lakozik, továbbá még azon körülménynél fogva is, hogy a közös hadsereg tagjai, miként ő múltkor egészen egyenesen és határozottan kifejezte, a műveltség színvonalán állnak és karakter tekintetében abszolúte semmi sem fér hozzájuk, azon képességüknek vagy feladatuknak, hogy a népet neveljék, igenis megfelelnek és semmi olyat nem fognak tenni, a mi nemzetellenes és hazaellenes. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk !) Ezt előrebocsátva azt hiszem, hogy legalább is a konklúzió tekintetében egészen téves irányt követett a t. képviselő ur, mikor azt mondta, hogy a hadseregnek kettős hivatása van, t. i. az ellenség ellen menni és a népnevelést fokozni. Felfogásom szerint a katonaságnak egyetlen kizárólagos czélja a hazát külellenség ellen védeni és abból a szempontból, mert a hatóképességéhez tartozik, mindazon erkölcsi erőket fejlesztem, melyek a népben vannak és pedig azért, mert más szerve az államnak nem tett eleget ennek a kötelességnek. (Elénk helyeslés és taps jobbfelől.) Kun Béla : Miért nem állítják fel a háromezer szükséges népiskolát ? (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök: Csendet kérek.