Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-157
382 157. országos ülés 19Í1 ben a volt kormány már egy elaborátumot készített, és ennek a rendezési tervezetnek a végrehajtásához már a volt kormány pénzügyministerét is sikerült megnyerni, ügy tudom, hogy ez a fizetésrendezés akként volt tervezve, hogy a tisztviselők automatikus előlépése a VIII. fizetési osztályig biztosítva volt. Ugy tudom, hogy a fizetésrendezés végrehajtásának tervezete három évre szólt, és j>edig az első évben a kezelési szak fizetésrendezése lett volna végrehajtandó, a második évben a pénztári személyzet, a harmadik évben pedig a számviteli, műszaki és igazgatási szakban levőké. Ezzel szemben — igazán mondhatom — nagy megilletődéssel kell tapasztalnom és nagy megilletődéssel fogadta az ország egész közvéleménye azt a módot, melylyel a jelenlegi kereskedelemügyi kormány ezt a kérdést megoldani kivarrja. A mai tervezet szerint az automatikus előlépés kizárólag a kezelési szakra szoríttatott, a többire nézve a tervezet ezt elejtette. Ugy tudom, hogy a kereskedelemügyi minister ur a posta-, távírda- és távbeszélőtisztviselők fizetéc rendezését a magyar államvasutaknál meglevő fizetési viszonyoknak megfelelően akarta szabályozni. Itt azonban egy nagy tévedésbe esett a t. kereskedelemügyi minister ur, mert a posta-, távírda- és távbeszélőnél alkalmazott tisztviselőket is ugy csoportosította A), B) és C) fizetési táblázatokba, mint az a magyar államvasutaknál megvan. Ezt azonban igy megoldani azért nem lehet, mert figyelemmel kell lenni a kereskedelemügyi minister urnak arra, hogy mikor a magyar államvasuti alkalmazottakciak fizetésrendezése végrehajtatott, akkor ott is az A) fizetési táblázatba belevétettek azok a vasúti alkalmazottak, kik talán nem birtak azzal a kvalifikáczióval, melyet megkívánt akkor a javaslat és a rendelet, de mégis a kitöltött szolgálati idő, a gyakorlat folytán elsajátított ismeretek és a méltányosság alapján érdemesek voltak arra, hogy az A) fizetési táblázatba vétessenek be. Most a kereskedelemügyi minister ur ugy oldotta meg a kérdést, hogy az érettségivel bírókat beosztotta az A) fizetési táblázatba, a négy középiskolával rendelkezőket beosztotta a B) fizetési táblázatba és a kezelőnőket és a segédszemélyzetet a C) fizetési táblázatba. Ebben a javaslatban szerintem a kereskedelemügyi minister ur előzőleg már megalkotott törvényes rendelkezéseket sértett meg, mert az 1893. évi IV. t.-ezikk megállapítja, hogy az állami tisztviselők fizetési osztályába soroztattak be, még pedig tizenegy fizetési osztályba, a ki pedig nincs fizetési osztályba besorozva, az nem tisztviselő, arra nézve tehát nem érvényesülnek azok az előjogok és kiváltságok, a melyek a tisztviselői kart megilletik. Az 1904. évi. I. t.-czikk továbbá megállapította azt, hogy a fizetési osztályba besorozottak, — t. i. azok, a kik a postánál vannak — 1400 koronánál kevesebb fizetésben nem részesülhetnek. Ezzel szemben a mostani törvényjavaslat kivonja a posta-, távirda- és távbeszélőnél alkalmazottakat májas 16-án, kedden. a fizetési osztályból és fizetési táblázatokba sorozza be, a minek következtében a köztisztviselői rangjuktól fosztja meg egyrészt, de másrészt annak következtében, mert a legkisebb fizetési fokot 1200 koronában állapítja meg, lényegesen megsérti már szerzett anyagi jogaikat is, és annálfogva, mert az érettségit tett, s a négy középiskolát végzett, de egyébként teljesen egyforma működési tevékenységet kifejtő tisztek között különbséget tesz, oly ellentéteket vet fel a posta, távirda és távbeszélő alkalmazottai között, a mely semmiesetre sem válhat az intézmény javára. Méltóztassék megengedni, hogy még megemlítsem azt, hogy a tisztekre nézve is milyen sérelmeket tartalmaz a költségvetési törvényjavaslat. Értem ezalatt azokat, a kik érettségivel birtak és az A) fizetési táblázatba soroztattak be. Az állami tisztviselőknek helyzet javítását végző állami rendelkezésekre nézve okvetlenül követni kellene a-zt az elvet, hogy a tisztviselői kar helyzetének javítása csak törvény utján történhessék. Ezzel szemben a posta-, távirda- és távbeszélő- alkalmazottak fizetésjavitása ezúttal rendeleti utón hajtatnék végre, a mit én sérelmesnek tartok abból a szempontból, mert végtére is az a posta-, távirda- és távbeszélő-alkalmazott nem. függhet és nem helyezhető olyan függési viszonyba a mindenkori kormánytól, hogy előremenetele tisztára a kormány jóakaratától tétessék függővé, hanem igenis, határozottan a törvény oltalma alá helyezendő ; más szóval, a tisztviselők státuskérdése csak törvényes utón szabályozható, nem pedig ministeri rendelet utján. Ebből a szempontból tehát sérelmes a kereskedelemügyi minister álláspontja, mert rendelet utján kívánja a tisztviselő helyzetének javítását rendezni. De egy ennél nagyobb sérelmet panaszolhatok az A) fizetési táblázatba sorozottak részéről is. Ez a fizetésrendezési programm teljesen átvette a magyar államvasutak fizetési rendszerét, azonban a fizetési rendszernek a magyar államvasutak szerinti megvalósításánál ugy járt el, hogy az A) fizetési táblázatba beosztott tisztviselők szolgálati idejének a felét elj etette. Már méltóztassék megengedni, szerzett jogokat, kifejtett érdemeket és valóságosan kitöltött szolgálati időt rövidíteni már csak még sem szabad. (Igazi Ugy van! a szélsőbahldalonj Egy 1600 milliós költségvetésben, mikor csak egy pár ezer koronáról van szó, még sem volna szabad a fizetésrendezést akként végrehajtani, hogy attól a tisztviselőtől, ki éveken keresztül hűséges odaadással, munkaszeretettel, törekvéssel, ügybuzgalommal és lelkesedéssel látta el kötelességét, eltöltött szolgálati idejének egy részét elsikkaszszuk. Ez oly nagy méltánytalanság és sérelem az A) fizetési táblázatba besorozottak részéről, hogy meg vagyok győződve arról, hogy ha a kereskedelemügyi minister urat az összes postás-tisztviselők, távbeszélő és távirdai alkalmazottak nevében megkérem, hogy ezt. a méltánytalanságot szüntesse meg, ennek valami módját fogja találni. Még egy sérelme van az A) fizetési osztályba
