Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-156

37Ö 156. országos ülés Í9Ü május 15-én, hétfon. donképen mi sokkal többet adtunk át, mint viszont. (Zaj. Elnök csenget.) Diffikultálni méltóztatott továbbá, hogy közös vezérkar van. Bocsánatot kérek ebben a tekintetben a vélemények nagyon szétágaznak. Hiszen valljuk be őszintén, a magyar honvédség nem önálló hadsereg, az csak a fegyveres erőnek egy része, tagja,. ép ugy, mint a közös, és miután mi az egységes védelem álláspontján állunk a mostani törvény szerint, nekünk oly szerveket kell létesítenünk, már a háború lélektana szempontjából is. a melyek képesítve vannak a nagy, komoly és felelősségteljes feladatnak megfelelni. Ezt csak ugy lehet elérni, hogyha a vezérkar egységes. Egyébként, ha a vezérkar hatáskörét definiálom, méltóztatik látni, hogy ez nem is lehet máskép. Mert hiszen a vezérkar hivatása az összes európai hadsöregeket nyilvántartani, a mozgósításra czélszerű intézkedéseket megtenni, az úgynevezett hadi műveleti terveket, ha szabad e kifejezéssel élnem, kieszelni, szóval egy egységes vonást az egészbe bevinni, mert különben, a hol nincs meg ez az egységes vonás, sikerre való kilátással hadakozni abszolúte nem lehet. (Ugy van ! a jobboldalon.) Különben méltóztassék megengedni, hogy kijelentsem, hogy Németországban, a hol a német; császáron kivül vannak királyságok, tehát bizonyos külön egyénisége van az egyes országoknak, ott a vezérkar hasonlóképen egységes, vagyis a porosz vezérkar az egésznek szolgál, kivéve a bajorokat. (Ugy van! a jobboldalon.) Hegyi Árpád: Nagy a különbség köztünk és a német királyságok közt. Hazai Samu honvédelmi minister: A t. képviselő ur továbbá enllitette, hogy a honvédség részéről igen kevesen vannak a hadi iskolában, a kik azután mint vezérkari tisztek kikéj^eztetnek. Bocsánatot kérek, ha azt mondom, hogy t. kép viselőtársam nincs helyesen informálva. (Mozgás bal felől.) Annyiban nincs, hogy a közös hadseregből a hadi iskolában az osztálylétszám 50, ellenben a honvédségből pedig 8. Ha méltóztatik ezt a két számot egybeállítani, s nevezetesen azt, hogy a közös hadsereg körülbelül 8-szor, 9-szer akkora, mint a honvédség, akkor nem lehet állítani, hogy a hadi iskolában kevés honvédtiszt van. És a honvédelmi ministeríumban már kiszámítottam azt, hogy ez a szám a honvédségi szükségletet még akkor is fedezi, ha 100 perczent elbukik a vizsgán. Nekünk ugyanis négy emberre van szükségünk, hogy szükségletünket fedezzük. A t. képviselő ur azt is nehezményezte, hogy a honvédtisztet a vizsgán elbuktatják azért, mert a német nyelvet talán nem érti kellőképen. Engedje meg a t. képviselő ur, hogy megjegyzést tehessek erre a nézetére. Én már évek óta épen ennek a resszortnak élén állottam és nagyon jól tudom, hogy e tekintetben a legliberálisabb szellem uralkodik a hádiiskolai parancsnokság és a liadügyministerium körében, agy hogy nem is veszik nagyon tekintetbe, vajjón az az illető magyar ember »der«-t vagy »das«-t mond-e akkor, a mikor »die«-t : keUett volna mondani. A vizsga eldöntésére abszolúte semmi befolyást nem gyakorol, ha valaki a nyelvet nem beszéü perfektül. A fődolog, hogy a tárgyban mutasson keüő képzettséget. Ha pedig megnézzük a perczentszámokat, akkor azt kell mondanunk, hogy a vizsgát kiállqtt tisztek között semmiféle különbség nincs. E tekintetben tehát mind a közös hadsereget, mind pedig a hadi iskolát határozott védelmembe kell vennem. (Helyeslés a jobboldalon.) . Méltóztatott felemlíteni azt is, hogy a közös hadseregből öt beosztott tiszt van a honvédségnél. Hát ez igaz, és bár- az illetőknek cseh, horvát vagy másféle nevök van, azok mégis jó magyar állampolgárok, a magyar nyelvet tökéletesen bírják és tisztán csak kisegitésképen vannak a honvédségbe szolgálattételre vezényelve, egy vagy másfél év múlva pedig visszamennek a közös hadseregbe. Ez különben megfordítva is megtörténik, t. i. a honvédség részéről hasonlókép vannak tisztek a közös hadseregben, még pedig épen azokon a helyeken, melyeket felemlíteni méltóztatott, t. í. az Instruktions-Bureauban, az Operativ-Bureauban • és a vasúti irodában, sőt Ö felsége katonai irodájában is ott van néhány év óta, a mint méltóztatik talán tudni, Bartha alezredes. A honvédség fejlesztéséről is beszélt a t. képviselő ur és párhuzamba állította a magyar kir. honvédséget a Landwehrrel, diffikultátva azt, hogy mig az osztrák Landwehrt pár év óta fejlesztették, addig a magyar kir. honvédség stagnáczióban maradt és nem fejlődik tovább. Ez igaz és erre nézve csak annyit bátorkodom kijelenteni, .hogy ha az elmúlt években az előző kormányok — és nem épen az utolsó, hanem az utolsóelőtti kormány is — akarták volna, meg vagyok győződve, semmiféle akadályra nem találtak volna abban a tekintetben, hogy a honvédséget épolyan mértékben fejleszszék, mint az osztrák Landwehrnél történt. Én azt hiszem, inkább politikai konszideráczió volt az illető kormányok részérő], midőn a katonai kérdést nem akarták felszínre vetni. A hiányokon különben ép az uj véderő törvény beterjesztésével kívánunk segíteni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Egy részletkérdést is méltóztatott a t. képviselő urnak felvetni, hogy t. i. szerinte az eddigi honvédségi és véderőtörvény alapján a honvédség'rosszabb kvalitású egyéneket kap, mint a közös hadsereg. Ez is tökéletesen igaz, de ezen segíteni fog az uj véderőtörvény, a mely szerint a sorozás egyformán fog történni, (Helyeslés.) még pedig ölyaténképen, hogy azt fogják mondani: egy, kettő, . három — közös hadsereg, négy — honvédség; i ugy, hogy a honvédség minden korosztályból fog kapni és ennek következtében a kvalitás tekintetében ugyanazon az áUásponton lesz, mint a közös hadsereg. (Helyeslés jbbbfelól.) Egyelőre bucsut veszek, a t. képviselő úrtól, i hogy azután beszédem végén megint hozzáfordulj jak, tekintettel arra, hogy határozati javaslatot