Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-157

257. országos ülés 1911 Sorozottaknak. A mostani költségvetés szerint a postafőnökök, a hivatalfőnökök eddig évi 600 K működési pótlékban részesültek. Ez nagyon természetes és szükséges is volt, mert annak a postafőnöknek, ki egy vidéki hivatal vezetője, hogy ugy fejezzem ki magamat, reprezentatív jellegű állása is volt, a melyhez okvetlenül megkívántatik az, hogy az azzal járó túlkiadásaira nézve a kormány részéről fedezetet nyerjen. A mostani költségvetés ezektől egyszerűen elvonja a működési pótlékot és e helyett valami tisztajövedelem-részesedésben részesiti őket. Ezt még nem lehetne kritika tárgyává tenni akkor, ha a kárpótlás egyenértékű volna azzal, a mit tőlük elvontak. Azonban a 600 K működési pótlék helyett alig részesülnek 100—200 K nyeremény,- vagy tisztajövedelem-részesedésben. így a mit a kereskedelemügyi minister javaslatában adott nekik, azt másik kezével ismét visszavette. Ennek következtében, t. képviselőház, igen kérem a minister urat, méltóztassék e tekintetben egy olyan megoldási tervezettel a ház elé állani, a mely e méltányos kívánalmakat respektálja. Vannak azonban még más panaszok is, t. ház, a melyeket nem hallgathatok el. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Ilyen pl. a postánál alkalmazott gyakornokoknak a helyzete. A postaigazgatóság alkalmaz gyakornokokat, a kik magasabb kvaliíikáczióval birnak és abban a reményben, hogy a közel jövőben majd véglegesittetni fognak, teljes odaadó buzgalommal lépnek a posta szolgálatába, és végzik mindazokat a teendőket, a melyeket véglegesitett és kinevezett tisztek végeznek. És, t. ház, hihetetlenül hangzik, de tényleg ugy van, hogy egy ilyen gyakornoknak 4—5 esztendeig el kell várnia, mig abba a helyzetbe jut, hogy kinevezik. Hát én megengedem, t. ház, hogy talán kevesebb a fóka, mint az eszkimó, és talán többen vannak olyanok, a kik valamely állást akarnak elfoglalni, mint a mennyi állás tényleg a kormány rendelkezésére áll, de t. ház, hogyha szükséges az a munkaerő, a melyet a gyakornoktól az állam elfogad, akkor kreáljon ezeknek a munkaerőknek megfelelő állásokat is, és ne tűrje, hogy ugy fejezzem ki magamat, azt a politikailag erkölcstelen állapotot, hogy éveken át elfogadja polgárainak a munkáját, a nélkül, hogy azokat ezért rekompenzálná. Mert nyilvánvaló dolog, hogy ezek a gyakornokok rendszerint nincsenek olyan helyzetben, hogy a szükségleteiket a saját jövedelmükből fedezhetnék, hanem igenis reá vannak utalva, hogy támogassák őket és a kormány, a törvényhozás és az állam olyan jövedelmet biztositson nekik, a mely javadalmazás az ő életfentartásuk feltételeit és eszközeit biztositja, hogyha már az állam olyan állásokra alkalmazza őket, a mely idejüket és munkaerejüket teljesen kimeríti Kérem tehát a t. kereskedelemügyi. minister urat, hogy a gyakornokok kineveztetésére nézve ä legsürgősebben intézkedjék, és szüntesse meg május 16-án, kedden. 3öá azt a tarthatatlan állapotot, hogy 4—5 esztendőn keresztül díjtalanul legyen kénytelen vesződni az a gyakornok a postaüzem keretében, és pusztán azzal a reménynyel kecsegtethesse magát, hogy talán elérkezik az az idő, a mikor megkapja azt a szerény kenyeret, a melyet a kinevezése részére biztosit. Méltóztassék megengedni, t. ház, hogy a postatisztviselők fizetésrendezésére nézve egy határozati jadaslatot terjeszszek be, a mely a következőképen szól (olvassa) : »Utasitja a ház a kereskedelemügyi ministert, hogy a m. Mr. posta-, távirdaés távbeszélőnél alkalmazott ellenőrök, segédellenőrök és segédtisztek fizetésrendezésére vonatkozó, az 1893. évi IV. és az 1904. évi I. t.-cz. épségben tartásával olyan törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé a mely a jelzett ellenőrök, segédellenőrök és segédtiszteknek a VIII. osztályba való automatikus előlépést törvényileg biztositj a.« (Helyeslések a szélsőbaloldalon.) De van itt még egy másik dolog t. képviselőház, a melyet szintén szóvá kell tennen), ez a kezelőnőknek ügye, (Halljuk! Halljuk!) mostani fizetésünk rendezése. A kezelőnőket, t. képviselőház, a fizetésrendezés tervezete a C. táblázatba sorozza, tehát abba a táblázatba, a melybe a szolgaszemélyzet van felvéve. Tehát, eltekintve a hiúság szempontjától, az az intelligens nő, a ki a posta-, távírda és távbeszélő ügyforgalom lebonyolításánál csak olyan funkcziót végez, mint akármelyik tiszt, abba az osztályba van sorozva, a melybe a szolgaszemélyzet, a C. fizetési táblázatba és igy előállhat az a helyzet, hogy az az intelligens uri nő sokkal kisebb fizetésben részesül, mint pl. az a korpótlékot élvező szolga. De a kenyérkérdésnél a hiúság csak másodrangú szempont, azonban már csak az ügykezelés czéljára igénybe vett képességük és munkájuk szempontjából is okvetlenül kívánatos, hogy a kezelőnők a B. fizetési táblázatba soroztassanak. Épen azért kérem a kereskedelemügyi minister urat, hogy belátva kérelmem indokolt voltát, hasson oda, hogy a kezelőnők is legalább a B. fizetési táblázatba vétessenek be. A múlt kereskedelemügyi törvényjavaslat mondotta, hogy csoportvezetőnői állásokat létesít és utasította a kormányt, hogy ezeket az állásokat töltse be. Azt kell azonban tapasztalnunk, hogy ezek az állások nem lettek betöltve. Én tehát kérem a kereskedelemügyi minister urat, legyen szíves, tájékoztassa a házat, hogy mi az oka ennek és hasson oda, hogy a törvénynek ez a rendelkezése végrehajtassék. A kezelőnők szempontjából még egy panaszom van és ez az, hogy fizetésük az 1908. évi XXVII. t.-cz. rendelkezéseivel ellentétben kisebb mérvben állapíttatott meg. A mostani általános drágulás és az életviszonyok nehezebb volta közepette különösen a lakbérilletményekre vonatkozólag súlyos ez az állapot, mert hiszen méltán el lehetne várni, hogy segítségére siessünk azoknak az embereknek, a kik ezt megérdemlik, viszont na