Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-175

június 10-én, szombaton. 298 175. országos ülés 1911 két várost ismer és ezek Pozsony és Szeged, a melyek rendelkeznek azokkal a kautelékkal, a melyek egy egyetem létesítéséhez szükségesek. Engedelmet kérek, ha tiltakozom Pécs városa nevében a t. képviselőtársamnak ilyfajta kijelentése ellen, mert ha valahol vannak kautélák és intézmények, melyek az egyetem felállítását jogosulttá teszik, ugy azok Pécsett megvannak, (Ugy van !) mert ott — hogy a harmadik fakultásra, az orvosira térjek át — az irgalmas rendnek a modern igényeknek megfelelő kórházán kivül van még katonai kórház és két országos hirű közkórház, a melyekben 17 orvos működik, és hogy megczáfoljam Sághy t. barátomnak az orvosi fakultásra vonatkozó előbbi kijelentését, az 1907. évi statisztika szerint 7096 beteg ápoltatott a városi kórházakban 789,238 ápolási napon. Vízvezetéke van, továbbá van főgimnáziuma, főreáliskolája, férfi- és női tanitóképezdéje, bányászés vinczellériskolája, népakadémiája, múzeuma, városi zeneiskolája, hadapródiskolája, szóval minden néven nevezendő olyan intézménye, mely egy egyetem létesítését és illetve Pécs városa egyetemének visszaállítását joggal indokolhatja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A negyedik fakultást illetőleg az volna az én propoziczióm, hogy miután bölcsészeti fakultásra itt szükségünk nincs és tekintettel arra, hogy Pécs vidékén óriási szénbányák vannak, a negyedik fakultás gyanánt bányászati tanszék állittassék fel, vagy ha ez nem volna lehetséges, egy magasabb ipari és kereskedelmi, esetleg egy gazdasági szaktanszék állittassék fel. Áttérek a minister ur beszédének egy passzusára, a mely megragadta a figyelmemet, s a melyben azt mondta, hogy nála az egyetem helyének megállapításánál nem az a körülnrény fog dönteni, hogy ki mennyivel járul egy egyetem felállításához, hanem az a kérdés, hogy azt a magyar nemzeti érdek kívánj a-e. Ha a magyar nemzeti érdeket tartjuk szem előtt, akkor egyetlenegy város sem fog ugy megfelelni a magyar nemzeti érdeknek, mint Pécs. Ott van közvetlen tőszomszédságában Szlavónia; ott van két óra járásnyira Horvátország ; négy óra járásnyira a most armektált Bosznia és Herczegovina. Ezeknek az országoknak gyermekei eddig is nagy előszeretettel keresték fel mindig a pécsi egyetemet. Méltóztassék utána nézni a pécsi jogakadémiára vonatkozó statisztikai kimutatásoknak és azt fogják találni, hogy évenként mindig 8,10, 12 horvát-szlavón hallgatója volt, a kik ott megtanultak magyarul, tisztességes magyar honpolgárokká lettek és nem egy közülök működik a ministeriumban. (Helyeslés balfelől.) Ha tehát a magyar nemzeti érdekről van szó, akkor nekünk a Szent István koronája alá tartozó testvérországok gyermekeit kell magunkhoz édesgetnünk és nem Bécs felé gravitálnunk Pozsony választásával, hanem a magyar szent korona alá tartozó országok gyermekeinek kell lehetővé tennünk, hogy közel, egy órányira találjanak már egyetemet, a hová őket küldhetik, a mi a szülőknek sok pénzbe nem kerül. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha a minister ur e magyar nemzeti szempontot és az általam felhozottakat figyelembe fogja venni és egyébként is a Pécs város polgármesteri hivatala által megküldött memorardumban felhozottakat meg fogja szívlelni, ugy meg vagyok győződve, hogy Erisz almáját Pécsnek fogja nyújtani és visszaállítja az 1367-ben megalapított és 167 éven keresztül működött egyetemet. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A költségvetést egyébként pártállásomnál fogva nem fogadom el. (Helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. ház! A tanácskozásra szánt idő letelt és most már az interpellácziókra kellene áttérnünk. Mielőtt azonban ezt tennők, bátor vagyok a t. háznak indítványt tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom a t. háznak, hogy tekintettel a görög-keleti pünkösdi ünnepekre, a ház legközelebbi ülését a jövő kedden, június hó 13-án d. e. 10 órakor tartsa és ennek napirendje legyen: az elnöki előterjesztések és irományok bemutatása és az 1911. évi állami költségvetésről szóló vita folytatása. (Helyeslés.) Méltóztatik ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor ezt határozatképen kimondom és igy a jövő ülés napirendje meg lévén állapítva, áttérünk az interpellácziók megtételére. Ki következik ? Szőj ka Kálmán jegyző: Zboray Miklós ! Zboray Miklós: T. ház! A közúti vasút nyomorúsága ügyében jegyeztem be interpellácziót, olyan kérdésben, a melyet mindenki lát, a mely mindenkit érint, a mely, azt hiszem, mindenkit fel is háborít. (Ugy van !) A múlt interpellácziós napon Szebeny Antal t. barátom interpellált ugyanez ügyben. Azonban ennek ellenére én is interpellálok, mert nem nyugtat meg egyrészt az, hogy a lapokban napnap után olvasom, hogy milyen nagy dolgokat eszközölnek és milyen nagy tervek vannak kilátásba helyezve, melyek a közútinak nyomoruságait szanálni vannak hivatva, másrészt időpontot, hogy mikorra várható a bajok orvoslása, maga a közlekedésügyi osztály sem tud mondani, és végül, mert nézve a közlekedési ügyosztály jelentését, egybevetve azt Bárczy polgármester urnak jelentésével, nézve a szabályrendeletet, a fővárossal kötött szerződést és engedélyokiratot, kénytelen vagyok megállapítani, hogy szerény nézetem szerint nem olyan erővel, nem olyan előrelátással, nem olyan szigorral, nem olyan objektivitással, de nem is olyan szakértelemmel kezelik ezt a dolgot, a hogy kezelni kellett volna, mert különben ez az állapot nem sülyedt volna oda, a hol ma van. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Mindenki — és azt hiszem, nagyon kevés kivétellel, legfölebb a lakosság azon részének kivételével, a mely nincs kényszerítve arra, hogy a villamosokat használja — kénytelen megállapítani,