Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-199
199. országos ülés 1911 Julius 17-én, hétfőn. 11 Végül elég érdekes dolog, lia felemlítem azt is, hogy a ménes kar, a melyet tisztán a magyar állam fizet, osztrák, illetőleg német vezényszó alatt szolgál és talán emlékezni fognak néhányan a t. házban, hogy mikor évekkel ezelőtt ezt szóba hozták, az akkori honvédelmi államtitkár ugy nyilatkozott, hogy igen, német a szolgálat, mert a magyar katona durva a lótenyésztéshez. (Mozgás.) Mikor nekünk azt mondják, hogy ne beszéljünk erről vagy arról, mert a külföld is megtudja, altkor az áUamtitkár ur arra nem gondolt, hogy az egész külföld tudomást szerzett arról, hogy mi magyarok az országházban hivatalosan, a magyar katonaságot, a mely lóra termett, mindig lóhoz van szokva, a mely tudja, hogyan kell lóval bánni, a lóval való bánásra alkalmatlannak mondtuk. (Mozgás.) Hiszen ha elmegyünk egy ménesbe és megfigyeljük a legénységet, hát láthatjuk, hogy mind tiszta magyar. Miért kell azt németül kommandirozni, a mikor mi fizetjük ? (Ugy van!) Azt mondják, a névleg közös, de tényleg osztrák hadseregben uralkodó állapotok ilyenek, de azért ne búsulj magyar, van másik hadsereged, ott van a honvédség. Jól néz ki az a honvédség. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Legyen szabad az ottani állapotokat rövidesen felemlíteni. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, sokan vannak köztünk, a kik, ha elmentek egy asztalnál, tapasztalhatták, hogy a hol honvédtisztek ülnek, különösen ha magasranguak is vannak köztük, — tisztelet a kivételnek — mindig német szó üti meg a fülünket. Miért ' l . Azért, mert a magasrangu tisztek legnagyobbrészt a közös hadseregből kerültek Magyarországba a honvédséghez. Hiszen arra mindenesetre vigyáznak, hogy magyar állampolgárok legyenek az illetők, de a magyar állampolgárságot meg lehet szerezni utóvégre, ha ezért az illető magasabb állást kap a honvédségnél; aztán, ha nyugdíjazzák, mehet Gráczba és lehet megint osztrák állampolgár. A most tervezett véderőtörvényj avaslat szerint pl. a magasabb rangú tisztek közül sokat akarnak a honvédséghez áttenni a közös hadseregből. Az sem lesz talán érdektelen, ha felemlítem, hogy a mikor a lovassági felügyelőt nyugdíjba küldték, báró Hauert tették át a közös hadseregből a honvédség lovassági felügyelőjévé. Hát nem volt ebben a honvédségben magyar ember, a ki alkalmas lett volna ezen tisztség betöltésére % (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Az is eléggé érdekes talán, hogy a honvédségtől a hadi iskolába vezényelt tisztek feltűnő csekély számban végzik el a hadiiskolát. Hiszen lehet, hogy a magyarnak nincs annyi esze, mint az osztráknak, hogy elvégezze! (Derültség.) Természetes, hogy tessék-lássék, a honvédségből a hadiiskolába vezényelt néhány tisztet is alkalmasnak találnak, de a legnagyobb részét megbuktatják és miután lúncs a honvédségnél külön vezérkar, a közös hadseregben szolgált tiszteket helyezik át a ho: védséghez és a vezérkari tisztek legnagyobb része, kik vezérkari tisztekből lettek magasabb állásba kinevezve, mind a közös hadseregből kerültek át. A törzstiszteknek körülbelül tiz százaléka szolgált elejétől fogva a honvédségnél, a legnagyobb részük a közös hadseregből lett áthelyezve. A mostani tábornokok közül a szegedi kerületi parancsnok az egyetlen, ki magyar ember, a többiek mind nem magyarok. Nem tarthatom magyarnak Cziegler kassai hadtestparancsnokot sem, mert igaz, hogy magyar állampolgár, de nem magyar érzelmű. (Székely Ferencz igazságügyminister tagadólag int.) Jótáll érte az igazságügyminister ur ? Székely Ferencz igazságügyminister Jótállok! (Zaj.) Gedeon Aladár: Én mindenesetre nagyon elegendőnek tartom, ha Magyarország igazságügyministere jótáll valakinek a nemzeti érzéséért, azonban kérdés, vájjon magyar érzelmének ebben a házban való hangoztatása, bár elég magasra jutott már eddig, nem fogja-e károsan befolyásolni az illetőnek a további előmenetelét ? (Élénk derültség és taps a baloldalon.) A honvédségnél szerény nézetem szerint mindenesetre kívánnunk kell, hogy a honvéd gyaloghadosztályok ne osztassanak be hadrendileg a hadtestekhez, hanem tessék külön hadtesteket képezni a honvédség részére, kik akkor is egészen szépen megfelelhetnek feladatuknak. Kívánnunk kell, hogy a honvédségnél önálló vezérkart szervezzenek, (Helyeslés balfelől.) hogy a közös hadseregben kiképzett vezérkari tisztek helyeztessenek viszsza a közös hadseregbe, viszont a honvédségnél kiképzettek helyeztessenek vissza a honvédséghez, hogy igy teljesen elkülönittessék a honvédség a közös hadseregtől. Kívánnunk kell, hogy a közös hadseregből tisztek egyáltalában ne legyenek áthelyezhetők a honvédséghez. (Helyeslés balfelől.) Törölni kell az előléptetési szabályzatból azt is, hogy törzstiszt nem lehet a honvédségnél az, ki a német nyelvet teljesen és tökéletesen nem birja. (Helyeslés balfelől.) Zlinszky István : A közös minister meg nem tud magyarul! Ez a legnagyob szégyen ! (Zaj.) Gedeon Aladár: Méltóztassék meggondolni, hogy ha mi azzal a lehetetlen követeléssel fordulnánk Ausztriához, hogy a Landwehr törzstisztjei tudjanak magyarul, mit mondanának akkor az az osztrákok ? Azt mondanák, hogy meg vannak ezek bolondulva ? Mi jogon követelik ezt tőlünk, hiszen a Landwehrt mi fizetjük teljesen száz perczent erejéig, nem pedig a kvóta arányában. Ha ellenben mi követeljük, hogy a honvédség magyar legyen, ezt már nem szabad tennünk. (Zaj balfelől.) Nincs is szükség arra, hogy a törzstisztek németül tudjanak, hiszen az a közös hadtestparancsnok, kihez be van osztva a honvéd hadosztály, nem rendelkezik külön azzal a honvéd törzstiszttel, hanem leadja a parancsot németül a hadoszfcályncsnoknak, az magyarul továbbítja, tehát 2*
