Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-175

175. országos ülés 1911 június 10-én, szombaton. Ü89 illeti a katholikusokat, szintén túlnyomó részben a zsidóság kebeléből kerül ki. Sándor Pál: Kollokválásnál szabad igy olvasni? (Derültség jobbfelöl.) Sághy Gyula: Nem tudom, hogy a mikor a t. barátom kollokvált, nem nézett-e bele a jegyzeteibe? (Derültség a baloldalon.) Sándor Pál: En nem kollokváltam! (Élénk derültség.) Én félművelt vagyok. Sághy Gyula : Azt különben senki sem állithatja, hogy én a beszédemet olvasom. En csak némely kifejezésre helyezek súlyt és hogy ekkor jegyzeteimbe beletekintek, az nagyon természetes. Az én t. barátom már számtalanszor meggyőződhetett arról, hogy tudok én minden jegyzet nélkül óraszámra is beszélni, de mivel súlyt helyezek arra, hogy felszólalásomban az egyes szavakat megválogassam, s ne mondjak olyat, a mit helyesnek nem tartok, azért tekintek bele jegyzeteimbe. (Folytonos zaj.) Sándor Pál: A liberalizmus érdekében! Elnök (csenget): Csendet kérek! Sághy Gyula: Azt lehet sajnálni, de nem lehet felette csodálkozni, hogyha azután az ebből származó elkeseredés az egész zsidóságot érinti. Ezek a visszataszító támadások, ez a prepotenczia és terrorizmus már annyira megy, hogy már a katholikus vallás szabad gyakorlatát, különösen a katholikus vallás külső jelenségeiben, a vallásos egyesületek alakitásában megnyilvánuló szabad vallásgyakorlatot minden eszközzel és minden áron meg akarja akadályozni. (Igás! TJgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ha nem is vagyunk annyira, mint azt Rakovszky István t. képviselőtársam mondotta, hogy ma már bocsánatot kellene kérnünk katholikus voltunkért, mert ennyire, hála Istennek, nem vagyunk, de annyira igenis vagyunk, hogy a katholikus vallás szabad gyakorlata, e veszedelmes törekvések által, veszélyeztetve látszik lenni. (Igaz ! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) De, t. ház, végelemzésében ez a veszély nemcsak a katholikus egyházat fenyegeti, hanem fenyegeti a többi vallásfelekezetet is; ha most egyelőre csak a katholikusokkal szemben látszik is fenforogni, mert csak a katholikusok ellen uszitják a többi felekezeteket; végeredményében és vógelemzésébcn azonban veszélyben forognak a többi keresztény egyházak is, de a többi felekezetek, a többi pozitív vallások is. Mert ennek az ellentábornak a követői nagyon jól tudják és tisztában vannak azzal, hogy a katholikus egyház a legerősebb, a melyhez a nemzet többsége tartozik és tudják, hogy ha sikerül a katholikus egyházat megdönteniök és megtörniök, könnyen elbánnak a többiekkel, másodsorban a protestánsokkal, azután pedig minden pozitív vallással és a zsidósággal is, mert az is pozitív vallás. Hock János: Ne izgass! (Derültség.) KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. VIII. KÖTET. Sághy Gyula: Azért, t. képviselőház, ezen veszedelmes tendencziák ellen elsősorban is kezet kellenne fogniok az összes keresztény egyházaknak, az összes keresztény egyházak híveinek, mint a kik az első sorban állnak, mint a kik elsősorban vannak veszélyeztetve és kezet kellene fognia és össze kellene tartania minden vallásos érzületű zsidó polgártársunknak is, mert a háttérben ők is veszélyeztetve vannak. Sőt ki merem mondani, hogy kezet kellene fognia minden hazafias és vallásos magyar honpolgárnak vallás- és pártkülönbség nélkül, mert itt a keresztény kultúrából kiemelkedett és ezer éven keresztül ez által fentartott magyar nemzeti állam létalapjáról van szó; az ezer éven át fentartott keresztény magyar nemzeti állam létalapja forog itt koczkán. Ha tán felszólalásom eddigi részében érzékenyebb húrokat pengettem is, czélom nem a felekezeti béke bolygatása, hanem megszilárdítása, a sebeknek nem elmérgesitése, hanem meggyógyítása volt; e sebeket azonban akkor lehet csak igazán meggyógyítani, ha azokra őszintén rámutatunk. Azon törekvés vezet engem, a mely a gróf Apponyi Albert lelkéből kelt remek beszédében és gróf Andrássy Gyula nagyszabású felszólalásában visszatükröződik, a kiknek alapfelfogását és alaptételeit — ha egyes következtetéseivel és egyes részletekben gróf Andrássy val nem is értek egyet, — teljes elismeréssel honorálom és magam is vallom. En, t. h felekezeti békének nemcsak szavakban vagyok erős barátja, de ezt tényekkel is igazoltam. így legutóbb egyetemi rektori működésem folyamán az egyetemen létező katholikus jellegű Szent Imre-körnek és a protestáns jellegű Bethlen Gábor-körnek működését igyekeztem harmóniába hozni; rámutattam czéljaik közösségére, de egyúttal azon veszedelemre is, a mely őket a mindinkább elhatalmasodó Galilei-kör részéről, melynek történelmi hagyományokat és a valláserkölcsöt megtagadó törekvéseit gróf Tisza István t. képviselőtársam is elitélte — fenyegeti. Es ma ez a két kör oly harmonikusan működik egymás mellett, hogy egymás ünnepélyein küldöttségileg szokta magát képviseltetni. Hogy a Galilei-kör mily veszedelmesen tör előre az egyetemen, mi sem mutatja jobban, mint hogy bár nem is egyetemi egyesület, a melynek az egyetemi hatóságok és a kultuszminister által jóváhagyott alapszabályai nincsenek, s igy tagjai sorába nem csak egyetemi polgárokat vesz fel, mégis az egyetemi polgárok köréből több tagot számlál, mint a Szent Imre kör és a Bethlen Gábor kör együttvéve. Sajnos, ez a kör is az egyetemi ifjúság köréből túlnyomóan a zsidóságból kajjja vezéreit és katonáit és a minek következtében fel kell hivnom zsidó honfitársaim figyelmét arra, hogy kövessenek el hatáskörükben mindent, hogy a hit37