Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-158

404 158. országos ülés 1911 jogát is megvonnám. (Helyeslés halj elől.) Nagyon ajánlom az igen t. pénzügyministei ur figyelmébe ki épen most a kereskedelmi tárcza ügyeit is viszi, hogy kisérje figyelemmel ezeket a viszonyokat, mert ez mégis tűrhetetlen állapot; az ilyen embereket példásan meg kell büntetni. Ha italok dolgában ilyen rosszul állunk, még cziírább doleg talán, hogy eledelek czimén 38 millió koronát vittek ki országunkból 1910-ben. Ebből a' 38 millió koronából, mely »Eledelek« rovata czimén található a statisztikában, süteményért közel négy millió korona ment ki, sonkáért 3,297.780 korona, sajtokért 3,797.993 korona, czukorkáért 5,198.520 korona és egy különös jelzéssel azt mondja a statisztika, hogy »ebtáp«, ami kutyaeledelt jelent, még ezen a czimén is közel egy negyed millió korona ment ki országunkból a múlt esztendőben. T. ház, ezek nagyon szomorú viszonyok ! (Igaz ! Ugy van! balfelől.) Fa, szén és tőzeg czimén több mint 86 millió korona vándorolt ki országunkból. Remélem, hogy a földgáz felfedezése révén, mely fűtési és világítási czélokra ugy az iparban, mint a magánfogyasztásban nagyon is felhasználható leszen, ennek a tételnek legalább háromnegyed része meg fog szűnni. Ezt az alkalmat is felhasználom, hogy megkérjem a mélyen t. pénzügyminister urat, hogy a földgáz felhasználása végett ne kiméljen semmi áldozatot és az eddigi energiával folytassa a munkát, hogy ez minél előbb Magyarország gazdasági életének fellendítését vonhassa maga után. Kőárukban és márványban találunk a statisztikában közel nyolez millió korona behozatalt. Tudvalevő, hogy a kőáru és márvány Magyarországon is találtatik ép oly mennyiségben, talán ínég bővebben és sokkal jobb minőségben. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Sümegi Vilmos: Jobb minőségű, mint bárhol másutt Európában. Megállapították Magyarország legkiválóbb szakértői, hogy a Székelyföldön Csik vármegyében egy egész kegylánezolat olyan márványt tartalmaz, a mely sokkal különb a carrarai márványnál. Ott van pl. a szárhegyi és a jelenleg már művelés alatt álló vaslábi márvány. Erről hitelesen kimutatták, hogy sokkal szebb, sokkal jobb, kitűnőbb minőségű, mint a carrarai márvány, összeállott évekkel ezelőtt néhány székely ember és megcsinálták a vaslábi márványtársaságot, természetesen kicsiny tőkével és csak arról van szó, hogy e gyártelephez a ni. kir. államvasutak egy kitérő vágányt alkalmazzanak. S daczára annak, hogy ezt a kitérő vágányt, a mely megkönnyitené a szállítást és a költségeket nagyon jelentékenyen redukálná és egyedüli módja volna annak, hogy ez a székely márványipar felvirágozzék, évek óta szorgalmazzák, két minister és még több államtitkár ezt meg is igérte. de mert székely emberekről van szó, még mindig késik. (Mozgás jóbbjelől.) Ez igy van, t. képviselőház, be tudom bizonyítani, hogy két minister és még több államtitkár megigérte ezt, de mert székely emberekről van szó, még május 17-én, szerdán. mindig húzzák, halasztják ezt a csekély támogatást, hogy oda egy kitérő vágányt létesítsenek, és azt a mai napig meg nem kaphatták. Épen azért, mert azon a vidéken a fafaragás, a kőfaragás és a márványipar mindinkább fejlődik, feltétlenül szükséges volna, hogy ezen a vidéken, most úgyis megszüntették Gyergyószentmiklóson a polgári iskolát, hogy annak helyébe, a melynek helyisége, épülete és teljes felszerelése megvan, egy fafaragó és kőfaragó szakiskolát létesítsen a kereskedelmi kormány. Folyton szavalunk a hazai iparról, . . . Kozma Andor: Az igaz! Sümegi Vilmos: ... de senki sem követi. Én a magam részéről mégis tartom, a mit ilyen téren minden magyar embernek meg kell tartania, hogy állítson a háza elé vámsorompót és idegen portékákat a házába be ne eresszen és épen oly kiváló embere hazánknak, mint Kozma Andor, hogyha ezt a sajtóban mindenütt hirdetné, akkor több foganatja volna, mint az én szerény szavamnak. Kérem is, legyen szives tehetségét ebben az irányban felhasználni; mindnyájan hálásak leszünk érte. (Élénk helyeslés balfelől. Helyeslés jóbbjelől. Zaj.) Ismételve kérem tehát a kereskedelmi minister urat, hogy legyen szives ezen megszüntetett polgáriiskola helyébe egy fafaragó és kőfaragóiskolát létesíteni. Azonkívül kérném a kormányt, hogy a székely háziipart, a mely sajnos, már szünőfélben van,' minden állami támogatással és segítéssel felkarolni szíveskedjék, lehetőleg ugy, hogy egyes központokon beváltóhelyeket létesítsen, ugy, hogy a szegény ember szabad idejét — mert sajnos, ott 8—9 hónapig is eltart a tél, nem ugy, mint itt — ne a korcsmában és pálinkaivással mint most sok szegény ember töltse, hanem visszatérvén az ősi székely erényekhez, szabad idejében háziipart űzzön. (Helyeslés.) T. képviselőház ! Nagyon sokat mondhatnék arról, hogy bizony sajnos, a mi kormányaink — és itt nem a mostam kormányról beszélek, hanem az u. n. nemzeti kormányt és valamennyit beleértem — az ipari dolgokban és az iparfejlesztés dolgában nagyon egyoldalú politikát folytattak és ilyet folytat a kormány talán most is, mert most is tudok olyan dologról, — még pedig halomi számra érkeznek hozzám, mert tudják, hogy foglalkozom ilyenekkel, panaszok, — a melyek igazolják azt, hogy a magyar ipar rovására igen sokszor az államhatalom az osztrák ipar érdekében tesz. Itt van mindjárt az u. n. szifonfej gyártás Magyarországon ; nem olyan nagy dolog, mint az önálló magyar hadsereg, vagy az önálló vámterület, vagy a klerikalizmus és liberalizmus, csak kenyérkérdés, de azért rendkívül fontos. És mit tapasztalunk ? Ausztriában és egyéb államokban minden módon támogatják és elősegítik ennek az iparnak a fejlődését, Magyarországon pedig szabályrendelet állapítja meg, hogy a szifonfejeknek 99% ónt kell tartalmazniuk, mig Ausztriában csak 90-et, Német- és Francziaországban csak