Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.
Ülésnapok - 1910-192
192. országos ülés 1911 Julius k-én, kedden. 331 az ellenzék soraiban 1904-ben gróf Tisza István ministerelnöksége idejében mondottam el. Akkor arra az álláspontra belyezkedtem, hogy mentül jobban kiterjesztik a választói jogot; mentül jobban biztosítják a képviselőválasztásokon a választók szabad akaratának megnyilvánulását, annál inkább és azzal arányosan hajlandó vagyok a házszabályokat szigorítani és hajlandó vagyok a költségvetési vitának korlátokat szabni. Ezt a problémát meg lehet, sőt meg kell oldani, ennek ideje azonban a választói jog életbeléptetésekor következik el. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Itt egy egész parlamenti reformra van szükség. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Meg kell valósitanunk az általános választói jog alapján a népparlamentet; (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) törvénybe kell iktatnunk az olcsó és tiszta választásokat, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert hiszen ma már vagy tőkepénzesnek kell lennie az embernek, vagy kormánypárti pártkassza kell hogy álljon a háta megett, hogy a választásba belemehessen. Meg kell igenis valósítani egy megfelelő házszabályt, a mely annál szigorúbb legyen, mennél szabadabb és tisztább lesz a képviselőválasztás (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és abba igenis bele kell vennünk a parlamenti munkaidő helyes beosztását; bele kell vennünk a költségvetésnek idejére való letárgyalását. A mi különben ezt illeti, az igen t. többség nem panaszkodhatik, mert nem dicsekvésből mondom, hanem egyszerűen tényként konstatálom, hogy valahányszor itt a költségvetés tárgyalása akár vallási kérdések, akár más kérdések hosszas tárgyalása, miatt elakadt és exlex előtt állottunk, innen erről az oldalról mi, ugy-e bár, semmi nehézséget nem csináltunk. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) sőt párthatározattal kimondottuk, hogy az indemnitást egy felszólalás utján akadálytalanul átengedjük, (Élénk helyeslés a szélsóbaloldalon.) mert nem tartjük időszerűnek, hogy az országot exlexbe vigyük. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezeket tartottam szükségesnek megjegyezni azzal, hogy mivel az igen t. ministerelnök ur a múltkor igen kedvesen kifejtette a pénzügyi bizottságban, hogy a választói jogi törvényjavaslat elkészítése azért szenved halasztást, mert a statisztikai adatoknak egybeállítása még nag) r obb munkát ad, én bátorkodom e tekintetben a t. kormány buzdítására (Halljuk ! Halljuk !) és annak demonstrálására, hogy mindnyájunkban meg van a hajlandóság — önökben épen ugy, mint bennünk — ennek a kérdésnek legsürgősebb megoldását lehetővé tenni, ráállva az uraknak arra az álláspontjára, hogy a statisztikai adatokat át akarják dolgoztatni, a következő határozati javaslatot benyújtani (Olvassa) : »A ház utasítja a kereskedelemügyi ministert, hogy alkalmazzon azonnal a statisztikai hivatalban az eddigieken felül még annyi munkaerőt, hogy a népszámlálásnak a választói jogra vonatkozó adatait a nyár folyamán teljesen feldolgozhassa.* (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ajánlom a t. képviselőháznak ezen határozati javaslatot elfogadásra. Magát a törvényjavaslatot pártállásom, bizalmatlanságom és azoknál fogva, a miket itt kifejtettem, nem vagyok hajlandó megszavazni. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Szólásra senki sincs felírva. Kíván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát ezennel bezárom. (Éljenzés jobbfelől.) A pénzügyinmister ur kíván szólni. Lukács László pénzügyminister: T. képviselőház ! (Halljuk! Halijuk!) Mindazok a képviselő urak. a kik az appropriáczionális törvényjavaslat tárgyalása során szívesek voltak felszólalni, azzal kezdték vagy fejezték be felszólalásukat, hogy mivel a kormány iránt bizalommal nem viseltetnek, tehát a törvényjavaslatot nem fogadhatják el. T. képviselőház ! Mivel az appropriáczionális javaslat, illetőleg törvény csakugyan bizalmi kérdést foglal magában, mely arra vonatkozik, hogy a már elfogadott állami költségvetés ennek vagy annak a kormánynak szavaztassék meg, ennek következtében egészen természetesnek találom, hogy azok a t. képviselő urak, a kik a kormánynyal ellentétes állást foglalnak el, ezt a törvényjavaslatot maguktól elutasítják. Nem is lenne egyáltalában szavam és kifogásom ezen aktus ellen, ha a t. képviselő urak nem igyekeztek volna bizalmatlanságukat meg is indokolni. Az indokolásokra már kénytelen vagyok egyes észrevételeket tenni, mert nem ismerhetem el, hogy a felhozott indokok megálianák a helyüket, és hogy ezek önmagukban elég indokát képeznék a bizalmatlanságnak. Én, t. képviselőház, nem fogok általános politikai kérdésekkel, a választói jog kérdésével, vagy a katonai kérdésekkel foglalkozni, mert hiszen mindezekkel, azt hiszem, annak idején alkalmunk lesz bőven foglalkozni, s akkor talán nekem is alkalmam lesz ezekre vonatkozólag nézeteimet elmondani. Én ezen alkalommal szorítkozom tisztán azokra a kifogásokra, a melyek az én tárezámat közvetlenül érintik, t. i. a pénzügyi természetű észrevételekre s ezekre kívánom megtenni egész tisztelettel észrevételemet. (Halljuk I Halljuk!) S itt mindenekelőtt az én t. barátommaL Désy Zoltán képviselő úrral találkozom, a ki egy hosszú, és igen beható beszédben azt akarta bebizonyítani, hogy az a költségvetési törvényjavaslat, a mely most tárgyalás alatt van, folytatja tovább a kiadások terén azt az emelkedést, melyet mi talán erről az oldalról kifogásoltunk a megelőző kormánynyal szemben, s folytatja a kiadások emelését nagyobb mértékben, mint a hogy azt a megelőző kormány tette. Erre vonatkozólag legyen szabad egy pár észrevételt tennem. Az én t. képviselőtársam ennek a tételnek bizonyítása végett visszanyúlt az 1904. évre, s az é2*
