Képviselőházi napló, 1910. VIII. kötet • 1911. május 23–junius 19.
Ülésnapok - 1910-173
234 173. országos ülés 1QÍÍ június 8-án, csütörtökön. egy, az a minister ur kezében van. Akár fehér 16 regéjét is adják a tót fiuknak szép tót nyelven az olvasókönyvben. Tessék ezt a hangot hallatni, tessék ezt a hangtestet megteliteni megfelelő, tetszés szerinti szeUemben. Kun Béla: Magyar nemzeti szellemmel! Juriga Nándor: Tessék csak ápolni ezt a kultúrát, de legalább legyen az a gyermek anyanyelvén nevelve. Mert akár a ruthén, akár a szláv, akár a román nyelvnek mindenesetre van olyan kulturértéke, mint a magyar nyelvnek. (Felkiáltások : Ohó, nem arról van szó ! Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Juriga Nándor: És akkor, ha ilyen kulturprogrammja volna valamelyik ministernek az országban, ebben a tekintetben, higyjék meg, hogy más, gazdasági téren és politikai téren olyan kulturkincsekre tenne szert a magyar nemzet, hogy az egész Balkánt, az összes szomszédállamokat, a szomszéd nemzeteket ide vonzaná és összeköttetésbe léphetne velük. Ha a magyar ember azt a tót kultúrát alaposan megismerné, akkor elmehetne Csehországba és ott jobb üzletet csinálna, mert rokonszenvesen fogadnák őt. így a Magyarország körül lakó népek jobban istápolnák az egész országot, mint olyant, a hol az övékkel rokon kultúrát felkarolják és az ő velük testvér népeket támogatják. Ez tehát gazdasági jelentőséggel is bírna minden emberre nézve. Bosznia kereskedelme is egészen másképen alakulna, ha az ország lakosai jól tudnának szerbül. Győrffy Gyula: Tiszta pánszlávizmus! Elnök : Győrffy képviselő urat figyelmeztetem, hogy folytonosan közbe ne szóljon. Juriga Nándor: Ha ezt a nyelvet tanítanák, az semmit se vonna le annak a magyarnak a hazafiságából és annak nemcsak ő, hanem a magyar közgazdaság is hasznát látná, mert egészen más lelkülettel, szimpátiával fogadnák odalent és egészen másként érvényesülhetne, ha jól ismerné a kultúrákat és a nyelveket. Kétségtelen tehát, hogy ez gazdasági és állami szempontból is fontos kérdés, mert az az állítás, hogy az állam a kultúrák által gyengül, teljesen alaptalan és nem egyéb, mint humbug. Ezt csak olyan embernek lehet mondani, a ki nem tudja, hogy mi a kultúra. -Ha több kultúra van az országban, az mindenesetre a tudásban való gyarapodást jelent; azt jelenti, hogy intelligensebbek, értelmesebbek az emberek. Ez pedig az állam kárára nem lehet és semmi esetre sem lehet az államra nézve bomlasztó hatású a kultúra, hanem ellenkezőleg egységes és felemelő hatású, a mint a t. minister ur is mondotta. A kultúra tehát a kölcsönös megértést és egymás megbecsülését a politikai téren is meggyökeresitené és kifejlesztené és csak akkor, ha tényleg raoglesz nemzetiségi szempontból az iskoláknak, a kultúrának szabad fejlődése, csak akkor lehet őszinte közeledésről beszélni, de mindaddig nem. Addig egy lépésnyire sem közeledhetünk, mert a ki azt a minimális társadalmi és kulturális engedményt sem adja meg nekem, hogy ; ogom legyen magamat megértetni és hogy a másiknak kötelessége legyen engem megérteni; a ki nem adja meg nekem azt a kulturális jogot, hogy én ott és ugy beszélhessek, a hol és a mint akarok ; a M nem adja meg azt a minimális jogot annak a gyermeknek, hogy édes anyanyelvén tanuljon irni és olvasni és tanulja meg az egyszeregyet, a ki nem adja meg azt a minimális jogot a gyermekeknek, hogy az iskolában anyanyelvükön diskurálhassanak, hanem barbár módon botot fog reáj ok és ütlegeli őket, azzal, hogy megint povedáltál, megint tótul beszélték, arra mint kulturbarbárra nézek, de nem mint kulturaterjesztőre. Elnök : A képviselő urat felszólítom : nyilatkoztassa ki, hogy ezt a mostani fenyegető kijelentését kire értette és kire alkalmazta ? (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Juriga Nándor: Ezt kulturszempontból arra értettem, a ki nem adja meg azt a minimális jogot bárhol a világon, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ki az ?) akár Romániában is az embernek, hogy ő anyanyelvén tanulhasson irni és olvasni és tanulhassa az egyszeregyet. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hol van ? Ki az ? Zaj. Elnök csenget.) Elnök : A képviselő úrtól határozott és egyenes nyilatkozatot várok. (Általános helyeslés.) Juriga Nándor : Nem értettem a magyar nemzetre, egyáltalában nem, általában minden helyre értettem, a hol, akár Kínában, akár Oroszországban .. . (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Magyarországon vagyunk !) Elnök (csenget) : Itt a magyar törvényhozás termében vagyunk és ilyen példázásokkal és ilyen általánosságokkal a képviselő ur nyilatkozatának felelőssége alól ki nem térhet. (Igaz ! Ugy van .') Ha így folytatja, a képviselő úrtól a szót meg fogom vonni. (Általános helyeslés.) Egy hang (jobbról) : Gyanúsít! Juriga Nándor: Most áttérek a dolog specziális szempontjára. Igenis, a mint a kultuszminister ur kimondotta, egész határozottan kifejezte, az ő tendencziája a kultúrában a magyarosítás. (Felkiáltások balfelől: Ezt sem mondta I) Itt van hivatalosan. A minister ur az ő költségvetésének megindokolásában, miután felemiitette, hogy az ipolysági nős és többnyire családdal bíró tisztviselők gyermekeiket nagyobb áldozatok elkerülésével kell hogy ott helyben iskoláztathassák, a következőkép folytatja (olvassa) : »De ennél fontosabb még az a körülmény, hogy Ipolyság mintegy végvára a magyarságnak az észak felé mindinkább erősödő nemzetiségi vidék szélén, és igy imminens állami érdek, hogy ez a nagyközség ne csak az állami kormányzat hivatalainak legyen többé-kevésbbé mesterkélt középponja, hanem alakulhasson a szférájához tartozó terület kulturális központjává is, mely nemcsak feltartóztatja az Ipoly völgyétől északra fekvő tótságnak délre nyomulását, hanem besugározza magyarosító és kulturfejlesztő hatásával a nemzetiségi területeket is.« (Általános helyeslés.)
