Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-179

424 179. országos ülés 1911 juniús 17-én, szombaton. idő nem számíttatik be az állami működésbe. (Igaz! Ugy van!) Ezt vagyok bátor a t. mínister urnak kegyes figyelmébe ajánlani. Tudom, hogy nem őt kell ostromolni, de a pénzügyminister ur oly keményszívű, hogy őt itt a házban hiába ostromoljuk, hacsak a t. kormánynak egy jóindulatú tagja, kulturális ügyekben, bennünket nem támogat. Lágyítsuk meg tehát együttes munkával az ő szivét e tanítóknak az érdekében. (Általános helyeslés.) Elnök : A tétel maga meg nem támadtatván, megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) .- Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások: 1. Rovat. A községi és hitfelekezeti elemi iskolák részére az 1907. évi XXVII. t.-cz. 17. §-a alapján beszerzendő történelmi és szemléltető képek költségeire 10.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : 2. Rovat. Községi és hitefelekezeti elemi iskolák segélyezésére 45.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): Kisdedóvó intézetek és menedékházak. Rendes kiadások : XXI. fejezet, 21. czim. Rendkívüli kiadások : Beruházások. VI. fejezet, 6. czim. Rendes bevételek : IX. fejezet, 16. czim. Kiadás. Rendes kiadások : 1,788.720 K. Elnök." Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : Rendkívüli kiadások. Beruházások. Kisdedóvódák és menedékházak épületeinek helyreállítására és építkezésekre 200.000 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 29.589 korona. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (ohassa): Népnevelési intézetek közös szükséglete. Rendes kiadások : XXL fejezet, 22. czim. Kiadás. Rendes kiadások : 1,181.500 korona. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): Felső nép- és polgári iskolák. Rendes kiadások : XXI. fejezet, 23. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások: X. fejezet, 15. czim. Beruházások: VI. fejezet, 7. czim. Rendes bevételek : IX. fejezet, 17. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Rovat. Személyi járandóságok: 4,329.425 korona. Hamrhersberg László jegyző: Hock János! Hock János: T. ház! Sajnos, előbbi kérésemet, ugy látom, meg kell gyengitenem egy ujabb kéréssel, a melyet szintén a polgári iskolai tanítók érdekében intéztek a t. kormányhoz. Az országos polgári iskolai egyesület elnöksége ugy a kultuszminister úrhoz, valamint a pénzügyminister úrhoz küldöttségileg terjesztett be egy memorandumot. Ebben a memorandumban azt kéri, hogy az állami iskolák igazgatóira és tanári személyzetére vonatkozó státusrendezés a nem állami iskolák tanítóira is terjeszttessék ki. Ezen emlékiratban tehát, a mint méltóztatnak látni, a polgári iskoláknál tulaj donképen a községi, felekezeti, társulati iskolák tanerőit ugyanabban a fizetésben és kedvezményben akarják részesíteni, mint az állami polgári iskolák tanerőit. Hogy világosan megérthessük ezt a kérdést, tisztázzuk, hogy a polgári iskolák szervezete Magyarországon körülbelül milyen állapotban van. A polgári iskolák a mai napon két főcsoportba oszlanak, államiak és nem államiak. A nem államiak között vannak községiek, azután államüag segélyezett községiek, azután vannak felekezetiek és vannak társulati polgári iskolák. A nem állami iskolák javadalmazását az 1868 : XXXVIII. t.-cz. 142. §-a szabályozza. Ez a törvényczikk ugy intézkedik, hogy a nagyobb városokban a polgári iskolai tanitók fizetése 800 forint, a kisebb városokban 700 forint, e mellett nekik kell tisztességes lakást adni és legalább negyed holdnyi területet, a hol természetesen a ház körül gazdálkodását elvégzi. De ez a törvény kimondja azt is, hogy a tanitó fizetését mindig a helyi viszonyok szerint az iskolaszék állapítja meg a tankerületi iskolai tanács jóváhogyásával. Egy hang (a jobboldalon) : Megszűnt! Hock János: Tudom. Csak annyit mondok, hogy ez a fizetés nem lehet kevesebb, mint a törvényben előirt javadalmazás. Ez a törvény azóta elévült és meg is szűnt, de nem ezekre az emberekre. Azt akarom épen kimutatni, hogy nincs-e jogegységünk a státusok rendezésénél, mert ezekre az emberekre nézve annak a törvénynek rendelkezései még most sincsenek végrehajtva. 1906-ban volt az a rendelkezés, a mely részben a XXXVIII. törvényczikk diszpoziczióit felfüggesztetteddé nem minden tanítóra, a polgári iskoláknak azon tanítóira, a kiket társulati iskoláknál alkalmaztak, nem függesztette fel. Talán felesleges említenem, hogy ez a két osztály, az állami és nem állami polgári iskolák tanítóinak a javadalmazása teljesen elüt egymástól és mint az égen a kettészakadt Bielaüstökösök, a melyek mindinkább távolodnak egymástól, ugy ezek is javadalmazásban, fizetésben, rangsorban mindinkább kezdenek egymástól távolodni, pedig ugyanazt a szolgálatot teljesitik, ugyanazt a nemzeti kulturmunkát végzik és mégis az állam az egyiket jobban javadalmazza. Az állami iskolai tanítókra p. o. már az 1893-ik évi IV. t.-cz. javította az állami iskolai tanitók helyzetét. Ugyancsak az 1904. évi t.-cz. 1. §-a kimondja, hogy a harmadik és a tizenegyedik fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők bizonyos korpótlékot élveznek és ezek közé beosztotta az áUami polgári iskolai tanítókat is. Tehát az állami polgári iskolai tanitók az uj beosztás szerint, a ministeri rendelet szerint, a mely ezt a helyzetet szabályozta, belejuthatnak egészen a nyolczadik rangosztályba is igazgatóik lévén, ugy hogy a 8-tól 10-ik rangosztályba vannak sorozva, egyharmadolva, és igy bizonyos