Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.

Ülésnapok - 1910-173

17 B. országos ülés 1911 június 8-án, csütörtökön. 239 később egy negyedik fogja azt követni — beiratkoznak, azok elsősorban a demonstratív tárgyaknál intenzivebben végezhessék tanulmányaikat, mint ma, a mikor bizonyos tanszakoknál előáll az a jogos szemrehányás, hogy a beiratkozott hallgatók nem férnek be a tantermekbe és ez kifejleszti azt a nemzeti veszedelmet és szerencsétlenséget, hogy a hallgatóknak a kötelességtudástól kevésbbé áthatott része, utalással arra, hogy ugy sem járhat előadásra, egyáltalán nem foglalkozik komoly tanulmányokkal, sőt elhagyja az egyetem székhelyét és a munkabírás és munkaképesség legszebb esztendeit semmittevésben tölti el. (Igás! Ugy van!) A kötelesség mulasztáshoz való ezen hozzászoktatásnak hátrányos következményeit — sajnos, meg vagyok erről győződve — közéletünk a jövő évtizedekben meg fogja érezni. (Igaz! Ugy van!) Az uj egyetemek szervezésére — és ez az a kajjcsolat, a melylyel Juriga Nándor t. képviselőtársam előbbi beszédére vissza kell térnem — nem egy városnak vagy egyes vidékeknek van szükségük, hanem szüksége van az ország és a nemzet érdekeinek (Elénk helyeslés) azért, mert mi t. ház, sohasem fogjuk a magyar nemzet értelmi és művelődési hegemóniáját pusztán azáltal elérni, ha egynéhány nem magyar ajkú polgártársunk az elemi iskolákban magyarul olvasni és irni megtanul, hanem csak azáltal, ha a tudomány művelésében ez az ország a népek nagy versenyében igazán meg fogja állni tudni a maga helyét, s a nemzetek haladásában kivívja magának azt a tudományos babért, a mely ezt az országot méltán megilleti. (Élénk helyeslés.) Szükség van továbbá, t. h harmadik egyetem szervezésére azért, mert igazi tudósképzés csakis egyetemen, egyetemi környezetben, egyetemi felszereléssel, egyetemi intézetekkel és azokkal az intézményekkel lehetséges, a melyeket azokon a nagy szellemi központokon majd felállítani kell. (Igás! Ugy van!) És egyúttal ez fogja megadni azt a lehetőséget is, hogy azok a fiatal, arra rátermett, kiváló és hivatott egyének, a kik ma épen, mert nincs tanszék, nem mernek a tudományos pályára menni, a jövőben e pályára évtizedeken át nyugodtan és komolyan készülhessenek. (Igás! Ugy van! Helyeslés.) Ilyen értelmi, művelődési központokat kell tehát teremteni és csak az országgyűlés bölcsesége fogja meghatározni és azok az anyagi erők, a melyeket rendelkezésre bocsájt majd, hogy egyelőre csak egy, avagy párhuzamosan egyszerre két uj egyetem állittassék-e fel. Nem áll ez semmiképen sem ellentétben, t. ház, — és ebben a tekintetben sem érthetek egyet Juriga Nándor t. képviselőtársammal — a demokratikus közoktatási politikával. Először rá kell utalnom hangsúlyozva arra, hogy a mai közoktatásügyi költségvetésben is a népoktatás tételénél közel 9 millió koronával több irányoztatott elő, mint az előző budgetben, (Élénk helyeslés.) és hogy az egész közoktatásügyi költségvetésnek közel fele, 48'4%-a, épen népoktatási czólra van felvéve. (Ugy van! Élénk helyeslés.) Másodszor hangsúlyoznom kell, hogy a közoktatási kormány az iskolán kivüli oktatásnak szóles, szervi alapon való organizálásával épen arra törekszik, hogy az alsóbb néprétegeknek százezrei, a kikre azután a választói jog reformjával uj nagy hivatás és uj jogok várnak, bevonassanak a művelődésbe. (Élénk helyeslés.) Nem érthetek egyet Juriga Nándor t. képviselőtársammal abban az irányban sem, hogy a népiskolába járó tanulók egy része mielőbb mentessék fel az iskolai tanulás kötelezettségétől és hogy, a mint ő magát kifejezte, legeltetéssel foglalkozzék, vagy, a mint ezt egyik másik t. képviselőtársunk, Rónay Jenő ké]> viselő ur mondotta, már tiz éves korán túl, az általános tankötelezettség idejének leszállításával, mezei munkára használtassák. Meggyőződésem, hogy épen az ellenkező volna kívánatos, a mint hogy épen világszerte az a tendenczia mutatkozik, hogy az általános népoktatási kötelezettségnek a határideje felemeltessék (Általános élénk helyeslés-) és érvényesül az a helyes tendenczia is, hogy egyes szülőknek, a kik kapzsi, zsaroló czélból gyermekeiket már az elemi oktatás korában munkára és jiénzszerzésre kihasználják, ez a rosszakaratú és helytelen eljárása megfelelő munkásvédelmi törvényekkel ellensulyoztassék. De ha mindez nem indított volna felszólalásra, t. ház, nem hallgathattam volna szó nélkül egy óráig sem az előttem szólott t. képviselőtársamnak azokat a fejtegetéseit, a melyekkel a népoktatás munkásainak érdemes csoportjait irigységre, elégületlenségre, bizonyos marxista világnézlettel gyűlöletre akarja indítani a közoktatás más munkásait, a középiskolai tanárok ellen. (Igás! Ugy van!) T. ház! A legnagyobb megütközéssel el kell visszautasítanom ezt a tendencziát. (Igás! Ugy van! Élénk helyeslés), a mely a közoktatásügy terén szolidárisán együttműködni hivatott munkásokat egymás ellen akarja uszítani. (Altalános élénk helyeslés) A magyar törvényhozásnak eddig is meg volt az a bölcsesége, hogy a közoktatásügy különböző munkásainak státusrendezését megfelelő erélylyel keresztülvitte és meg vagyok győződve, hogy mihelyt erre mód és alkalom lesz, az 1907-ben különben is megtörtént népiskolai elemi tanitói státusrendezés meg fogja kapni a maga folytatását, a mint részben máris megtalálta azáltal, hogy a közoktatási minister ur kijelentése szerint az elemi iskolai tanítók részére a jövő évtől kezdve lakbérsegélyezés czimén félmillió korona többlet van felvéve. (Élénk helyeslés.) De hogy azért, mert a népiskolai tanítók már három évvel ezelőtt megkapták státus rendezésüket, a középiskolai tanárok pedig egy harmadrészben a jelen évben, kétharmadrészben