Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-176
328 176. országos ülés 1911 június 13-án, kedden. Szükségesnek tartom, hogy a magyar állam a maga művészeinek és Íróinak különösen a külföldön megadja azt a védelmet, a melyet minden más kulturnemzet megad. (Élénk helyeslés.) Szükségesnek tartom — hogy érthetőbben beszéljek — mindenekelőtt, hogy végre az Északamerikai Egyesült-ÁUamokkal megkössük a szerzői jogvédelmet czélzó szerződést. (Élénk helyeslés.) Bátor vagyek felemliteni, hogy a magyar irodalomnak ma meglehetős nagy kivitele van az északamerikai Unióba. A ki ismeri az ottani kulturális és gazdasági viszonyokat, az azt is tudja, hogy ennek a kivitelnek szinte beláthatatlan fejlődése lehetne. Egyelőre azonban mindazokat az erkölcsi és anyagi előnyöket, a melyekkel a művészi és irodalmi produkczió magukra a magyar művészekre és Írókra járna, ez a szerződésnélkük' állapot nagyobbrészt kalózigazgatóknak és kalózkiadóknak juttatja. (Ugy van! ügy van! jobb- és balfelől.) Hogy ezt az állításomat demonstráljam, bátor leszek két igen drasztikus példát elmondani. A világ legdivatosabb operetté-zeneszerzője magyar ember. (Felkiáltások: balfelől: Lehár!) Magyar állampolgár volt még röviddel ezelőtt, mivel azonban a magyar állam őt Amerikában nem tudta megvédeni, miután százezreket veszített Amerikában, kénytelen volt osztrák állampolgárrá lenni. Fráter Lóránt: Ez igy volt! Herczeg Ferencz : Itt az az — azt hiszem — mélyen megszégyenítő eset áll fenn, hogy Ausztria meg tudja neki adni azt a védelmet, a melyet Magyarország nem tudott megadni. (Ugy van! Ugy van !) Fráter Lóránt: Elég szégyen! Herczeg Ferencz: A másik igen drasztikus példa egy rendkívül nagytehetségű drámaíró kollégám, a kinek egyik darabja a világot bejárva, New-Yorkban nagy sikert aratott. Akkor azután egymásután 300 színpadon adták elő Amerikában, a jogdijat pedig csak ez az egy színház fizette neki. Darvai Fülöp : Nagy hiba ! (ügy van !) Herczeg Ferencz: Bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy itt nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értékek is veszendőbe mennek, mert ma az amerikai kiadók és az amerikai színigazgatók már annyira vannak, hogy nem szeretnek magyar embertől szellemi terméket elfogadni, még pedig azért nem, mert ha bizonyos költséggel lansziroz valamelyikök egy-egy ilyen szellemi terméket, siker esetén rögtön akad egy-egy konkurrense, a ki azt minden kötelezettség nélkül átveszi és tönkreteszi az ő sikerét. (ügy van ! ügy van ! jobb- és balfelől.) Én igen jól tudom, hogy a mélyen t. vallásés közoktatásügyi minister ur, egyetértve az igazságügyminister úrral, foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az én felszólalásom czélja tehát az, hogy arra kérjem őket, hogy kellő energiával siettessék e kérdés megoldását. (Helyeslés.) Székely Ferencz igazságügyminister: Folyton sürgetjük ! Herczeg Ferencz: A másik, ami idetartozik, a magyar írói világnak az a régi óhaja, hogy Magyarország csatlakozzék az u. n. berni konvenczióhoz. (Helyeslés.) Ez a konvenczió, a mint méltóztatnak tudni, ezelőtt 25 évvel jött létre, és a kulturállamok túlnyomó részét egyesíti; czélja az, hogy az államok iróit és művészeit, azok szellemi termékeit megvédjék saját területükön is. Ennek a berni konvencziónak tagjai ma : Nagy-Britannia, a kolóniáival, Németország, gyarmataival, Francziaország, Algériával és összes gyarmataival, Spanyolország, Portugália, Olaszország, Svájcz, Dánia, Svédország, Norvégia és még néhány kisebb állam. A nyugateurópai kulturterülethez számító országok közül eddig csak négy nem lépett be : San-Marino, Andorra, Ausztria és Magyarország. (Derültség. Felkiáltások balról: Széf társaság !) A szerződésnélküli állapot hátrányairól talán nem kell beszélnem. Tény az, hogy a magyar irók munkái, különösen fordítás dolgában, szabad prédái bárkinek. De egy másik hatása is van ennek. Ujabban sok szó esett — a sajtóban és a házban is — a pornográfiáról. A pornografikus munkák és a velük egy erkölcsi nivón levő detektív- és rémregények beözönlése szintén ennek a szerződésnélküli állapotnak tulaj donitható, mert ezeknek magyarra való fordításával és kiadásával kisebb obskúrus kiadók foglalkoznak, a kik jogdijat elvből nem fizetnek ; ha kénytelenek volnának a külföldnek jogdijat fizetni, sokkal kisebb mértékben jönnének be ezek a rémregények és pornografikus munkák. (Helyeslés.) Meg kell jegyeznem, hogy tudomásom szerint a berni konvenczióhoz való csatlakozás nem jár nagyobb apparátussal; még csak diplomacziai tárgyalásra sincs szükség, mert, a mint értesülve vagyok, a Bernben állandóan fennálló büróban való egyszerű jelentkezés elégséges arra, hogy a Magyarország területén megjelenő mindenféle szellemi munka védelemben részesüljön. Eddig szokásban volt, hogy Ausztria és Magyaorrszág nem annyira kötelességből, mint inkább kölcsönös udvariasságból együttesen kötötték meg az ilyen szerződéseket. Ettől a gyakorlattól azonban maga Ausztria eltért, midőn pár év előtt a magyar kormány értesítése nélkül ilyen jogvédelmi szerződéseket kötött Belgiummal, Dániával, Romániával és az Északamerikai Unióval. Én azt hiszem, ez a tény maga felszabadítja Magyarországot is arra, hogy teljesen önállóan járjon el ezen a téren. (Helyeslés.) Talán több szót vesztegettem máris erre a kérdésre, (Halljuk! Halljuk!) mint a mennyit anyagi vonatkozásainál fogva az megér. De azt hiszem, a t. képviselőház igen jól tudja, hogy itt nagy erkölcsi értékekről van szó. Ezeket az anyagi értékeket pedig, a melyek igy az állapot rendezetlensége folytán kárbavesznek, egyenesen a magyar kultúra veszíti el. (Ugy van ! Ugy van!) Ma már a kultúrállam a maga énekesmadarait is