Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-178
178. országos ülés 1911 június 16-án, pénteken. 363 nem beszélhettem, vele az ülés előtt — olvassa fel a ház szine előtt ennek a határozati javaslatnak első pontját. Nagyon hűen emlékezem rá. Az első pont akként szól, hogy mi mély tisztelettel, alázatos kérelemmel fordulunk a főváros nem katholikus hitfelekezetű bizottsági tagjaihoz, hogy ők maguk tegyenek kezdeményező lépést arra, hogy a fővárosban ez az áldatlan állapot megszűnjék és fokozzák a katholikusokban a hála iránti kötelességérzetet a főváros nagyérdemű közönsége iránt. Ezt tartalmazta az a határozati javaslat; nagyon kérem t. barátomat, sziveskedjék ezt az eredeti példányból, a melyet rendelkezésére bocsátok, a ház szine előtt konstatálni. A ki ilyen közismert, publikált tények daczára, engem vád alá helyez azért, mert én egy vallási nihilizmus terjedését látva, és látva azt, hogy felekezetem sok tekintetben üldözésnek van kitéve, — egyes emberekről beszélek — akkor, mikor én soha életemben egyetlenegy felekezetnek semmiféle jogosult érdeke ellen fel nem szólalok, soha senkit semmiféle törvénytelenségre nem izgatok, jónak látja, engem a vecsernye vádja alá helyezni, nem tudom, t. ház, hogy ilyen tények után a szánalomnak milyen fokát érdemli meg az az ember, a ki hitsorsosát csak azért, mert saját egyházát védi, ilyen módon rágalmazza. Elnök (csenget) : A t. képviselő ur a rágalmazás kifejezést használta képviselőtársával szemben. Ezért kénytelen vagyok őt rendreutasítani. Polónyi Géza: Mentségemül hozom fel, hogy a kit gyilkosságra való felbujtassál gyanúsítanak, — mert a vecsernye-vádja az — az talán jogosítva van ilyen kifejezést használni. Egyébként én Ghiczy Kálmán példáját idézve, búcsúzom el ezen gyönyörű témától. Neki szintén volt egy ilyen bánhidi plébánosa, mint nekünk van Kőbányán. Ez, t. képviselőház, egyszer interpellálta Ghiczy Kálmánt, hogy miért haragszik a papokra. Ghiczy azt mondta : »Csak az ilyenekre, és pedig azért, mert szeretem a vallásomat.« Én is csak annyit mondok, hogy én sem szeretem a közéletnek azon hermafroditáit, a kik vasárnap római katholikus plébánosok és a Szűz Máriáról prédikálnak, hétköznap pedig a szabadkőmívesek erkölcstanát hirdetik. Hock János : Nem igaz ! Polónyi Géza: Én is azt mondom, hogy nem szeretem az olyan plébánosokat, a kik nagyon szépen prédikálnak a coelibátusról, de akkor énekelnek a misén legszebben, a mikor a saját fiaik miinstrálnak nekik. (Zaj és mozgás.) Hock János : Hazugság ! Hazugság ! Polónyi Géza: Nem önre mondom kérem, csak általánosságban. En szívesen veszem mindenkitől a támadást, a kritikát, de különleges jelenségnek tartom, ha egy fővárosi plébános jónak látja, a mikor a katholikus kegyuraság kérdése napirenden van, itt a képviselőház előtt azt mondani morál gyanánt, hogy kérem, mi boldogok vagyunk, hogy zsidó patrónusunk van, mert az jobban fizet, mint más. Hock János : Nem azt mondtam ! Nem igaz ! Polónyi Géza: Azt mondta, hogy soha még ilyen bőkezű patrónus nem volt, mint a főváros, és hogy mennyire üdvös dolog ez. Hock János: Mint a főváros! Polónyi Géza: (Zaj. Elnök csenget.) T. képviselőház ! Azt mondja a képviselő ur, hogy a zsidók tartózkodnának a szavazástól, de a plébánosok maguk járnak el a zsidó bizottsági tagoknál és kikönyörgik becsületszavukat, hogy rájuk fognak szavazni. Itt őt szakértőnek kell elfogadnom. (Zaj. Derültség a baloldalon.) Ö mindenesetre authentikusabb ebben a kérdésben állítást koczkáztatni, mint én. De ha ez igaz, akkor tízszer annyira kötelességem nekem, mint vallásomat becsülő katholikusnak, hogy a szimoniának ezt a nemét, hogy végig kilincselik a zsidó bizottsági tagokat, hogy a fővárosban katholikus plébánosok lehessenek, mentül előbb megszüntethessük. Igenis, 6ZGK Í1Z intencziók vezettek és vezetnek engem a jövőben is. Attól abszolúte nem szoktam megijedni, ha t. képviselőtársam jónak látja engem antiszemitának kinevezni, azonban tiltakozom ellene, tiltakozom a józan ész szempontjából, mert a t. képviselő urnak, ha tudományos munkákkal foglalkozik, tudnia kell, hogy az antiszemitizmus már mint fogalom is lejárta magát, mert az antiszemitizmus ma már csak lingvisztikus megkülönböztetés ; olvassa el Werner Sombárt munkáját, ott majd meg fogja találni, hogy csak nyelvi különbséget jelent az asszírok, babiloniak és a zsidók tekintetében a szemita kifejezés. Eám nézve tökéletesen mindegy, soha sem nyelve, sem faja miatt nem fogok gyűlölni senkit; de a mi engem vezet és vezetett mindig, az az, hogy ennek az államnak és intézményeinek keresztény jellegét meg akarom óvni, és a mennyire tőlem függ, meg is fogom óvni, azzal a propagandával szemben, a mely egyaránt fenyegeti nemcsak a kereszténységet, hanem minden pozitív vallást, legyen az akár zsidó, akár keresztény. Ezeket én kötelességemnek tartottam részben intenczióimnak helyreigazítása czéljából, részben pedig azért előterjeszteni, hogy a t. képviselőház egy pillanatig se kételkedjék azon, hogy azok az adatok, a melyeket felsoroltam, épen ugy, mint a hogy felsoroltam, igazolják azt az álláspontomat, hogy a fővárosban tényleg van egy propaganda, a mely az ő szervezetével a közgyűlés többségét a maga javára dominálja. Több szavam ez idő szerint nincs. Elnök: Hock János képviselő ur személyes megtámadtatás czimén kér szót. Hock János: Nem csak személyes megtámadtatás miatt, hanem az én beszédem egyenes félremagyarázása okából is kérem a t. ház türelmét. (Halljuk/) Nem fogok talán olyan hosszan viszszaélni mint a t. képviselő ur, de rektifikálnom kell adataimat. (Halljuk !) 46*