Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.
Ülésnapok - 1910-146
146. OESZÁG-OS ÜLÉS 1911. évi május hó 3-án, szerdán, Kabos Ferencz, utóbb Berzeviczy Albert elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Áz indítvány- és az interpellácziós-könyv felolvasása. — Áz 1911. évi állami költségvetés tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Lukács László, gr. Serényi Béla, Hazai Samu. (Ás ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perczkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Mihályi Péter jegyző ur; a javaslatok mellett felszólalókat jegyezni fogja gr. Draskovich János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat Lovászy Márton jegyző ur. Méltóztassanak meghallgatni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Mihályi Péter jegyző (olvassa a kedden, 1911. évi május hó 2-án tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van valakinek észrevétele a jegyzőkönyv ellen ? (Nincs!) Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Jelentem a t. képviselőháznak, hogy az elnökségnek előterjesztenivalója nincs. Következik napirend szerint az indítvány- és interpelláczióskönyvek felolvasása. Gr. Draskovich János jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nem foglaltatik, az interpellácziós könyvben pedig a múlt ülésről megmaradt Huszár Károly (sárvári) halasztást nyert interpellácziója a pénzügyministerhez, az osztálysorsjáték körül előfordult visszaélések tárgyában. Elnök: Javaslom a t. képviselőháznak, hogy az interpelláczió meghallgatására félkettőkor térjünk át. (Helyeslés.) Méltóztatik ez indítványt elfogadni. (Igen !) Akkor ezt határozatképen kimondom. Következik napirend szerint az 1911. évi állami költségvetés, még pedig a földmivelésügyi tárcza (írom. 210) részletes tárgyalásának folytatása. Szólásra következik 1 Gr. Draskovich János jegyző; Szabó János J Szabó János: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Nem szándékozom a tárcza egyes tételeinek bírálatába bocsátkozni, hiszen ezt megtették a vita folyamán többen nagy szakképzettséggel. Ha mégis felszólalok, teszem ezt azzal a czélzattal, hogy kizárólag egy a tárcza keretébe vágó, valóban nagyfontosságú kérdésre hívjam fel a kormány és a t. ház tagjainak figyelmét. (Halljuk! a jobboldalon.) Felszólalásom tárgya a Sió-csatorna hajózhatóvá tétele, a mely, mint talán méltóztatnak tudni, egy igen tekintélyes országrész a Dunántúl és a nagy Alföld egyes kerületeinek képviselőit közös akczióra tömöritette. így abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy ebben a kérdésben nem csupán a magam, hanem igen számos képviselőtársam nézetének is tolmácsolója lehetek. Mi, t. ház, a Balaton, a Siómenti vidék és a nagy Alföld egyes kerületeinek képviselői egy emlékiratot dolgoztunk ki, melyben a csatornaépítés általános közgazdasági jelentőségének kellő méltatása mellett rámutattunk azokra a nagyszabású érdekekre, melyek a Sió-csatorna hajózhatóvá tételéhez fűződnek, és az ott elmondottak bizonyára elég meggyőzők lesznek azon állitásunk igazolására, hogy nem a lokális érdekek előtérbe tolása, hanem valóban országos érdekek azok, melyek minket ez ügyben a kezdeményező lépések megtételére sarkaltak. És én azt hiszem, t. ház. hogy örömmel tölthet el bennünket az a tudat, hogy politikai életünk gyakran oly forró levegőjében is vannak pillanatok, mikor a pártok közti választófalak ledőlnek. (Helyeslés jóbbfelSl.) Szerencsésnek mondhatjuk magunkat abban a tekintetben, hogy az a tömörülés, mely a Sió-csatorna hajózhatóvá tétele érdekében a ház tagjai közt megindult, oly természetű, melynél a pártok közti választófalak eltűntek, ég mindannyian, kik e kérdés nagy fontosságát
