Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-179
179. országos ülés 1911 június 17-én, szombaton. 893 gitő egyesület és az egyetemi énekkar segélyezésére 6.700 K. Elnök: Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 2. Rovat. A budapesti általános poliklinikai egyesület segélyezésére 29.500 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 3. Rovat. A budapesti egyetemen a Mensa academica egyesületnek házbér fejében 4000 K. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 4. Rovat. Az általános egyetemi segélyegylet részére 2000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 5. Rovat. A hittudományi karon felállítandó 2 szeminárium berendezésére és alapfelszerelésére szükséges 6000 korona I. részlete fejében 3000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : 6. Rovat. A szünidei orvosi tanfolyam és az orvosi továbbképzés költségeire 10.000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : 7. Rovat. A gyógyszerészgyakornoki tanfolyam segélyezésére 5000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : 8. Rovat. A gyakorlati fizikai tanszék tud. felszerelésére szükséges 80.000 K I-ső részlete fejében 10.000 korona. Elnök : Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : 9. Rovat. Az élettani intézet felszerelésének pótlására szükséges 40.000 korona 4-ik részlete 10.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 10. Rovat. A Oorda Fratres nemzetközi diákszövetség központi bizottsága és magyar osztályának segélyezésére 6000 K. Elnök: Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa): 1. Rovat. A Margitszigeti park fentartására 108.000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Rudnyánszky György jegyző (olvassa) : 12. Rovat. Az egyetemek szaporításának előkészitési költségeire 50.000 K. Hammersberg László jegyző: Kelemen Béla ! Kelemen Béla: Tisztelt ház! (Halljuk! HaUjuTc! a baloldalon.) Ma már minden illetékes tényező belátja, hogy az egyetemi főiskolák számának szaporítása, egy harmadik, esetleg azzal egyidejűleg egy negyedik tudományegyetemnek a felállítása elodázhatatlan feladatot képez, és az ország kulturális szükségletei között első helyen áll, mint olyan, a mely szükségletet kielégíteni, a mely feladatot megoldani kell. KÉPVfí. NAPLÓ. 1910 — 1915. TIIT. KÖTET. A budapesti egyetem túlzsúfolva van és a legjobb akarat mellett sem felelhet meg hivatásának. A tanárok még csak nem is követelhetik komolyan a hallgatóiktól, hogy ezek az előadásokat rendesen hallgassák, mert a tantermek sem képesek egyes tanárok előadásai alkalmával a beiratkozott egyetemi ifjúságot befogadni. A budapesti egyetemen csak előadások tartásáról és az ifjúság részéről egyes előadások meghallgatásáról van szó, de ez nem komoly tanítás és nem komoly tanulás. Ilyen viszonyok között a budapesti egyetem a legjobb akarat mellett sem nevelhet hasznos embereket akár a tudományos, akár a gyakorlati élet számára, Az egyetemek szaporításának előkészítése költségeire felvett összegnek ministeri indokolása is megállapítja, hogy a budapesti két egyetemre tóduló ifjak mindjobban növekvő száma már-már lehetetlenné teszi a tanítás és oktatás körüli egyetemi feladatnak kielégítő teljesítését. Elismert tény az is, hogy maga a főváros soha sem lesz képes arra, hogy az ország messze eső vidékeire és részeire intenzivebb kulturkatást gyakoroljon. Ezt csak a vidéki központok tehetik. A vidéki központok azonban nem oldhatják meg kulturális feladataikat, hacsak a magasabb tudományosság és a közműveltség elsajátítására alkalmas intézményekkel nem rendelkeznek. Hogy tehát a vidéki városok teljesíthessék kulturális hivatottságukat, voltaképen az volna az igazi megoldása hazánk felsőbb oktatási rendszerének, ha a legnagyobb vidéki góczpontokon mindenütt és pedig az én nézetem szerint elsősorban Szegeden, másodsorban Debreczenben, harmadsorban Kassán, negyedsorban Pécsett és végül Pozsonyban létesíttetnének egyetemi felsőbb iskolák. Azzal, hogy Pozsonyt utolsó helyen emiitettem, távolról sem akarom ennek a derék, ma már erősen magyarosodó városnak a hivatottságát lekicsinyelni, de abban a véleményben vagyok, a Bécscsel való villamos összeköttetése nem alkalmas érv az egyetemi főiskola leállítására, másrészt épen geográfiai helyzete más téren biztosítja Pozsony számára a rohamos előhalad ást. Pozsony predesztinálva van arra, pláne ha a mai gazdasági közösség Ausztriával megszűnik és végre-valahára a vámsorompók felállíttatnak, de a mai gazdasági közösség mellett is predesztinálva van arra, hogy az országnak legelső, legnagyobb ipari és kereskedelmi székhelye legyen, valóságos gyári és más ipari nagyvárossá fejlődjék. Azt hiszem tehát, hogy Pozsony városát nem éri semmi sérelem, ha a vidéki egyetemek felállításának sorrendje szerint először az ország szivében, a legnagyobb magyar városban, azután az ország többi vidékein fog az egyetem létesíttetni. 50