Képviselőházi napló, 1910. IX. kötet • 1911. junius 20–julius 15.

Ülésnapok - 1910-189

189. országos ülés 1911 június 30-án, pénteken. 237 csak konstatálom, hogy az 1911. évi költségvetés az 1909. évivel szemben 1 niillió többletet mutat fel a rendkívüli bevételek tételénél. Át kell mennem most a rendkívüli kezelésben a kiadások terére, és itt a következő képpel találkozom. Mig az átmeneti kiadások az 1908..évi L. t.-ozikk által összeállított költségvetésben 49 milliót, a tényleges kezelésben 129 milliót tettek ki, addig a kormány által beterjesztett törvényjavaslatban 67 millióval szerepelnek. Ebből konstatálom, a következtetések levonása nélkül, hogy apadás nem történt, sőt ellenkezőleg, 18 millióval növekednek az átmeneti kiadások a költségvetési állapottal szemben. Apadás látszik a tényleges zárszámadási eredményekkel szemben, de itt újból felhívom a t. ház figyelmét arra, hogy ebből a 179 miihóból 78 millió az annexiós rendkívüli hadiszükséglet, a melyet az összehasonlításnál alapul venni nem lehet. Ha ezt a tételt kihagyom, akkor a tényleges 1909. évi átmeneti kiadásokkal szemben emelkedés mutatkozik. A mi minket ebben a kérdésben érdekel, az a beruházások tételének kérdése. A beruházások tételén végigmenve, azt látjuk, hogy az 1911. évi költségvetésben 138 millió mutatkozik mint beruházási tétel. Ennek megfelelő tétel az 1909. évi költségvetésben 163 millió volt. Ez későbbi törvényekkel fel lett emelve az 1909. évben 214 millióra, s a tényleges beruházási összeg 199'9 millió volt, tehát kerek 200 millió összeget tett Id. Itt egyszerűen konstatálom azt, hogy mig az előttünk lévő költségvetésben a kiadási tétel ugy a rendes kezelésben, mint az átmeneti kezelésben az 1909. évi eredménynyel összehasonlítva emelkedést tüntet fel, apadás mutatkozik a beruházási kiadásoknál. Ezzel előadtam az egész anyagot ugy, a mint az számszerűleg a két költségvetésben és a zárszámadásokban lefektetve van. Most engedjék meg, hogy az elmondottakból egypár konzekvencziát levonjak. (Halljuk ! Halljuk !) Itt nem említem azt, hogjr a kormány az igénybe vett uj jövedelmi forrást, a szeszadópótlék életbeléptetését, 7 millióban veszi számításba, tehát a 151 millió bevételi többletből, mely a 1909. évi költségvetéssel szemben mutatkozik, uj tétel mindössze 7 millió; a többi természetes fejlődés eredménye. Semmi más ujabb tehertöbblet, ujabb adóemelést képező intézkedések eredményei ezen költségvetésben figyelembe véve, a mint azt a pénzügyminister ur bejelentette, nem lettek. Nem lett figyelembe véve a dohánygyártmányok árának tervezett felemeléséből várható eredmény, az uj házadótörvény végrehajtásából várható jövedelmi többlet — ez ha jól emlékszem 38 millióval szemben csak 39 millióval lett előirányozva — s nem lett figyelembe véve a bélyeg- és illetéktörvények munkában lévő reformjából várható jövedelmi többlet. Tehát mind az, a mi itt az előző évivel szemben mint bevételi többlet mutatkozik, az természetes fejlődés eredménye, leszámítva azt a 7 milliót, a melyet előbb említettem. Ezzel szemben emelkedik ennek a költségvetésnek kiadási része a rendes kiadásokban 156 millióval, az átmeneti kiadásokban 18 millióval, minél fogva 174 millió a kiadási többlet — az 1909. év tételivei hasonlítva össze —7 millióra menő oly fedezettel szemben, a mely a kormány működésének eredményét képezi. A nélkül, hogy ezzel a részlettel most bővebben foglalkoznám, csak konstatálni kívánom azt, hogy nem lehetett olyan nagyon szomorú pénzügyi helyzet az, a melynek szanálására egyetlen eszköz kellett: 157 millióval emelni a kiadásokat és 7 millióval emelni a bevételeket. (Igaz ! Ugy van ! balfelól.) De ezzel a kérdéssel nem kívánok foglalkozni, foglalkoztam már elég részletesen egyszer és másszor, most csak kiindulok ebből és konstatálom, hogy igenis, örvendetes jelenség, hogy a magyar államháztartás keretei eléggé kibővültek, a magyar közgazdasági és pénzügyi élet elég erős arra, hogy egy ilyen — mondjuk — egy évtizeddel ezelőtt mindnyájunkat meglepő kiadási többletet is elbir a nélkül, hogy a pénzügyi egyensúly meg volna zavarva. De tovább megyek ebben a kérdésben. Mindezekből csak egyet látunk, hogy emelkedés van, Múzsa Gyula: Nincs minister! Ábrahám Dezső : Igazán nagy az érdeklődés ! Hegedüs Lóránt előadó : A ministerek a főrendiházban vannak! Désy Zoltán : De ezekből az adatokból nem tűnik ki tulajdonképen az, a mire minden bírálatnál törekednünk kell, hogy mennyi az az összeg, a melyet végeredményében az államháztartás saját bevételi forrásainak jövedelmeiből fedez. Erre nézve, a nélkül, hogy — ismétlem — visszatérni akarnék, régebben lezajlott viták anyagára, megállapítom, hogy eltérés forog fenn köztem és az igen t. pénzügyminister ur között a bírálati módszerre nézve. A mint méltóztatnak tudni, a zárszámadásokban idevonatkozólag fel van állítva egy mérleg. Ebben a mérlegben levonatnak az állam összes bevételeiből, az összes hitelműveletekből eredő bevételek, mig a kiadásoknál csak a külön törvény alapján teljesített beruházások esnek levonás alá. Ezzel a kérdéssel már ismételten bővebben foglalkoztam. Kifejtettem akkor, hogy ez a mérleg minden egyébre lehet jó, csak egyre nem : arra, hogy megtudjam, hogy az állam saját bevételi forrásaiból mennyit fedez a tulaj donképem kiadásokból, mert hiszen a külön törvények alapján teljesített beruházások különböző százalékát teszik az egyes évek beruházásainak; a mint épen a jelen kezelési év is mutatja, a költségvetésben beálhtott beruházásokból 50 millió az, a mi külön törvények alapján hajtatik végre, ellenben a beruházások végösszege 138 millió. En tehát azt a tételt állítottam fel, hogy szerintem ennél a kérdésnél, a hol komolyan meg akarjuk tudni, hogy milyen egy államnak, vagy valamely államháztartásnak a helyzete, mennyiben fedezik saját jövedelmi forrásaiból eredő be-