Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.

Ülésnapok - 1910-199

12 199. országos ülés 19 semmi szükség nincs arra, hogy a törzstisztek tud­janak németül. Mindenesetre kívánatos az is, hogy a honvéd­tábornokok legyenek a honvédségnél. Hát nem ano­mália az, hogy az ezredestől feljebb már nem honvédtisztek, hanem császári és királyi tisztek vannak ? Ezeknek esküjében szó sincs az alkot­mányról, szó sincs Magyarországról, csak a kaiser­liehes Hausról. (ügy van! a baloldalon.) Vagy változtassuk meg a honvédségben ural­kodó állapotokat, vagy töröljük el egészen a hon­védséget, (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Minek nekünk két közös hadsereg ? (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert ha magyar hadsereg ez a honvédség, ha annak szükségleteire kell pénz, megadjuk, de a közös hadsereg egy másik ágáért, melynek költségeit teljes egészük­ben mi fizetjük, nem áldozunk semmit. (Helyeslés a baloldalon.) A magyar nemzet a magyar hadsereg felett gyakorlandó legfőbb haduri jogát saját szabad akaratából a szabadon választott magyar királyra ruházta. Ennek a magyar hadseregnek, a melyet a magyar király magyar szellemben vezet, meg­adunk mindent, de annak a hadseregnek, a me­lyet most látunk az országban, a melyet osztrák szellemben vezetnek, a mely egészében osztrák, nem adunk semmit. (Helyeslés a baloldalon.) Ép ezért a szőnyegen fekvő javaslatokat nem szava­zom meg, hanem bátor vagyok a következő hatá­rozati javaslatot benyújtani (olvassa) : »Mondja ki a képviselőház, hogy a kormány által benyújtott és a véderő fejlesztését czélzó és jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslatokat nem fogadja el és mindaddig, a mig a hadseregben a nemzet jogos kivánságai nem érvényesülnek, a hadsereg részére ujabb áldozatokat meg nem szavaz.« (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Eiltök : A honvédelmi minister ur kivan szó­lani. Hazai Samu honvédelmi minister: T. kép­viselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Ivem szabad és nem lehet szemet hunynunk az előtt, hogy a népek különböző kulturállapota, a gazdasági és politikai uralom vágya, valamint a nemzetiségek eg3 r esülési törekvése a háborúk egész sorozatát fogja még elő­idézni. De nem szabad és nem lehet szemet huny­nunk az előtt sem, hogy a háború a mai időben nem lovagjáték többé, de egy rettenetes és kegyet­len mérkőzés, egy küzdelem életre-halálra, mely a vesztes félt, a mellett, hogy politikai egyénisé­gétől megfoszthatja, emberöltőkre bénává, nyo­morulttá, koldussá teszi. (Igaz ! ügy van ! a jobb­oldalon.) Európában nincsen számbavehető ország, mely állig nem fegyverkezett volna. Csak mi maradtunk el. (ügy van a jobboldalon.) Haderőnket már régóta nem fejlesztettük, és viszont, a nép katonai terhén sem könnyitet­tünk, mint más kulturállamok. Pedig hát ha va­julius 17-én, hétfőn. lakinek, ugy nekünk egy erős hadseregre szüksé­günk van, mert bár birtokállományunkat nem akarjuk növelni, mégis összhelyzetünknél fogva a jövő politikai viharainak czentrumában va­gyunk. (ügy van ! jobbfelől.) Abból kiindulva, hogy ezt a javaslat ellenzői közül számosan tudják és tudták akkor is, a midőn egy évtizeddel ezelőtt a hadsereg fejlesztésének kísérletét megakadályozták, nem volna helyén, ha csak rámutatva arra az ellenséges szurony­tömegre, mely köröskörül ránk mered veszé­lyeztetni állami létünket (Felkiáltások a baloldalon : Hol van az ? Ki az ? Zaj. Elnök csenget.) a salus publicae suprema les hangoztatásával, szószaporí­tás nélkül kérném a javaslat elfogadását. Nekem, ha csak röviden is, minden katona­ellenes és minden hadseregfejlesztésellenes motí­vummal foglalkoznom kell és ha azok aggályt hirdetők, tartozom az aggályokat szétoszlatni, ha azok felfogásommal ellenkeznek, tartozom ellenük érvelni — mindezt azért, mert mi nem elégedhetünk meg a javaslat kesernyés megszavazásával, a költsé­gek bezsebelésével, a kényszeritett embereknek a hadseregbe való puszta betolásával. Nekünk a besorozott katonák odaadó szol­gálatkészségére és a népnek : az anyának szivből jövő szeretetére s gondoskodó jóakaratára van szükségünk. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mi is ezt akarjuk !) Hiszen szeretet és gondoskodó jóakarat nél­kül, hiányos hatóképességgel birna az a hadsereg, mely fenkölt hivatásának legjobban megfelelően, az általános védkötelezettségen épült fel és a nép­hadsereg jellegével bir. Hammersberg László: Ez a helyes! Hazai Samu honvédelmi minister: Két tábor csapatai ellen kell szembeszállanom, azok ellen, a kik a hadsereget már nem is egy szükséges rossz­nak, hanem minden gyöngítő jelző nélküli rossz­nak tekintik és azok ellen, a kik ezt a védőalkot­mányt közjogi szempontból tartják károsnak. (Zaj a szélsőbalon. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Kérem a képviselő urakat, ne zavarjanak közbe­szólásukkal. Az antimüitárizmust hirdető első tábor csa­patai feloszlanak az örök béke barátaira, továbbá azokra, a kik a mostani társadalmi rendet meg­változtatni óhajtják, azután azokra, a kik a katona­ságban csak a személyükre rótt fizikai és anyagi terhet látják, és végre azokra, a kiknek a katonai intézményről vagy hamis vagy épen semmi fogal­muk nincs. Az örök béke eszméje egy egész irodalmat termelt. E nemes gondolat meüett küzdők tagad­ják azt, hogy a természet ama törvénye, a melyet Seneca e szavakba öntött, »vivere est militare« egyértelmű lenne az emberek és népek kölcsönös leigázásának, fojtogatásának, legyükolásának szük­ségével. Abból, hogy a természetben minden elem egymással harczban áll, egyik a másikat a helyéből kimozdítja, részeire felbontja, s ezek közül egyiket-

Next

/
Oldalképek
Tartalom