Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.
Ülésnapok - 1910-182
50 182. országos ülés 1911 június 21-én, szerdán. egyetlenegy törvényszakaszt hozzunk az uzsora ellen, és a rablószövetkezetektől szabaduljunk meg, de az az egyszakaszos törvény nem készült el, az uzsoraszövetkezetek a pénzválság folytán megbuktak, azok is kivándoroltak, a kiket tönkre tettek, és azok is, a kik tönkre tették őket, és csak ugy tudtunk egyelőre ettől az uzsorától szabadulni. Ugyanigy vagyunk a biztositási törvény területén. Minden hónapban uj meg uj külföldi társaságok jönnek az országba, mert az egész világon ma már csak Magyarország az egyetlen ország, a hol szabadon lehet a biztositó-társulatnak zsákmányolni, a hol tőke nélkül, mert ehhez nem kell tőke, egyetlenegy ember megbízásával, a ki mint a czég képviselője megjelenik, a társulat megkezdheti működését, és felvehet annyi pénzt, a mennyi tetszik, nem tartozik számadással senkinek, nem köteles adót fizetni, nem köteles a biztosítottaknak visszafizetni semmit és senki által felelősségre nem vonható. Székely Ferencz igazságiigyminister: Ilyen vigan nem megy a dolog ! Lengyel Zoltán: De üyen vigan; különben nem jönnének ugy be. Be fogom mutatni e jogállapotokat és épen azért méltóztassék megengedni, hogy az uzsorával, e közkedvelt témával kezdjem. Nem uj a dolog, de azért megint uj, mert hiszen még mindig a régi állapot forog fenn. Nekünk igen jó uzsoratörvényünk van. Székely Ferencz igazságiigyminister: Dehogy Lengyel Zoltán: Úgyszólván semmit sem kellene hozzátenni és mégis az egész vonalon lehetne sikereket elérni. Mert az uzsoratörvény 2. szakasza megszabja azt, hogy büntetendő, a ki az uzsora elpalástolása végett előzetes birói határozatot vagy egyezséget eszközöl ki; büntetendő, a ki az uzsora előnyeit szinlelt ügylet vagy váltó alakjába rejtve kötteti ki; vagy az uzsorás ügyletből eredő kötelezettség teljesitését, a hitelt nyerő fél becsületének lekötésével, eskü alatt, vagy hasonló megerősítések mellett igérteti meg magának ; büntetendő, a ki uzsorás ügyletekkel üzletszerüleg, iparszerüleg foglalkozik, vagy uzsora vétsége miatt már elitéltetett. Mégis a mai jogállapot is még nagyban és egészben az, hogyha valaki egyénileg egyetlen egyszer hitelez rossz feltételek mellett, az uzsoráért becsukatható, ha ellenben összeáll egy másik emberrel és erre a czélra szövetkezetet csinál és ott iparszerüleg üzi az uzsorát, még pedig nem 15%-ra, hanem 28%-ra dolgozik, akkor büntetlenül csinálhatja ezt, sőt udvari tanácsos lesz tiz esztendőn belül. (Derültség.) T. ház ! Annyira nem tréfa ez a dolog, hogy én magam, mint ügyvéd, ügyfeleim akaratával próbapereket tettem folyamatba, mikor az uzsora a legvilágosabb volt, és mindezeket elveszitettem büntető utón és polgári utón egyaránt, az uzsoraszövetkezet ellenben megnyerte mind a két helyen. Pedig akkor még az igen t. igazságügyminister ur volt a főnöke annak a magyar ügyészségnek, mely hiteles végzésekben mondta ki, hogy ez a dolog törvényhozási utón orvoslandó, és én ennek következtében idejöttem, a törvényhozásban szellőztettem a dolgot, megtettem számtalanszor sajtó utján is, már négy esztendeje, égbekiáltó dokumentumokat produkáltam itt a házban is, a sajtóban is, de azóta sem történt semmi. Ilyen eset az, a melyet ismét idehozok. Ennél az esetnél az illető katonatiszt 2000 koronás kölcsönt kapott a Polgári Bank Mint Szövetkezettől váltó és kötelezvény alapján, melyre kifizettek neki 1723 koronát. Egy D. kezdőbetűs ügynök levont 277 koronát provizióért,kapott tehát összesen 1455 koronát, melyből igen rövid idő alatt visszafizetett 811 koronát törlesztés czimén. Mindezek után beperelték és behajtottak rajta birói utón 2383 koronát. Ez nem mese, t. képviselőház, hanem ez a budapesti kir. ügyészség 436.1907. számú hivatalos végzésében megállapitott tény, mely után azonban azt mondja (olvassa): »Tény ugyan, hogy a szövetkezeti kölcsönök rendszerint drágábbak az uzsorás kölcsönnél, ezen a dolgon azonban nem bűnvádi feljelentéssel, hanem csak törvényhozási utón, a szövetkezeti törvény revíziójával lehet segíteni; mert ha a szövetkezet a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően alkotott és bíróilag jóváhagyott alapszabályok szerint jár el az általa kötött kölcsönügyletek lebonyolításánál, uzsora vétségéről nem lehet szó.« Székely Ferencz igazságügyminister: A Kúria máskép határozott ! Lengyel Zoltán: Ha egy ember egyénileg uzsora-ügyletet köt, ez büntetendő, ha ellenben e czélra direkt szervezetten összeállnak és jobban uzsoráskodnak, mintha egyénileg csinálnák, az nem büntetendő, mert hiszen alapszabály szerint járnak el. Székely Ferencz igazságiigyminister: Meghaladott álláspont! Lengyel Zoltán : Tudom ezt is nagyon jól, majd rátérek. Ha tehát többen összeállnak és benyújtanak egy alapszabályt, melyet a kereskedelmi bíróság egyáltalában el sem olvas és irattárba tesz, akkor szabad nekik mindent tenni. Következett ezek után a vizsgálóbírónak határozata. A vizsgálóbíró határozata még szigorúbban emeli ki mindezeket. Elmondja végzésében, hogy kétségtelen, hogy. a panaszosnak nyújtott ezen hitelezési szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt mutatkozó szembeötlő aránytalanság és a maga részére biztosított vagyoni előnyöket tartalmazó kikötések az adós anyagi romlását előidézni és fokozni szerfelett alkalmasak, ennek daczára azonban az uzsoravétség tényálladéka nem állapitható meg, mert ezen szövetkezetek, igy a gyanúsított igazgatása alatt levő szövetkezet is a törvény által megerősített alapSzabály korlátai közt bonyolítják le az ügyleteiket. Felmentem a vádtanácshoz, a kir. táblához; elutasítottak azzal, hogy polgári utón pereljek.
