Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-176

276. országos ülés 1911 június 13-án, kedden. 325 gondoljuk mi azt, hogy a borgoprundi számadógulyásnak, vagy a más vidéki lópatkoló kovácsnak a kultúra iránti érzékét felkeltsük, midőn a központból ilyen könyveket küldünk el: Castelár Emil: A római műveltség és a klasszikus művészet történelme. Pindaros és a lirai dalköltészet ; Cornelius Nepos: Hires férfiak; Plutaretios : Jellemrajzok ; Macaulay : Nagy Frigyes. Bocsánatot kérek, nagy lelki gyönyörűséggel olvastam pl. a mélyen t. elnök urnak Ttáliáról és a Cinquecentóról irt igazán értékes, nagytudása, széles látókörű, könyvét; de bátor vagyok megkérdezni, hogy az a számadó gulyás, vagy az a feles gazda, a kinek érdekében mi népies könyveket küldünk le, olyan közelálló dolgokat talál-e meg ezekben a könyvekben, a melyek a mi kulturszükségletünk kielégítésére megfelelők ugyan, de a melyeknek praktikus haszna ott a végvidéken nincsen ? Erre nézve tisztelettel azt volnék bátor figyelmébe ajánlani az igen t. minister urnak, hogy irjon ki pályázatot népies munkára ; (Helyeslés.) irjon ki pályázatot olyan társadalmi, közegészségügyi és gazdasági dolgokra, a melyekkel nekünk sikereink lehetnek. Ne Castelar vagy Plutarchos könyvét küldjük le, hanem az alkoholizmus ellen, vagy a tüdővész meggátlására irányuló népszerű kiadmányt. (Felkiáltások jobbfelől: Van !) Ha van, akkor ezeket kellene elküldeni, nem pedig olyan könyveket, a melyekre odakünn igazán semmi szükség sincsen. Azt a tanácsot pedig, a mely ma politikusokból, püspökökből, egyetemi tanárokból és kultuszministeri főtisztviselőkből áll, ki kellene cserélni, vagy felmelegíteni olyanokkal, mint pl. a pappal, plébánossal, tanítóval, körjegyzővel, szóval a nép természetes vezetőivel, a kik inkább a kezükben tudják tartani ezeket a népnek kulturszükséglétére vonatkozó intézményeket. A könyvtárakról lévén szó, áttérek most már egy másik kultúrintézmény dolgára, s itt foglalkozom azzal is, a mi a vitának nagy részét igénybe vette, t. i. az uj, illetőleg harmadik egyetem felállításának kérdésével. Múzsa Gyula : Debreczen ! Hédervári Lehel : Én nem tartom olyan égető kulturszükségletnek az uj egyetem felállítását, a mely itt a kormány kapuját döngeti, nem tartom annak az erős kulturszükségletnek, melylyel nekünk okvetlenül foglalkozni sürgős kötelességünk. Fráter Lóránt: Pedig az ! Hédervári Lehel : Megvan a bátorságom megmondani azt, hogyha látnám, hogy ez az uj egyetem a mai egyetemekkel szemben egy uj szellemet, egy uj irányt inaugurálna ebben az országban ; ha látnám azt, hogy kilátás van arra, hogy a német egyetemek mintájára egy bizonyos közelséget tudunk megteremteni egyetem ' és ifjúság között; ha látnám azt, hogy egy tudományos fejlődés és vita indul meg és az egyetem nemcsak kvalifikácziót adó eszköz, hanem a tudományok erős és intenzív táplálója, s ha erre reményem volna ... Darvai Fülöp : Meg kell próbálni! (Zaj.) Hédervári Lehel: ... akkor magam is lelkesedéssel csatlakoznám az uj egyetem felállitására vonatkozó követeléshez. Mi az oka annak, hogy az uj egyetem felállítása válik szükségessé ? Mindig azt hallom, hogy a mai egyetemek nem birják el a tulzsufoltságoT. Utánanéztem és rájöttem, hogy túlzsúfoltság egyedül a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán van. Balogh Jenő: Es az orvosin ? Hédervári Lehel : A kolozsvári tudományegyetem orvosi fakultása elbírja még azt a superplust, a mely a budapesti tudományegyetem orvosi fakultásán mutatkozik. (Zaj.) Azután meg tessék ezeket az orvosi egyetemeket kibővíteni, és akkor már megtaláltuk azt a helyet, a hova ezt a felesleget elhelyezhetjük. De nem is ebből a szempontból kívánok a dologgal foglalkozni. Vájjon megszünteti-e a budapesti egyetem túlzsúfoltságát a harmadik egyetem felállítása : ez a kérdés. Nézetem szerint erre nincs remény azért, mert a metropolisok egyeteme mindig a vezető egyetem marad, a hova az ifjúság azért törekszik, mert a szegényebb része itt inkább talál magának módot arra, hogy önmagát fentartsa, a vagyonosabb rész jiedig azért, mert szórakozásokra is inkább talál helyet. Szász Károly : Azért kell Budán felállítani ! (Mozgás.) Hédervári Lehel : Arra nézve, hogy hol állittassék fel ez a harmadik egyetem, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Debreczen!) nem nyilatkozom, épen a fölállított tételből kifolyólag, (Zaj. Elnök csenget.) mert én ezt a nagy mozgalmat másnak, mint a városok mozgalmának, nem tartom, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Debreczen I Szeged ! Zaj. Elnök csenget!) a városok szempontjából pedig nagyon lukrativ dolog egy egyetem felállítása ; ezt látja az ember akkor, ha pl. a kolozsvári postahivatalokat nézi, hogy hogyan küldik oda a pénzeket, hogyan gyarapodik a város, ha egyeteme van. Az kétségtelen, hogy a városok nagy érdeke, hogy egyeteme legyen, de én most arra akarok rátérni, hogy maga az egyetem és annak tanári kara oly ellenséges indulattal viseltetik minden uj áramlattal szemben, hogy ezáltal kerékkötője lesz a tudományos vitáknak és fejlődéseknek. Nézetem az, hogy a meglevő egyetemek kiegészitendők, mert mégis furcsa dolog, hogy Budapesten van egyetem, melyen nincs a szocziológiának tanszéke, a kolozsvári tudományegyetemen nem adnak elő esztétikát és a mi szép polytechnikumunkon, a Lágymányoson, nélkülöznek olyan tanszékeket, a melyek minden technikai főiskolán megvannak. Epén ezért annak kellene a törekvésnek lenni, hogy itt a tanári kar felfrissülésében, a tudomány ápolásában ne a rokoni összeköttetések, ne a protekczió határozzon, (Flelyeslés balról.) hanem a tudomány igazi kultiválóinak harcza ered-