Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-181

181. országos ütés l91i június 3ö-dn, kedden. 31 értékesíthesse a maga munkájával. Mi ügyvédek tudjuk és látjuk a bírósági praxisban is, hogy fiatal joggyakornokoktól és ügyvédjelöltektől princzipálisaik csak azt kívánják, hogy mentül több technikai munkát végezzenek. Darvai Fülöp : Törődni kell velük ! Ráth Endre: Arra azonban nincs módjuk, nincs alkalmuk, hogy teljes kiképeztetést nyerjenek. Szükségtelen megjegyeznem, hogy a tömegmunka minden komoly előkészületnek, legfőkép pedig a jogi készültségnek kizárása, úgyszólván lehetetlenné tétele. Ausztriában és Németországban a téli és a tavaszi hónapokban szokásban van, hogy a törvényszékeken tartanak kiképző tanfolyamokat. A birójelölt a saját kiképeztetése czéljából kellene hogy dolgozzék, nem pedig az ügyvédnek vagy a birónak tehermentesítése czéljából. Ezért helyeslem én azt, a mit az igazságügyministerium kezdeményezésében látunk, hogy a jegyzőknek nagyobb önállóságot kívánnak biztosítani. Jogászegyesületekben hallani olyan hangot is a birák köréből, hogy azt mondják, nem tartozik feladataik közé, hogy az u. n. fiatal jogászi generácziót neveljék. Hát igenis mi kívánjuk, hogy a felettes hatóság a keze alá rendelt joggyakornokokat és jegyzőket részesítse bizonyos tanácsadásban vagy legalább is ellenőrzésben, legyen vezetője, hogy tényleg a jogi tanulást ne hagyják abba, hanem intenzive folytassák. (Általános helyeslés.) Mintául szolgálhat e tekintetben Hamburg városának a jogászkiképzés tárgyában hozott határozata. A porosz birák egyesülete is igen nagy munkát fejtett ki e téren, a mint a t. képviselőháznak talán van is tudomása erről. Igen érdekes, és azt hiszem, a jogászi kiképzés szempontjából figyelemreméltó munka, a mely a mi szemeink elől sem tévedhet el. Egész röviden vagyok bátor erre rámutatni, különben Balog Arnold ügyvéd ur a Jogtudományi Egyesületben tartott erről felolvasást. El is hagyom azon jogi tárgyakat, a melyeket ezen időközi tanfolyamokon előadnak, és rámutatok arra, hogy ezen szigorú jogi tanulmányokon kivül a praktikus németeknél külön előadások tartatnak birák számára a gőzturbinákról, a technika vívmányainak jelentőségéről a joggyakorlatra, egy nagy német biztosító-társaság mikénti berendezéséről, az elektromos vasutak építéséről, a Siemens és Schuckert czég-féle gyártelepek berendezéséről és meg fogják szakértők vezetése mellett tanulni, hogy miként készül egy exkluziós motor, egy automobil; egy bankigazgató beszélni fog a bank berendezéséről, működéséről, más valaki egy gyógyszerészeti intézet részéről az élelmiszervizsgálat rejtelmeibe fogja őket bevezetni és igy tovább. Minden előadás rajzok és vetített képek kíséretében történik, ugy hogy minden valósággal meg lesz jelenítve. Méltóztassék csak elképzelni, micsoda óriási jelentősége van ennek és a bíró milyen más munkát végez ítélethozatal alkalmával, a mikor a peranyag eléje van adva, ha a gyakorlati élet alapján tud helyes és megfelelő Ítéletet hozni. Nem lesznek majd rászorulva, hogy minden alkalommal szakértő bevonását legyenek kénytelenek alkalmazni. Jól tudjuk mi gyakorlati emberek, hogy szakértőknek kisebb dolgokban való szerepeltetése elsősorban is elhúzza a bírói működés befejezését, másodszor pedig rendkívül megdrágítja az eljárást. Es az önállóságot eliminálja a bíróságból ez a mostani helyzet, mert nincs olyan kérdés, pl. egy ruha megpróbálása, a melyet szakértő nélkül el tudnának dönteni. Darvai Fülöp : ök döntik el a pert! (Zaj jobbfelől.) Ráth Endre : Nagyon sajnálom, hogy épen azok, a kik annyira kívánták hallani beszédemet, nincsenek jelen. Justh Gyula: Nem is vagyunk tanácskozásképes számban ! Ráth Endre: Ez természetes dolog. De azt hiszem, hogy az igazságügyminister urnak figyelmét .... (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Justh Gyula : Nekem jogom van figyelmeztetni arra, hogy a ház nem tanácskozásképes. Elnök : A szónok beszéde alatt másnak beszélni nincs joga ! Justh Gyula : Jöjjenek be ! Ráth Endre: Hiszem, hogy az igazságügyminister urnak figyelmét ezek a dolgok nem kerülik el, s azt a kérelmet terjesztem elő, ezen tanfolyamokra nézve, hogy először azok megvalósíttassanak, másodszor, azért, hogy a birák azokon részt vehessenek, kellő szabad időt, anyagi kedvezményt és erkölcsi támogatást kellene nekik nyújtani. Méltóztassék elképzelni, hogyha azt a külföldi szokást meghonosítanák Magyarországon, hogy a bírósági pályán működő fiatalabb erők a törvényszék területéről hetenként összejönnének, ugy mint a németeknél szokás, ott a vitás eseteket kölcsönösen megbeszélnék, hogy a jogi kérdések megoldásának egyöntetűsége ezáltal mennyire kijegeczesednék. Különösen nagy veszedelem az egyöntetűség szempontjából az, hogy pl. 100 koronán aluli pereknél, a melyek ügyeinknek 50%-át teszik ki, felebbezésnek nincs helye. Tehát rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy már az első fórumok gyökeresen s egyöntetűen oldják meg ezeket a kérdéseket. Legtöbbnyire a perek elhúzásának az elméleti képzettség hiánya az oka, az, hogy a mikor az a fiatal biró oda leül a bírói székbe, a perre vonatkozó uj és uj életjelenségeket kellőleg megoldani nem képes, a mikor az egyik perczben gépolaj ügyben, a másik perczben gyermektartási ügyben kell döntenie, képtelenség, hogy az a fiatal biró minden egyes kérdésben megelőző alapos tudás és elméleti és gyakorlati képzettség nélkül kellőleg megnyugtató Ítéletet tudjon hozni. (Helyeslés halfelól.) T. képviselőház ! Bátor vagyok még egy inditványnyal ennél a kérdésnél a t. ház elé lépni, a mi különben nem szokatlan, mert a honvédelmi