Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-179

394 17.9. országos ütés 191Í június 17-én, szombaton. Minthogy számot keü vetnünk azzal a ténynyel, hogy az ország pénzügyi ereje nem engedi meg, hogy az egyetemi oktatásügy területén a régóta érzett szükségletek, hogy ugy mondjam, egy esapásra nyerjenek kielégítést, és az ország pénzügyi erejének korlátolt volta miatt a jelenlegi tárgyalások szerint csak egy egyetemnek, a harmadik egyetemnek a felállításáról lehet szó, méltóztatnak nekem igazat adni, nem szabad, hogy a hely megválasztása tekintetében a törvényhozást és a kormányt egyes városok lokális érdekei vezessék, vagy pláne, hogy illetéktelen protekcziók érvényesüljenek, avagy felekezeti érdekek domináljanak a kérdés megoldásánál, hanem irányító és egyedül döntő szempont csak az lehet, hogy egy tudomány-egyetem hol teljesítheti a legtökéletesebben és legteljesebben mindazokat a kulturális feladatokat, a mely nagyszabású, nagyarányú feladatok teljesítését az újonnan létesítendő egyetemtől jogos vágyakozással elvárjukl Mindenkor elfogadom és aláírom az egyházi és a tudományos élet egyik kitűnőségének, dr. Takács Menyhért főrendiházi tagnak egyik legutóbbi hírlapi czikkében előforduló azt a tételt, mely szerint: »a nemzeti kultúra itt a vezérszempont és nem a városok érdeke ; a jövő Magyarország nagyságáért kell meghozni a nagy áldozatot akkor, a mikor a magyaT tudománynak és a magyar műveltségnek uj szentélyeket építünk és a magyar intelligenczia nevelését sziklaszilárd erkölcsi alapokra kívánjuk fektetni.« Tisztelt ház! Hangsúlyozni kívánom azt, hogy eüsmerésre méltó szép törekvés nyilvánul meg nagyobb városaink részéről, (Madarász József a terembe lép. Élénk éljenzés.) a mikor a legjelentősebb anyagi áldozatok meghozatalát készségesen magukra vállalják, csak hogy biztosítsák maguk számára a törvényhozás elhatározását, hogy a tudománynak és a közművelődésnek ez a hatékony tényezője, a harmadik egyetem az ő falaik között épüljön fel. Igazi büszkeséggel érintem meg, hogy Szeged város közönsége ezen a téren milyen óriási anyagi áldozatkészséget tanúsít: — elvégre is kell hogy imponáljon mindenkinek, hogy egy város közönsége a magyar nemzeti kultúrának fejlesztése érdekében miként feszíti meg erőit. De, véleményem szerint, nem pusztán és kizárólag a Szeged város által meghozott anyagi áldozatok okából, de általános érdekből, országos érdekből, közérdekből kellene Szegeden felállítani a harmadik egyetemet akkor is, ha Szeged a versengő városok között nem a legnagyobb, hanem a legkisebb anyagi áldozatot hozná. Az én véleményem szerint ugyanis minden, de minden tekintet, minden, de minden szempont, minden, de minden döntő érv a mellett szól, hogy a harmadik egyetem Szegeden állíttassák fel. Szeged az országnak legnagyobb színtiszta magyar vidéki városa. Mindazok, a kik Szegednek a Délvidéken teljesített misszióját ismerik, készséggel bizonyítják, hogy a magyarságnak, a magyar nyelvnek és a magyar állameszmének a többi versengő városok együttvéve sem képesek az idegen ajkú honpolgárok körében annyi hívet szerezni, a mennyit évről évre Szeged egymaga szerez. Eem lehet tagadni azt a tényt, hogy Szeged, mint a magyar Alföldnek és a Délvidéknek geográfiai helyzeténél fogva természetes metropolisa, a magyar fajnak vonzó erejét és asszimilálóképességét és a magyar kultúra fölényét hatékonyan érvényesiti a délmagyarországi nemzetiségi vidékeken. Épen ezért az ott elhelyezett egyetem minden zálogát birja az önállóan fejlődő és nemzeti szellemű főiskolának, és egyenesen a nemzeti politika érdeke, hogy a harmadik egyetem Szegeden állittassék fel. Az ország bármely más városában helyeztetnék el a harmadik egyetem, olyan országos nagy érdeket sehol sem valósithatna meg, mint Szegeden, mert csak itt érhető el a kettős czél, hogy t. i. elsősorban a magyarságot, a magyar fajt műveljük, a kultúrában azt erősítsük meg, másrészt pedig a magyar kultúrát az idegen nyelvűek közt terjeszszük, és annak fölényével a nemzetiségeket magunkhoz fűzzük. Szeged a legnagyobb magyar város, a nagy magyar Alföld központja, és hogy Rákosi Jenő szavait idézzem, épen ezért »a magyar tudományosságot az egyetem képében Szegedre, ezen tősgyökeres magyar város befolyása alá kell helyezni, hogy e kettő egymásra való hatásának eredményekép a magyarság tudományosabb és a tudomány magyarosabb legyen*. Ha tehát, t. ház, a hely megválasztásánál az a szempont a domináló, hogy az állami megerősödés érdeke azt kívánja, hogy a kulturközpontok elhelyezése által a tősgyökeres magyarságnak közművelődése legyen előmozdítva, legyen megkönnyítve, ha az a czél, hog}?- elsősorban a magyar faj részesedjék a magasabb műveltség áldásában, akkor legteljesebb jogczimmel az ország legnagyobb magyar városa, az ország szivében fekvő Szeged bír. De más oldalról, minthogy kettős czélról szóltam, csakis itt lehet, az egyetemnek Szegeden felállításával lehet elérni, hogy a magyar kultúra áldásos hatásait nemzetiségi vidékre is kitérj eszszük, mert hasonló nagy nemzetiségi körzete, nemzetiségi területe egyetlen magyar városnak sincs, mint Szegednek. És itt még egy döntő momentumot akarok felemlíteni; Szeged nemzetiségi nagy kerülete : a délvidéki németek, a svábság és a délvidéki szerbek is nyelvben ugyan idegenek, de érzésben magyarok, — a felvidéken a pánszlávokkal szemben semmiféle kultúrintézmény sem fog számba vehető eredményeket felmutatni, de a Délvidéken megbecsülhetetlen értékű eredményt tudunk elérni és felmutatni, ha ott erősítjük