Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-175

175. országos ülés 1911 június 10-én szombaton. 297 tányossági szempontból azt proponálom, hogy nevezze ki az igazgatóknak felét, vagyis 28-at még ebben az esztendőben a VI. fizetési osztályba és a jövő esztendőben, a fizetésrendezés végleges befejezése alkalmával nevezze ki a másik 28-at. így azután módot és alkalmat nyújt nekik arra, hogy bejuttassanak valamikor abba a fizetési osztályba, a melyet a minister ur részükre kontemplál. Áttérek beszédem második és befejező részére, az egyetemek kérdésére és illetőleg az egyetemek helyének megválasztására. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) örömmel üdvözlöm a minister urnak azon elhatározását, hogy tekintettel az egyetemeknek túlzsúfoltságára és az egyetemi hallgatók tanulásának és tudásának ezen túlzsúfoltság következtében minimális voltára, az egyetemeket deczentralizálni óhajtja és hogy három ujabb egyetem felállítását tervezi. Sajnos dolog az, hogy az évről-évre szaporodó katonai terhek miatt (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) a kultusztárczánk terén óhajtandó, megvalósítandó dolgokat nem tudjuk keresztülvinni, (Igaz! JJgyvan! a szélsőbaloldalon.) s hogy a t. minister ur egy dilemma, egy kellemetlen és kényelmetlen helyzet előtt áll, mert öt versengő város közül egynek kell odanyújtania az Erisz almáját. Hogy melyik lesz az, nem tudom, de én azt hiszem, hogy ha a t, minister ur meghallgatja az én, azt hiszem, meggyőző érvelésemet, akkor az újonnan felállítandó egyetemet nem állithatja fel másutt, mint Pécsett. Megmondom, miért. Azért, mert nem uj egyetem felállítását, hanem egy már 1367-ben, Nagy Lajos királyunk által felállított és pedig az alapító oklevél szerint örök időkre felállított egyetemnek visszaállítását kérem. Sümegi Víimos: Ugy van! A Dunántúl is legyen ! Eíjry Béla: Mert ezen egyetemnek működését soha, sem törvényileg, sem rendeletileg be nem szüntették ; országos csapás és pedig a mohácsi vész, s a mohácsi vészt követő idő volt az, a mi annak működését felfüggesztette. Akkor történt ez, midőn II. Szulejman szultán Pécset egészen elpusztította. Történeti adatokkal fogom bizonyítani, hogy az összes versengő városok közt csak Pécs volt az, a melynek eddig egyeteme volt és igy Pécs részére nem uj egyetemet, de régi egyetemének visszaálHtását kérem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Emiitettem ugyanis, hogy 1367-ben Nagy Lajos király idejében létesíttetett ez az egyetem. Akkor Pécs püspöke, Miklós püspök, panaszos levéllel fordult Nagy Lajos királyhoz, és panaszolta, hogy papja sok van, de nagyon kevés köztük a tudós és felkéri, hogy e bajon segítsen. Nagy Lajos megszívlelve főpásztorának panaszát, Orbán pápához fordult, azt írván neki többek közt, hogy »tanáosomban többször látom szükségét a tudós teológusoknak és régóta nem találkozik papjaink közt a szent hittan mestere«, pedig ha valakinek, neki, a ki körül van véve hitetlen és KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. VIII. KÖTET. félhitetlen néppel, szüksége polna oly egyénekre, a kik a hit igazait meg tudják védeni. Orbán pápa Nagy Lajos e levelére 1367 szeptember 1-én pápai bullával felelt, a mely magyar fordításban szó szerint igy hangzik (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. Olvassa) : »8zorgosan megfontolván mindezeket és főleg nevezett város alkalmatosságát, a melyről mondják, hogy a tudomány magvainak szétszórására és üdvös gyümölcsök létrehozására hozzáférhető és alkalmatosabb lesz, mint az emiitett ország egyéb városai, elhatározzuk és elrendeljük, hogy nevezett Pécs városában legyen stúdium generálé és álljon fenn örök időkig ugy a kánoni jogban és cziviljogban, mint minden más megengedett tudományban*. Nagy Lajos király még ugyanebben az évben, mint akkor még Szicziliának is királya, megerősítette a nápolyi hittani főiskola szabadságlevelét és megalapította a pécsi egyetemet, a mely 167 esztendőn keresztül szünetlenül működött és csak 1543 Julius 2-án, a mikor, mint emiitettem, II. Szulejman szultán elpusztította Pécs városát, függesztetett fel a működése. (Mozgás.) A ki az egyetemek kultúráját tanulmányozta, olvashatta és láthatta, hogy Pécsnek akkoriban évenként átlag 2000 hallgatója volt. Emlékeztetem a törvényhozás t. tagjait arra is, hogy a mohácsi vész alkalmával a pécsi egyetem ifjai közül kétszázan lelték sírjukat Mohácsnál. Emlékeztetnem kell arra is, hogy előszeretettel keresték fel a pécsi egyetemet a szomszéd országok lakosai is, a pécsi jogakadémián még ma is nem egy horvát-szlavón ifjú tanul, a ki a magyar nyelv ismerete nélkül kerül oda és ugy megtanul magyarul, hogy a mint a múlt héten is történt, kitüntetéssel teszi le magyar nyelven a vizsgát. (Helyeslés'fa szélsőbaloldalon.) A most említett történelmi adatokon kívül még azért is joggal igényli Pécs sz. kir. város egyetemének visszaállítását, mert a Dunántúlnak egyetlen egyeteme sincs és a Dunántúl legnagyobb kultúrájú városa Pécs sz. kir. város. (Igaz! a szélsőbalon.) Sümegi Vilmos : A kultuszminister is onnan került ki, a Dunántúlról ! Egry Béla ." Annál könnyebben valósitható meg a pécsi egyetem visszaállítása, — mindig visszaállítást és nem uj egyetem fellitását említek, — mert ott van az óriási telektömb, a melyen a jogakadémia áll, a mely kevés költséggel kibővithető és a mely teleknek értéke nem holmi, ily alkalmakkor történő felületes becsülés szerint, de a legrigorózusabb, a legreálisabb becslés szerint is 1,040.000 K értéket képvisel. Rendelkezésre áll a 43.000 kötetből álló jogakadémiai és püspöki könyvtár és mondom, a teológiai fakultás, a mely megvan, 5,374.406 K készpénzt és értékpapírt képvisel. Azt mondta Sághy Gyula t. képviselőtársam felszólalásában, hogy az országban ő csak 38