Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-179

179. országos ülés IMI Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : 2. Rovat. Gazdasági ismétlő-iskolák segélyezésére 170.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (ohassa)^: 3. Rovat. Gazdasági ismétlő-iskolai gyakorlati telepek felszerelésére 15.000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): i. Rovat. A kézi munkára nevelő országos egyesület segélye 6000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : 5. Rovat. Gazdasági szemléltető képek- és könyvekre 6000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 6. Rovat. A magyar gazdaszövetségnek 10 tanitó jutalmazására 1000 korona. Kammerer Ernő előadó: Tisztelettel kérem a t. házat, hogy az 1—5. rovatok között az átruházási jogot megadni méltóztassék. Elnök: A ház a tételt megszavazza, s a kért a átruházási jogot megadja. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): Nem állami elemi iskolák segélyezése. Rendes kiadások : XXI. fejezet, 20. czim. Rendkivüli kiadások: Átmeneti kiadások : X. fejezet, 14. czim. Kiadás. Rendes kiadások: 12,902.000 korona. Herczeg Ferencz ! Herczeg Ferencz: T. ház! Néhány igen rövid megjegyzést kivánok tenni ezen czim második tételéhez. Az 1907. évi XXVII. t.-czikk rendezte a nem állami iskolák tanitóinak illetményeit. A rendezés olyformán történt, hogy a rendes illetmények ugyanannyiban állapíttattak meg, mint az állami tanítókéi, azonban a korpótlékok dolgában differenczia van, még pedig a felekezeti tanítók hátrányára, a mennyiben szolgálati idejük letelte után azt hiszem, 400 koronával kapnak kevesebbet, mint az állami tanítók. Én természetesen ez alkalommal nem akarok állást foglalni a felekezeti iskolák dolgában'se pro, se kontra. Én azonban azt hiszem, hogy ebben a házban a ki elvi ellensége is a felekezeti iskoláknak, nem lehet ellensége a felekezeti tanítóknak. (Igaz ! ügy van !) Mert hiszen ezek a tanítók ugyanezen munkát, sok esetben nagyobb munkát végeznek, mint az állami iskolákban működők. (Helyeslés.) És különös rokonszenvvel gondolok azokra a felekezeti tanítókra, a kik nemzetiségi vidéken, magyar nyelvű iskolákban működnek. (Helyeslés.) ők, hogy ugy mondjam, állami missziót teljesítenek, a mennyiben az áüamnak kötelessége volna, hogy összes állampolgárait azon helyzetbe hozza, hogy az állam hivatalos nyelvét elsajátíthassák, és igen sok hely van, különösen a Délvidéken, a hol a felekezeti iskolák tanítói teljesitik ezt a funkoziót. (Igaz ! ügy van !) Én tehát ezen az alapon csatlakozom ahhoz a kéréshez, a melyet gróf Apponyi Albert mélyen június 17-én, szombaton. 423 t. képviselőtársam formulázott az általános vita folyamán, és én is igen kérem a mélyen t. minister urat, hogy ha tárczájának anyagi helyzete megfogja engedni, tekintse egyik első feladatának azt, hogy a felekezeti iskolák, különösen a magyar nyelvű felekezeti iskolák tanitóinak a korpótlékát is arra a nívóra emelje, a melyen a más állami tanítóké van, mert hiszen az a pénz, a mit az állami tanítók kapnak az körülbelül a minimuma annak, a mit szellemi munkával foglalkozó embereknek pirulás nélkül fel lehet ajánlani. (Élénk helyeslés.) Ezeket kívántam elmondani. A tételt különben elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök : A' vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólani. Gr. Zichy János vallás- és közoktatásügyi minister : T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A Herczeg Ferencz t. képviselőtársam által elmondottakra vonatkozólag az a megjegyzésem, hogy miután a tegnapi napon már kijelentettem, hogy őszszel ankétet szándékszom összehivatni tanítói státusrendezés kérdésének megvitatása czéljából, kijelentem egyúttal azt is, hogy az általa felvetett eszmét ott meg fogjuk beszélni és azon leszek, hogy az lehetőleg megvalósitassék. (Általános helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólani ? Hock János: T. képviselőház ! Én csak ki akarom egészíteni Herczeg Ferencz t. képviselőtársam felszólalását. Teljesen ugyanazon értelemben nyilatkoznám mint ő, ha ezzel a tétellel, melyet felemiitett, bővebben akarnék foglalkozni, így azonban kiegészitésképen legyen szabad csak annyit kijelentenem, hogy az 1907 : XXVTI. t.-czikk életbeléptetése után az állam azokat az elemi tanítókat, a kiket felekezetektől vett át, vagy önként mentek át oda, azokat nem részesiti azokban a korpótlékokban, a melyekben az állami tanítókat részesiti. A mint én tudom, ez az egész tétel 20—25.000 koronánál ma még nem megy többre és némely helyen, a hol megszüntették a felekezeti iskolákat, az a tanitó kénytelen az élete fentartása czéljából is, magának helyet keresni és átmegy az állami iskolába, a hol azután abba a szerencsétlen helyzetbe jut, hogy a vele egykorú kollégái a korpótléknak minden előnyeit élvezik, mert részükre beszámittatik az egész állami szolgálat, ezek pedig, a kik a kulturális téren az államnak szintén hasznos szolgálatot teljesítenek, csakúgy, mint a többi tanítók, kategorizálva vannak, és nem kapják meg a korpótlékot. Egyforma feladatot teljesítenek, de az állam egyformán nem javadalmazza őket a saját iskolájánál. Egészen más volna a dolog, ha az egyik a felekezeti, a másik az állami iskolánál működnék, mert ezeknek természetesen a törvény által meg van állapítva a maguk javadalmazása. De ugyanegy iskolánál működnek mind a ketten, és minthogy az egyik felekezeti iskolánál kezdette működését, ez az