Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-189

236 189. országos ülés 1911 június 30-án, pénteken. munkát végezünk, a mint már jeleztem, az 1909. évi zárszámadás tényleges eredményében szerepel a 78 milüó annexiós költség. Ez zavarja egyfelől az áttekintést, másfelől e végösszegek nem magyaráznak meg nekünk tulajdonképen semmit, mert ezekben benne vannak, mindkét év bevételi összegeiben, az illető évben hitelművelet utján kölcsönökből eredő bevételek. Azért tehát csak annyit konstatálok, hogy emelkedő irányzatot tüntet fel e költségvetés, tekintélyesen emelkedő irányzatot. De hogy Ítéletet mondhassunk a két költségvetés érdeméről, rá kell térnünk az államháztartásnak, hogy ugy mondjam, gerinezére: a rendes kezelés számadataira, a rendes kezelés mérlegére, és itt a következő számokkal foguk találkozni. Az 1908: L. törvényczikkben összeállított 1909-iki költségvetés 1393 millió rendes bevételt tüntet fel. Ezzel szemben a jelenlegi törvényjavaslatban a rendes bevételek összege 1543 milüó. Az emelkedés tehát 150 millió a bevételnél. Az 1908, évi L. t.-czikket kiegészítő későbbi törvényekben a rendes bevételek nem módosulnak, de módosította az élet a tényleges eredményeket, a zárszámadás tényleges eredményeit, mert ott 1452 millió volt a rendes bevétel, így tehát szemben a tényleges eredménynyel is 91 milüó emelkedést mutat fel a költségvetés a rendes bevételeknél. Ha a kiadási részt nézzük, a jelen költségvetésnél a kiadási rovat 1499 miUió rendes kiadással zárul. Ezzel szemben az 1908. évi L. t.-czikkben megállapított 1909-iki költségvetésben a rendes kiadások 1343 millióval lettek megáUapitva. Ezt későbbi törvények nem módosították. Módosulnak az összegek az 1909-iki zárszámadásban, t. i, a tényleges eredményben, hol 1392 millió az 1909-ik évi rendes bevételek tényleges összege, tehát a zárszámadási számokkal szemben 107 millió kiadási többlet van a rendes kezelésben. Felállítva a mérleget az 1908. évi L. t.-czikkben foglalt költségvetési rendes bevételi összeggel szemben 150 millió az emelkedés, az ugyanazon törvényczikkben megállapított rendes kiadásokkal szemben 158 millió az emelkedés. Itt tehát 6 millió differenczia mutatkozik kiadási többletként. A zárszámadási tényleges eredményekre térve át, 91 millió korona a rendes bevételek többlete, ellenben az 1392 milliót kitevő rendes kiadásokkal szemben 107 millió az emelkedés. Itt már tehát 16 millióval több lett a költségvetésbe beállítva rendes kiadásként az 1911. évre, mint a mennyit tett a rendes bevételek összege az 1909. évben. Ebből levonom a végeredményt. Feltétlenül áll az, a mit a t. előadó ur mondott, hogy a rendes kezelés, a mely pedig az államkincstárnak — a jnint többször jeleztem — gerincze és a melynek mérlege tulaj donképen az igazi államháztartási mérleget adja, kedvező felesleggel zárul: a mint jeleztem, 1543 millió rendes bevétel áll 1499 millió rendes kiadással, így a felesleg 44 millió ; ennyit fordíthatunk a magunk egyéb kiadásaira. De meg kell itt jegyeznem azt is, hogy a rendes bevételek és a rendes kiadások közötti differenczia valamivel kevesebb, mint a hogy ezt az 1908 : L. t.-cz. megállapította, miután itt a fölösleg 50 millióval lett előirányozva : — és szerintem ez a lényeges momentum — s kevesebb annál is, a mit az 1909. év tényleges eredményei mutatnak, tekintve, hogy ott 60 millióra emelkedett az 50 millióban előirányzott bevételi felesleg. Ebből a nélkül, hogy más részletekre kiterjeszkedni akarnék, konstatálnom kell azt, hogy az 1911. évi költségvetési javaslat — mondhatom — az előbbi éveknél nagyobb emelkedést tüntet fel, ugy bevételi, mint kiadási részében. Mert ha nézem az 1904—1909. évek költségvetéseinek adatait, látom, hogy az évi emelkedés 62 millió korona a bevételben és valamivel több a kiadásban, értve az egyes évek bevételi és kiadási összegeinek összehasonlitásából elért eredményt. Ha nézem ugyanezen öt évre hasonlítva össze a zárszámadási adatokat, látom, hogy az évi emelkedés 1904-től 1909-ig 55 millió a bevételben és 70 millió a kiadásban. Ha azonban a jelenlegi két évnél nézem az emelkedést, kitűnik, hogy az a bevételeknél 75 millió korona évenként és a kiadásoknál 78 millió korona. Én ebből most egyelőre semmi más konzekvencziát levonni nem akarok, csak bátor vagyok — utalva arra, a mit egy évvel ezelőtt mondottam itt e házban — ismételni, hogy a pénzügyi, gazdasági élet mai állapota olyan emelkedő áralakulásokat tüntet fel, oly emelkedő összegekkel dolgozunk, melyek mellett a legnagyobb jóakarattal is a budget emelkedését sem az egyik, sem a másik pénzügyminister megállítani nem tudja. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) Emelkednek a bevételek s ez az államháztartás szilárdságára mutat, de emelkedés van a legszigorúbb ellenőrzés mellett is a kiadásoknál is kettős okból, mert ujabb és ujabb feladatokat ismerünk el állami feladatoknak, tehát bővült az állami igazgatás tere, bővül az a tér, a melynek költségeit állami kiadásokkal kell fedezni, s másfelől emelkedés van a napról-napra növekvő drágaság, vagy a mint mondani szokták, a pénz vásárló erejének csökkenése miatt. Ha már most átmegyünk a rendes kezelésről a rendkivüli kezelésre, azt látjuk, hogy a bevételek az 1909. évi költségvetésben először 161 millióval szerepelnek, azután pedig a későbbi törvények folytán beállott rendkivüli bevételekkel 298 millióval s a zárszámadási tényleges eredmények között ugyancsak 298 millióval. E tétel 162 milliót tesz a pénzügyminister ur által összeállított 1911. évi költségvetésben. Megjegyzem, hogy ezen rendkivüli bevételek, mint méltóztatnak tudni, kilencztized részükben hitelműveletek utján fedeztetnek. Ezeknek gyarapodása csak annyiban rejt magában veszélyt, ha nem lukrativ befektetésekre fordíttatnak, apadásuk pedig annyiban örvendetes, a mennyiben ennek folytán szükséges beruházások el nem maradnak. Ezekkel részletesen foglalkozni nem kívánok;