Képviselőházi napló, 1910. VII. kötet • 1911. április 25–május 22.

Ülésnapok - 1910-140

4. Í4Ő. országos ülés 1911 április 25-én, kedden. kott alkotmányos utón legfelsőbb szentesítés alá fog terjesztetni. Bemutatom Szepes és TJgocsa vármegyék és Székesfehérvár város közönségének feliratait az 1887. évi XLV. t.-cz. módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Minthogy a törvényjavaslatot a ház a pénzügyi bizottsághoz utasította, javaslom, hogy ezen feliratok adassanak ki az emiitett bizottságnak, a törvényjavaslattal való együttes tárgyalás czéljából. Több rendbeli kérvény lévén előterjesztendő, felkérem a jegyző urat, hogy azok jegyzékét felolvasni szíveskedjék. Vermes Zoltán jegyző (olvassa) .- Jász-Nagykun-Szolnok, Nyitra, Szepes, Turócz és TJgocsa vármegyék, valamint Sopron város közönségénak feliratai a gyermekvédelmi törvény módosítása tárgyában; Arva, Szepes, Torda-Aranyos és Turócz vármegyék közönségének feliratai a segéd jegyzők anyagi helyzetének javítása iránt; Sáros és Torda-Aranyos vármegyék, továbbá Debreczen és Székesfehérvár város közönségének feliratai a tanítók fizetésrendezése végett; Baranya, Szepes és Torda-Aranyos vármegyék közönségének feliratai a Lajta folyónak osztrák részről tervezett elvezetése tárgyában; Pancsova és Szabadka városok közönségének feliratai a városi tisztviselők fizetésrendezése iránt; Arva vármegye közönségének felirata a jegyzők fizetése és nyugdíj ügyük rendezése végett; Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönségének felirata a Duna-Tisza csatorna rendezése ügyében; Torda-Aranyos vármegye közönségének felirata a vármegyei tisztviselők státusrendezése tárgyában ; Turócz vármegye közönségének felirata a katonai előf ogatozás szabályozása iránt; Tolnán tartott népgyűlés polgárságának gróf Batthyány Tivadar országgyűlési képviselő által beadott kérvénye az általános, egyenlő és titkos választójog megvalósítása végett. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A házszabályok 242. §-a értelmében mindezen feliratok és a kérvény előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a ház kérvényi bizottságának. Bemutatom a házszabályok 170. §-a értelmében az összeférhetetlenségi állandó bizottság elnökének jelentését és a bizottság jegyzőkönyvét, a mely szerint a bizottság gróf Széchenyi Emil országgyűlési képviselő ur összeférhetetlenségi ügyében (Halljuk ! Halijuk ! balfdől.) az előkészítő eljárást befejezte és az ügynek az összeférhetetlenségi bizottság előtt leendő előadásával Falcione Árpád bizottsági tagot bizta meg. Ennélfogva a házszabályok 170. §-a értelmében javaslom, hogy az ezen ügy tárgyalására nézve megalkotandó összeférhetetlenségi itélőbizottság kisorsolását a t. ház folyó évi május hó 4-én tartandó ülésén d. u. iy

2 órakor ejtse meg, (Helyeslés.) a mikor a kisorsolt bizottság az ügy tárgyalását nyomban meg fogja kezdeni. A házszabályok értelmében csak 8 nap leteltével tűzhető ki ezen itélőbizottság tagjainak megválasztása. Méltóztatik javaslatomat elfogadni ? (Helyeslés.) E szerint az összeférhetetlenségi itélőbizottság kisorsolását a ház folyó évi május 4-én tartandó ülésére, d. u. iy

2 órára tűzöm ki; a sorsolás megejtése után nyomban meg fog alakulni a bizottság és tárgyalás alá veszi a szóban forgó ügyet. (Helyeslés.) Végül bemutatom a belügyminister ur átiratát, a melyben a kivándorlásról szóló 1909 : II. t.-czikk 11. §-ának rendelkezéseihez képest jelentést tesz a kivándorlási irodák tárgyában. Javaslom a t. háznak, hogy ezen átirat kinyomassék, szétosztassék és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a ház kivándorlási bizottságához utasittassék. Méltóztatnak ezt helyeselni ? (Helyeslés.) Ha igen, akkor ezt határozatképen kimondom. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Következik a napirend értelmében az 1911. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1911 : XIX. t.-czikk hatályának az 1911. évi június hó végéig való kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatnak, illetőleg az erre vonatkozó bizottsági jelentésnek (írom. 254, 255.) tárgyalása. Az első szó a pénzügyi bizottság előadóját illeti. (Halljuk ! Halljuk!) Hegedüs Lóránt előadó: T. képviselőház! A pénzügyi bizottság helyeselte és a t. háznak elfogadásra ajánlja a kormány javaslatát, a mely a pénzügyi felhatalmazási törvény hatályát még két hónappal meghosszabbítani kívánja. Indoka ennek az, hogy más kivezető ut nem található, mivel május hó 1-én, illetőleg április hó 30-án megszűnik az eddigi felhatalmazás, és mert. gondolom, senki sem akarja azt az óriási felelősséget magára venni, hogy állami háztartásunk és költségvetési jogunk törvényes fonala megszakittassék, s ez által magunkra zúdítsuk mindazon közgazdasági és közjogi bajokat, a melyek ezzel járnának. (l(jaz ! TJgy van ! jobbfelól.) Ennélfogva azt hiszem, hogy a javaslatnak ezt a részét, nevezetesen első és harmadik szakaszait bővebben indokolnom felesleges is, mert ennek a követelménynek eleget tenni feltétlen állami szükségesség. (Igaz! ügy van! jobbfelől.) Némi megjegyzést akarok azonban tenni a javaslatnak második szakaszára, a mely egy eléggé különös pénzügyi jogi hiány pótlására szolgál. Nevezetesen a második szakasz kénytelen megváltoztatni jelenlegi illetéktörvényünknek, az 1887 : XLIV. t.-czikknek bizonyos rendelkezését. Ez a sajátságos eset abból állott elő, hogy 1909-ben a törvényhozás egyenes adóinkat reformálta. A magyar pénzügyek épülete azonban nem egy egységes természetű kövekből összerakott építmény, hanem, ha szabad ezt a kifejezést használnom, igen különféle geológiai kőzeteknek konglomerátuma,