Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-197

462 197. országos ülés 1911 július 14-én, pénteken. abban megállapítható az, hogy még mindeddig nem voltak azok a tényleg létező akadályok leküzdhetők. Persze minket jelszavas politikával vádolnak. Darvai Fülöp: Joggal! (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bakonyi Samu : De én ezt a vádat visszahárítom önökre. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert hiszen a kilenczes bizottság munkálatában benne vannak azon jelszavak, ott van a czimer, ott van a zászló, ott van a jelvény ; a különbség köztünk az, hogy bár önök e szerint saját politikájuknak vallják a kilenczes bizottsági programmot, azonban nem valósítják meg ez idő szerint, várják . . . Darvai Fülöp : Ott van a katonai büntető perrendtartás ! Bakonyi Samu : . . . hogy megvalósítsa más. Ebben is benne vannak ezek a jelszavak, a különbség közöttünk csak az, hogy mi követeljük önöktől, hogy a saját programmjukba ép ugy beillesztett ezen jelszavakat váltsák valóra. S akkor ne tegyenek nekünk jelszavas politika miatt szemrehányást. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Darvai Fülöp : Benne van a katonai perrendtartás ! Első pont! Bakonyi Samu : Azt csak nem tagadhatják, bár voltak hangok a régebbi időben, a melyek tagadták, e tekintetben haladtunk csakugyan, mert ma már erre nem vállalkozik a t. többség soraiból sem senki, ma már senki sem állítja azt, hogy a hadsereg intézményeiben megvolna az 1867. évi XII. t.-czikkben megkövetelt paritás, hogy annak mai szervezete a dualisztikus formáknak megfelelne ; nem is tagadhatják, mert hiszen itt van Pitreich volt hadügyministernek a röpirata, a melyet az önök egyik vezére egészen helyesen és érdeme szerint méltatott volt legutóbb a maga folyóiratában. Pitreich elmondja, hogy mibe bukott meg, minek lett áldozata : annak, hogy maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar nemzetet megilleti a paritás a hadseregben, (ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Hát annyira haladtunk a 67-es szerkezet negyven esztendőt meghaladó uralma alatt annak leglényegesebb intézkedéseiben, a nemzet javára szolgáló intézkedéseinek megvalósításában, hogy egy hadügyminister belebukik abba, a mikor az 1867. évi XII. t.-cz. tartalmának álláspontjára helyezkedik ? (Igaz ! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) k Eitner Zsigmond: Mául haltén und weiter dienen ! Ez a jelszó ! (Mozgás.) Bakonyi Samu: Bizonyítani tartozom állításomat, hogy előhaladás nagyon kevés van a kilenczes-bizottság programmjának megvalósítása terén, a zászló-, jelvény- és czimerkérdés tekintetében. Ugyan meg tudná at. ministerelnök ur . mondani, hogy mily állapotban van e kérdés ma ? (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Szinte nem is követelem, mert nem akarom még nehezebb helyzetbe hozni, mint a milyenben van. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Semmi esetre sincs ő sem kedvezőbb helyzetben, mint voltak elődei, a kik nem tudtak egyebet mondani, mint azt, hogy a kérdés a tanulmányozás stádiumában van. (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Közel tiz év óta tanulmányozzák. Félek tőle, hogy e tanulmány azután oda fog kialakulni, hogy valami oly monstruózus dolgot fognak e tanulmányozás valamikor bekövetkező eredményéül az önök nyakába kötni akarni, a melyet vagy önök sem akarnak elfogadni, vagy pedig, ha elfogadják, akkor meghazudtolják a kilenczes-bizottság programmjának egyik lényeges pontját, a mely szerint ugy kell megoldani a zászló-, czimer- és jelvénykérdést, hogy az Magyarország közjogi helyzetének megfeleljen. Már pedig Magyarország közjogi helyzetének semmi más megoldás nem felel meg a közösségre való vonatkozással szemben sem, mint az, hogy a haderő magyar részében a magyar állam zászlaja, czimere érvényesüljön kizárólag, minden hozzátétel, minden összeforrasztás nélkül. (Igaz! ügy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert a mint a kísérletek, a nehéz vajúdások ily monstrumot szülnek, akkor ezzel szemben nekünk azt az álláspontot kell elfoglalnunk, hogy inkább hagyjuk meg a mai tényleges állapotot, semhogy magunk abdikáljunk a kizárólagos államiság elvének érvényesülése dolgában, és az összeolvasztás terén igy menjünk tovább, épen az államiság külső jelvényének konstruálásában. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! Nem ok nélkül és nem előzmények nélkül való dolog az, hogy miért hangzik az 1867 : XII. t.-czikk 11. §-a ugy, a mint az a törvényben ma be van iktatva. A ki figyelmére méltatja — és ez bizonyára azt hiszem, mindnyájunk lelkiismeretben kötelessége, a mikor a most szőnyegen levő kérdéseket teszszük tanulmány tárgyává, mondom, a ki figyelmére méltatja az 1867-iki törvény megalkotásának előzményeit, az velem együtt meg fogja állapítani, hogy nem abban a szövegben volt az az eredeti tervezetben, mint most a törvényben szerepel. Mert eredetileg a belszervezet, vezénylet és vezérlet ügyeit közösen intézendőknek mondotta a törvénytervezet, csak később mondotta ki ugy, a mint aztán a törvénybe került, Ö felsége által alkotmányosan intézendőknek. Természetesen a magyar állam törvénye ez alatt, hogy »Ö felsége*, nem érthetett mást, mint a magyar alkotmányos királyt, a kinek e jogai gyakorlatából a priori ki akarta ezzel zárni azt, hogy ezek a megadott felségjogok máskép legyenek gyakorolhatók, mint a magyar államiság értelmében és a magyar törvényeknek, a magyar históriának, a magyar közjognak megfelelően. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) És ha ez igy van, ha a törvényt minden tényező meg akarja tartani, akkor nincsen ezen a téren semmi végére mehetetlen tanulmányozásra szükség, akkor egyszerűen csak a jogfolytonosság útjára kell visszatérni, a mint a 67-es alkotásnak