Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-157
386 157. országos ülés 191Í május 16-án, keddetl Ennek következtében, mondjuk, ha egy mozdony 40 waggont birt magával vinni, csak húszat vihetett magával, mert a kitérő sínpárok rövidek voltak, s miután 8 óra helyett 24 óra alatt végezte az utat, háromszor annyi szénfogyasztásra volt szüksége és háromszor annyi ideig vette igénybe a munkaerőt is, s ennek következtében ennyivel drágább volt az üzemi költsége. Most pedig a sínpárok megfelelő hosszának kiépitése következtében természetesen 8 óra alatt teheti meg az utat, a minek következtében egyharmad részre redukálódott a költség és mig azelőtt csak 20 waggont vihetett magával a mozdony, most 40 waggont visz magával. A vasúti üzem mostani koefficziense tehát okvetlenül javulni fog, mert ezek a hiányok már nagyrészt pótoltattak. Méltóztassék megengedni, hogy azt az észrevételt tegyem, hogy a legutóbbi koefficziensromlásra nagy befolyással volt a szénhiány, a mely a legutóbbi években beállott. A mikor a kassa-oderbergi vasút nem szállította a sziléziai szenet azért, mert az osztrák államvasutak igazgatósága és az osztrák kormány 60 napi határidőt engedélyezett a szénszállításra, nagyon természetes, hogy a magyar államvasutnak a 60 napi szállítási határidőre beérkezhető szénszükségletéről gondoskodnia kellett, s ezt csak ugy tehette meg, hogy Fiúmén át drágább angol szenet hozatott be. Ez is mindenesetre a koeffícziens romlására vezetett. Ezekhez a körülményekhez hozzáfűzöm azt is . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Hegyi Árpád:... hogy a legutóbbi koeffiezieosromlásnál jelentékeny tényező volt még az is, hogy a pragmatika végrehajtásával körülbelül 20 millióval nagyobb fizetés-terhet vállalt magára a magyar államvasút, a mi körülbelül a költségnek 10%-át tette ki. íme, ezek nagy vonásban, általánosságban azok a körülmények, a melyek azzal a váddal szemben, - mintha a volt kormány alatt a vasat üzemi költsége és üzemi koefficziense a kormányzat hiányossága, hibája következtében romlott volna, bizonyítják azt, hogy egyrészt a beállott körülmények, másrészt a régebbi kormányok alatt felmerült hiányok pótlása, harmadsorban pedig a fejlődési viszonyok által szükségessé tett többköltség és kiadás eredményezte a koeffícziens romlását, Mielőtt a vasutügyre vonatkozó előterjesztésemet befejezném, legyen szabad egy körülményre az igen t. kereskedelemügyi minister ur figyelmét felhívnom, s ez a budapesti állomások átépítése és áthelyezése. Hogy ez mennyire szükséges, azt hiszem, felesleges hangoztatnom. És hogy mekkora jelentősége van a budapesti állomásoknak az országos vasúti forgalom szempontjából, azt, ugy hiszem, eléggé kifejezem, ha jelzem, hogy a budapesti állomások területén beállott forgalomzavarok úgyszólván az egész országos vasúti hálózatra éreztetik kedvezőtlen hatásukat. Már most a volt kormányok a budapesti állomások kibővítése, átalakítása és javítása tekintetében mindent megtettek, a mit megtenni lehetett. A budapesti állomásokon többet bővíteni, javítani, átalakítani nem lehet. Már most ha figyelembe veszszük, — és ezt különösen ajánlom, a t. minister ur figjrelmébe — hogy a budapesti vasúti állomások átépítése, átalakítása és újra építése, áttelepítése körülbelül 10 évi munkaidőt igényel, és ha figyelembe veszszük, hogy a budapesti állomások forgalma évenkint körülbelül 6%-kal emelkedik, akkor, ha azonnal meg nem kezdjük a munkálatokat, a budapesti állomásoknak 10 év múlva a jelenlegi forgalommal szemben 60%-kal nagyobb forgalmat kell majd lebonyolítaniuk. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak ! Hegyi Árpád: Már pedig az az állomási épület, a mely ma a mai forgalmat alig tudja lebonyolítani, erre nem lesz képes. Söpkéz Sándor : Nem az épületben van a baj { Hegyi Árpád : Nem is az épületet, hanem az egész állomást értem, vagyis az az állomás, a mely ma sem birja lebonyolítani a forgalmat, hogy tudná majd tíz év múlva a jelenlegi forgalmat 60%-bal meghaladó forgalmat lebonyolítani ? Ez merő képtelenség, és nyomban, azonnal erélyes intézkedések a kormány részéről nem történnek, megáll a vasút Magyarországon, ennek pedig az országot, a forgalmat, a kereskedelmet, a kormány Id nem teheti. Igen kérem tehát a kereskedelemügyi minister urat, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni ezt az objektíve feltétlenül indokolt kívánalmat, különösen méltóztassék odahatni, hogy a budapesti állomások áttelepítése és építése körül a szükséges intézkedések késedelem nélkül megtörténjenek. A mi most a vasúti igazgatás ügyét illeti, nem akarom hosszasan igénybevenni a t. ház türelmét, (Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) csak a jogügyi osztályra legyen szabad a t. minister ur figyelmét felhívni. A jogügyi osztály intézi a magyar államvasút peres ügyeit és képviseli a magyar államvasutat a perekben. Már most ha megperlik az államvasutat, megkapja a keresetet az igazgató, kiadja a jogügyi osztálynak és az kontrolba veszi a tárgyalási határnapot. Bekövetkezik a tárgyalási határnap. A magyar államvasút intézkedik, hogy mindenütt az országban, a hol perük, egy képviselője megjelenik, és ez azt a stereotip kijelentést teszi minden alkalommal, hogy kérem a tárgyalást elhalasztani, mert a magyar államvasuttól informácziót nem kaptam. Ha akad oly bíróság, a mely méltányolja azt, hogy egy óriási szervezetről van szó és esetleg nem állott módjában a kitűzött határnapra az adatokat összegyűjteni, a melyeket rendesen az illető állomástól kell beszerezni, akkor helyt ad a kérelemnek és uj határnapot tűz ki. Az uj határnapra megint megjelenik a képviselő, és kéri a bíróságot, hogy adjon egy ennél hosszabb halasz-