Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-146

Í4ő. országos ülés l91i május 3*án, szerdán. 161 ha más nem, a biró. Ne kívánjuk továbbá az illetőtől, hogy ezt teljesen ingyen tegye, bár akad sok ember, a ki ingyen is elfogadja ; na szükséges, adjunk az illetőnek valamit. Véleményem szerint az igy községenkint készült jelentés ne közvetlenül a ministeriumba jöjjön fel, mert itt nem birnak vele, hanem nyerjünk meg az ügy számára egy megyei vagy kerületi, vagy járási tudósítót. Azt hiszem, olyan is akad, a ki elfogadja, lelkesedésből, a közérdek iránt, ha pedig nem, ott vannak a gazdasági felügyelők. E kerületi tudósítóktól jönne fel azután a központba a jelentés. így, nézetem szerint, nem leszünk kitéve olyan csalódásnak, mint a múlt esztendőben, a mikor a gazdasági tudósító urak egyszerűen optimistákká lettek és nem látták, hogy megdőlt a vetés, s igy az ország gazdaközönségét nagyon megkárosították. Különösen a kisember károsodott nagyon, mert az van leginkább ráutalva arra, hogy termését azonnal piaczra vigye, hisz se pénze, se helye nincsen. Az a nézetem, hogy a községi tudósítással járó költségek nagyságát összes sem lehet hasonlítani azzal a nagy károsodással, a mely az igy elhibázott tudósításokból az ország gazdaközönségére hárul. (Ugy van ! báliétól.) • Csak néhány szóval érintették itt -— Pajzs Gyula t. képviselőtársam hozta fel — a népies mintagazdaság kérdését. Mivel magam is szerencsés vagyok ilyennek felügyelője lenni, elmondok erre nézve egyet-mást. A felügyelőség nem régi hivatalom ugyan, de a mintagazdaság működésébe már volt alkalmam betekinteni és mondhatom, igen nagy hibát látok benne. Kerületemben két mintagazdaság van, az egyik már évek óta fennáll, a másik 1909-ben létesült és 1911-ben alakult ki véglegesen. A régiről, habár tőlem csak 15 kilométernyire van, semmit sem tudok s azt hiszem, nem is tud róla más, mint legfeljebb községbeli szomszédja. Azt vagyok bátor ajánlani, hogy a mintagazdaságok felügyelői ne csak arra legyenek felhiva, hogy tanítsák meg azt a mintagazdát pontos könyvvitelre, hanem az a felügyelő, ha kimegy abba a gazdaságba, ezt tegye széles körben ismertté és ha van a vidéken gazdasági tanintézet, hivja meg oda a gazdasági tanárt és helyszínén a a vidék gazdaközönségét szemléltetőleg oktassa ki a modern gazdálkodásra. (Helyeslés balfelől.) Különösen szükség volna arra, hogy a káros növények elleni védekezést szemléltető módon tudja bemutatni. Az a mintagazda mindenesetre alaposan páczolja búzáját a vetés előtt, mig a szomszédja nem. A gazdaközönségnek tehát megmutathatná a helyszínén, hogy a ki rendesen bánik búzájával, azé ment, mig a másiké üszögös. Igy vagyunk az Arankairtással is. Daczára annak, hogy az el van rendelve, az még sincs keresztülvive. (Felkiáltások balfelől: Sehol!) Ha ezt szemléltetőleg meglátja az az egyszerű gazda, a ki csak annak hisz, a mit lát, akkor majd azt fogja mondani, ez mégis okos dolog, én is fogom követni. Van azután más előadni, bemutatni való is. Minden vidéknek van bizonyos gaza, mely a KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. VII, KÖTET. veteményt elrontja. Az én vidékemen nagyon sokféle van. Ilyen a fehér repcze, a sárga repcze, a búzavirág stb. Ezeknek kiváló ellenszere és a hol ezt alkalmazzák, ott eredményeket is tudnak elérni: a 15%-os vasgáliczoldat. Ez is uj dolog, s ezért a nép nem akarja elismerni annak jóságát, a mig meg nem győződik róla. T. ház ! Végül még egyet vagyok bátor felhozni és ez a mezőgazdasági közigazgatás, a mi, sajnos, ugyebár, t. minister ur, a jövő zenéje, mert, ha ma van is, csak a papíron van. Miután azok a mezőgazdasági járási bizottságok nem működnek ... Bosnyák Géza: Van olyan hely is, a hol működnek. Csemez István : Tisztelet a kivételnek, én nem tudok olyant, de meghajlok előttük. De ha működnek is, mi eredményt tudnak elérni ? Nincs végrehajtó hatalmuk. Példát mutathatnak ugyan, felhívhatják a nép figyelmét, de mivel hatalmuk nincs, nagyon kevés az eredmény. Ezt azért hoztam elő, mert ugy hallottam, hogy a ministeriumban már történtek előmunkálatok, hogy ez létesíttessék, és pedig, hogy központi, állami legyen-e ez a közigazgatás, vagy megyei. Én igénytelen szavamat felemelem az ellen, hogy semmiesetre se legyen állami, mert, tessék figyelembe venni, hogy minden vármegyében nem lehet a mezőgazdaságot egy kaptafára húzni. Hogy nem lehet, mutatja az is, hogy a kataszteri munkálatoknál, a földadó kiigazításnál nem országosan egyöntetű a munkálat, hanem hogy a t. pénzügyministerium úgyszólván minden vármegyére kiküldötte az ő megbízottját. A mezőgazdaság annál inkább megkívánja azt, hogy a közigazgatás minden vármegyében más és más legyen, tehát ne központi, hanem vármegyei. Az idő előhaladott voltára való tekintettel, befejezem felszólalásomat. (Halljuk ! Halljuk!) Tekintettel tehát arra, hogy a mezőgazdaság nem részesül abban a dotáczióban, a melyben részesülnie kellene egy ilyen agrár államban, mint Magyarország, tekintettel továbbá arra, hogy még igen-igen sok üdvös intézmény is van olyan, a mely úgyszólván pénzbe nem kerül, de mivel nem voltak rá figyelemmel, tehát nem is vitetett keresztül, de legfőképen tekintettel arra, hogy pártállásomnál fogva a t. kormány iránt bizalommal nem viseltetem, a költségvetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés báliétól. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A ház határozata értelmében félkettőkor az interpelláczióra kell áttérnünk. Ennek következtében a földmivelésügyi költségvetés feletti vitát, a melyhez még több szónok van felírva, félbe kell szakitanunk. Most bátor leszek javaslatomat megtenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve, (Halljuk!) Bátor vagyok indítványozni, hogy legközelebbi ülését a ház holnap délelőtt 10 órakor tartsa, és ezen ülés napirendjére mindenekelőtt a 21