Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-210
184 210. országos ülés 1911 Julius 29-én, szombaton. programmjának Ö felsége által elfogadott és a zászló- és jel vénykérdés kivételével már teljesen keresztül is vitt megvalósítása nem fogja-e inkább kikerülhetővé tenni konfliktusokat, nem fogja-e inkább biztositani a király és a nemzet közt a harmóniát, mint az, ha most ujabb és ujabb igényekkel, ujabb és ujabb kifogásokkal fogjuk ezen törvényjavaslatnak épen azon indokból való törvényerőre emelését megakadályozni, mert ez a nemzeti igényeknek nem felel meg. Nem gondolta-e meg azt a t. képviselő ur, hogy nem akkor téved-e inkább, mint tévedne, hogyha a kilenczes-bizottság programmja alapján, a melyben neki is része volt, egyelőre legalább a magyar nemzeti igények kielégítését megtalálva a fokozatos fejlődés útjára lépne ? (Helyeslés a jobboldalon.) Csodálatosképen mutatkozik az is gróf Andrássy Gyula t. képviselő ur beszédében, a mit a választások eredményéről és a választások jellegének megítélésére vonatkozólag mondott. (Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Az egyik választásnak, a Tisza István kormányzata után bekövetkezett általános képviselőválasztásoknak óriási nagy súlyt és horderőt tulajdonit és ugyanakkor ennek a választásnak, a mely most minket és t. képviselőtársaimat a parlamentbe hozott, nem tulajdonit jelentőséget. Hát változott a nemzet; változott az az anyag, a mely tulaj donképen minket ideküldött % Az ugyanaz maradt; hiszen a választói jogi reform, a mint azt igen jól méltóztatik tudni — különösen jól tudja gróf Batthyány Tivadar t. képviselőtársam — még nincs olyan közel, hogy annak az eredménye már mutatkozhatott volna ebben a lefolyt választásban, (Mozgás a szélsőbaloldal,on.) a mely minket idehozott, mert bármennyire is iparkodunk ezen demokratikus kérdést demokratikus alapon megoldani, az a nemzet és az a választóközönség, amely minket ideküldött, ugyanaz volt 1910-ben, mint 1906-ban. (Helyeslés a jobboldalon.) Tehát más értelmet tulajdonítani az egyik és mást a másik választásnak, legalább is indokolatlan. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja gróf Andrássy Gyula igen t. képviselő ur. hogy nem lehet azt kivánni, hogy a nemzet áldozatkészséggel viseltessék oly hadsereg iránt, a melyhez nem áll oly közel, mint kellene állnia és azután azt mondja (olvassa) : »Nem lehet harmóniáról beszélni, mert ez a kormány által tervezett utón nem valósitható meg.« Erre vonatkozólag már megtettem észrevételeimet akkor, midőn gróf Apponyi Albert igen t. kéj)viselő ur beszédére reflektáltam, a melyben azt állitottam, hogy a közös hadseregnek magyar ezredeiben a magyar nemzeti szellemnek, a magyar nemzeti jellegnek és érzésnek eszközei a magyar tisztképzésben rejlenek és hogyha ez fokonként, a mint a növendékek az iskolából kikerülnek és belépnek az ezredbe és ott működésüket az ügy szeretetével és buzgalommal megkezdik, megvalósul, akkor ez a kérdés meg van oldva és akkor, midőn már ebben is látunk egy óriási haladást, csakugyan koczkázatos dolog volt gróf Andrássy Gyula állítása. Én soha az alkotmány legjelentéktelenebbnek látszó biztositékát sem kicsinylem, mert az alkotmánynak hűséges fentartása még a maga hibáiban és gyengéiben is mindenesetre egyik fontos tényezője volt ezeréves nemzeti létünknek. Sokszor hiba volt az alkotmány változatlan megőrzése, de épen abban rejlett a magyar alkotmány ereje, hogy alkalmazkodni tudott a kor szelleméhez is. De én minden alkotmánybiztositéknál fontosabbnak, lényegesebbnek tartom a megelégedett, munkás és boldog nemzetet. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ez a kormány programmjául ezt tűzte ki és méltóztassék megengedni, hogy itt gróf Apponyi Albert igen t. képviselő ur beszédéből idézzem a következőket (olvassa) : »A belső béke a nemzet munkásságának, a nemzet fejlődésének, a nemzet haladásának egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele*. Teljesen egyetértünk ; ez aranyigazság. Mi ezt a békés munkásságot kívánjuk biztosítani és mi ennek elérésére a legelső, a legfontosabb kellék ? Az. hogy biztonságban érezzük magunkat az országban ; (Helyeslés a jobboldalon.) hogy biztonságban érezze magát minden egyes polgár a maga otthonában és munkakörében, mert ez adja meg a munkakedvet; ez adja meg a vállalkozási kedvet és ez adja meg a reményt, hogy a miért dolgozunk, fáradunk, áldozunk, azt megőrizzük és közkincsévé tegyük a nemzetnek. Erre épen a mai haladó korban különös szükség van, a mikor a kisexisztencziákban már kezd elhalványulni azon nemzeti eszme, a melynek fen tartására kérjük egész tisztelet mellett gróf Apponyi Albert urat, kérjük, hogy istenadta fényes tehetségével ezt a nemzeti érzést igenis őrizze, tartsa fenn a nemzetben, a nemzetnek azon fiaiban, a kikben már ez az elégületlenség és a hazában meg nem talált szükséges anyagi és létfentartási eszközök folytán elhalványul óban van, őrizze és tartsa fenn azokban, a kik egy divatos áramlat hatása alatt a haza fogalmát már-már egy idegen üres fogalomnak kezdik tekinteni, (Igaz! ügy van I jobbjelől.) támogasson minket ezen munkánkban, a midőn a legnehezebb idők következnek be a jelen magyar kormányra, mert a legfontosabb javaslatokkal, az exisztencziákat érintő, a szocziális, a demokratikus, a reformkérdéseknek egész tömegét megoldó javaslatokkal kell a ház elé jönnie, tegye lehetővé, hogy ez a törvényjavaslat törvénynyé váljék. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Abban a tiszta és becsületes meggyőződésben, hogy a mint a hazafiság áldozatkészséget követel egyesektől, ugy a haza is kell, hogy jólétet biztosítson polgárainak, mert csak akkor lesz a haza igazi haza és csak akkor fogjuk elérni azt, hogy ne legyen ok azt mondhatni, hogy a kinek az egész világ a hazája, annak nincsen hazája, mi erre törekszünk : egy békés, boldog otthont, egy olyan otthont biztosítani Magyarországon, a melyben a munka érvényesül, a munka az egyeseknek és a
