Képviselőházi napló, 1910. X. kötet • 1911. julius 17–augusztus 30.
Ülésnapok - 1910-206
124 206. országos ülés 1911 Julius 25-én, kedden. ben. Az egyévi önkéntességet értem. Ez a véderőreformokkal kapcsolatosan lehet társadalmi kérdés is, a mely körülbelül felül áll a képviselőházi pártoknak keretein is. Tudom, hogy nem valami rokonszenves ez a téma, de a tény én szerintem az, s én, a kit, mondhatom, egyedül az a köznép küldött ide, kötelességemnek tartom rámutatni erre a tényre is épen a katonai terhek tekintetében. Félreértések elkerülése végett előrebocsátom, hogy én nem követelem az egyévi önkéntesség eltörlését, a mit Francziaországban már életbeléptettek, hanem igenis követelem azt, hogyha szükség van a köznép továbbszolgálatára a hadseregben, a köznép fiai erre a továbbszolgálati időre kárpótlásban részesittessenek. Nem a fegyvergyakorlatokat értem, bár ezekre nézve is ujabban hallottam és olvastam valamit, hogy a kormány foglalkozik azzal a dologgal, hogy a fegyvergyakorlatokra bevonulóknak valami kárpótlást adjon, a mit szintén csak helyeselhetek, hanem én az egy éven túl szolgáló legénységnek az egyvagy kétévi túlszolgálásért való kárpótlását értem alatta. A dolog lényege a következő. A ki érettségit tehetett, — igy volt ez eddig, ezen törvényjavaslat benyújtásáig — az egyévi katonai szolgálatra köteleztetett és ezen egyévi szolgálat után katonai szolgálati kötelezettsége a rendes fegyvergyakorlatoknái több nem volt; a ki pedig érettségit nem tehetett, tehát a köznép tömege, az hároméves szolgálatra köteleztetett. Richter János: Hát a katonatisztek ? Egész életükön keresztül szolgálnak ! Gr. Batthyány Tivadar: Az élethivatás, kereset! Lovászy Márton : Gázsit kapnak ! (Zaj. Elnök csenget.) Szabó István (nagyatádi) : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Eddig csak azok részesültek az egyévi önkéntességi kedvezményben, a kik az érettségit letették. Ez a javaslat bizonyos könnyítéseket tartalmaz abban a tekintetben, hogy ha valaki nem is tehet érettségit, bizonyos vizsgálat letétele után hozzájuthasson az egyévi önkéntesség kedvezményéhez. Sőt ma már az iparosság is mozog, hogy az egyévi önkéntességi kedvezményt elnyerhesse s olvastam, hogy Sándor Pál t. képviselőtársam is tett már lépéseket ebben az ügyben. S előttem van egy másik czikk is, a melyből látható, hogy Ausztriában hogyan törekszenek már az iparosság érdekeit ebben a kérdésben megvédelmezni. Ez a czikk igy szól (olvassa) : »Bécsujhelyről jelentik : A jjolgári és ipari érdekek megvédésére alakult egyesület Kuk számtanácsos indítványára ma tartott teljes ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy azzal a kérdéssel fordul a kormányhoz és a Reichsrath két házához, hogy az uj véderőtörvénybe vegyenek fel olyan intézkedést, a mely szerint az olyan fiatal iparosoknak, a kik ipari téren különös sikereket mutatnak fel, engedjék meg az egyéves önkéntesi szolgálatot, a nélkül, hogy kötelesek volnának tudományos képzettségüket igazolni. Az egyesület a monarchia összes kereskedelmi kamaráit fel fogja hivni, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz.« (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon ) Előrebocsátom, t. ház, hogy én nem az rparo sok és kereskedők jogai és érdekei ellen használom fel ezt a dolgot, mert én a jogegyenlőségnek vagyok hive. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Csak rá akartam mutatni, hogy azoknak, a kik az egyéves önkéntességi kedvezményben részesülnek, azoknak száma már a jelen törvény kereteiben is, de azonkivül is valószinüleg emelkedni fog. És beállhat az is, hogy Ausztriában, a hol nem kezdték még tárgyalni a törvényjavaslatot, és nem is lehet tudni, hogy mikor kezdik tárgyalni, ha itt a kormány keresztül tudná hajtani, ott még ilyen módositásokat belevesznek s Ausztriában sokkal nagyobb körzetben terjesztik Id az egyéves önkéntességi jogot, és a nép nagyobb rétegei részesülnének a kedvezményben. (Ugy van I a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mindenesetre bizonyos az, hogy mindig több és több fiatal ember fogja élvezni az egyéves önkéntességi kedvezményt, és mind nagyobb" lesz a különbség a számarányt tekintve is azok közt, a kiknek egyéves önkéntességi kedvezményük van, és azok közt, a kiknek tovább kell szolgálniuk. A társadalmi viszonyok is ugy alakulnak, hogy nálunk, ha nézzük az életet, kinn már a népnek is bizonyos része, mind nagyobb és nagyobb része igyekezik fiait iskoláztatni, nevelni, taníttatni, tehát e réven is mindig több és több fiatal ember jut abba a helyzetbe, hogy egyéves önkéntes lehessen. Már maga a javaslat, a melyet a honvédelmi minister beterjesztett, foglalkozik e kérdéssel, és panaszkodik, hogy nagyon sokan vannak, a kik egyéves önkéntességre jogosítva vannak, és követelik, meg is kapják a jogot; maga a javaslat mondja, hogy túlontúl sok a tiszt, a ki egyéves önkéntesből lett tartalékos tiszt, tehát nincs szüksége a hadseregnek az egyéves önkéntesség tekintetében arra, hogy tiszteket neveljen. Annak a magyarázatnak pedig, hogy azért lehet egy évet szolgálnia a tanult fiatal embernek, mert műveltebb lévén, hamarább sajátíthatja el a tanulmányokat, a melyek a katonaságnál szükségesek, ennek van alapja, de nem állhat meg ez az okoskodás és vélekedés ott, a hol tisztet egy év alatt nevelnek a hadseregben és közembert nem lehet neveim egy év alatt, annak három év szükséges. (Felkiáltások a jobboldalon : Két év !) Lovászy Márton : A tüzérségnél és a lovasságnál három év. (Zaj. Elnök csenget.) Szabó István (nagyatádi): A törvényjavaslatban is benne vaii, de amúgy is emiitik, hogy a lovasságnál azért szükséges a három év, mert a kiképzéshez szükséges ez az idő. Engedelmet kérek, akármilyen tanult legyen valaki, akármilyen tanulatlan legyen valaki, de hogy tisztté egy év alatt lehessen kiképezni valakit, és közlegénynek három év kell a láképzéshez, ez az okoskodás nem állhat meg, ezt nem fogadom el. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Ellenmondás a jobboldalon.)
