Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-162
512 162. országos ülés 1911 május 22-én, hélfŐn. tikájával. Igen kitűnően lehetne megoldani a füvészkertnek, továbbá a Gellért-hegyen felállítandó csillagdának kérdését is, a melyeket én az egyetem szempontjából szintén fontosaknak tartok. A mi azt illeti, t. képviselőház, hogy a harmadik egyetemmel a tudományos deezentralizácziót kivánjuk szolgálni, legyen szabad kijelentenem, hogy én a világért sem vagyok a tudományos czentralizácziónak, a túlhajtott központosításnak híve. (Helyeslés.) Igenis, nagy súlyt helyezek rá állami és nemzeti szempontból, hogy a kultúra czentralizáltassék ; beszédem további folyamán szerencsés is leszek erre vonatkozólag is kifejteni a magam nézeteit. Én azonban azt tartom, hogy egyrészt nem az egyetem szükségképen intézet, a melylyel a deczentralizáczió gondolatát kell szolgálnunk, másrészt pedig a legfelsőbb tudományos deczentralizáczióhoz az én felfogásom szerint nem szükséges a kilométereknek bizonyos száma, a mely a fókuszokat egymástól elválasztja. A Budán felállítandó egyetem egészséges, tudományos konkurrenczia tekintetében a pesti egyetemmel szemben megtehetné ugyanazokat a szolgálatokat, a melyeket egy távoli, vidéki városban felállítandó egyetemtől várhatnánk. Az egyetem kérdésénél, t. képviselőház, fontosnak tartom még azt a kérdést, vájjon csonka vagy teljes egyetem állittassék-e fel, és miféle fakultásokkal. (Halljuk ! Halljuk !) Én igen nagy örömmel hallottam a kultuszminister urnak két kijelentését. Először azt, hogy feltétlenül állami egyetemet kivan, a melynek én is határozottan és a legkifejezettebben barátja vagyok, másodszor örömmel hallottam azt is, hogy ő a csonka egyetemet elítéli és feltétlenül teljes egyetemet kivan, négy fakultással. A minister ur függőben hagyta azt a kérdést, hogy vájjon theológiai fakultás állittassék-e fel, vagy ne. Erre nézve legyen szabad nekem, mint a református egyház egyik szerény, de nagyon erős meggyőződésű tagjának, határozottan kijelentenem azt a meggyőződésemet, hogy én a magam egyháza és általában a protestánsok részére sem kívánok egyetemen fakultást. (Helyeslések.) Nekem régi erős meggyőződésem az, hogy a papképzés, a theol' 1 gia, egy modern eg retem keretébe nem való. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt tartom, a papképzést az egyes egyházak végezzék el a maguk felekezeti, theológiai főiskoláin. (Élénk helijeslés a jobboldalon.) Igenis, nagy súlyt helyezek arra, hogy a theológiai képzés helyes és tökéletes legyen és igen szeretném, ha református egyházam arra törekednék, hogy theológiai akadémiája minél magasabb színvonalra emelkedjék. Nagyon szívesen látnám, hogyha a theológiai tudomány mellett a bölcsészeinek, a történelemnek, s a nyelvészetnek minél tágabb tér engedtetnék azokon a theológiai akadémiákon, hogy igazán modern, felvilágosodott papokat képezhessenek, a kik az életben nemcsak az egyházi, de más viszonylatok között is meg tudják állani a helyüket. (Elénk helyeslés.) De az állami egyetemre felekezeti, theológiai fakultást hozni nem kívánok, még a saját egyházam érdekében sem, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) minthogy azt nem is tartom egyházam érdekében állónak, és mert nem akarom, hogy a feltétlenül állami jellegű egyetembe a felekezeti fakultással együtt felekezeti kérdések is beoltassanak. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelól.) Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Hát a katholikus fakultás ? Szász Károly: Igenis, t. képviselőtársam, a katholikus fakultás megvan, és én sietek kijelenteni, hogy én ezt háborgatandónak nem tartom. Álláspontomat fentartom, de a történeti jogoknak és hagyományoknak tisztelője vagyok és e mellett ez nekem jogi szempontból is meggyőződésem. Különben előttem sokkal nagyobb tekintély : Deák Ferencz is hivatkozott már arra, hogy a pesti egyetemi alapnak legalább is egy része föltétlenül felekezeti oktatás czéljaira adatott, azokat tehát megbolygatni, nézetem szerint is helytelen volna. Tüdős János : Hiányos konzekvenczia ! Szász Károly: Nagyon természetes, hogy a mennyiben a t. minister ur esetleg Debreczenben állítja föl azt a harmadik egyetemet, és ott a helyi viszonyok következtében és nyomása alatt a már készen lévő theológiai akadémiát beolvasztja a harmadik egyetembe, ez eüen kézzel-lábbal dolgozni nem fogok, de fentartom azt az álláspontomat, hogy én a modern egyetemen theológiai fakultást felállíttatni nem kívánok. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) A harmadik egyetem kérdése mellett igen fontosnak tartom Magyarországon a második műegyetem létesítésének kérdését. (Elénk helyeslés.) Sietek hozzátenni, hogy én a második műegyetemet okvetlenül ellátnám gazdasági fakultással, és mindenesetre Szegedre tenném, még pedig két szempontból. (Fölkiáltások jobbfelől : Temesvárra I Fölkiáltások a szélsőbaloldalon : Selmeczbányára ! Halljuk ! Halljuk !) A műegyetemi hallgatóságnál még nincs meg a túlságos létszámnak az a veszedelme, a mely a tudományegyetemen észlelhető. A budapesti műegyetemre a folyó tanévre 1844 hallgató iratkozott be. Igaz, hogy aránylag ez is tekintélyes számnak mondható ; mert kétségtelen, hogy a műegyetemen a rajzóráknak, továbbá a laboratóriumoknak, s a gépészeti előadások óráinak látogatása fokozottabb mértékben szükséges, — ahhoz, hogy a haUgatók sikeresen elvégezhessék a tanfolyamot, az előadások szorgos látogatása mellőzhetetlenül szükséges és valóságos conditio sine qua non. Azonban ez a szám még sem akkora, hogy azt mondhatnók, hogy Magyarországon műegyetemi hallgatókra már szükség nincs. Igenis van és minthogy ismerem magyar fajomnak épen a műszaki pályától való sajnálatos tartózkodását, igen nagy súlyt helyeznék arra, hogy e második műegyetem Szegeden, a nagy
