Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-121

121. országos ülés Í9ii gyarországon vannak holtkézi birtokok, hitbizományok, egybázi javak, melyek egyáltalában gazdát nem cserélnek, igy tebát ezek ntán adásvevési illetéket az államnak nem fizetnek, és ka van is az egyházi javaknál illeték-egyenérték, ez is csak bizonyos időközökben áll elő. A kisbirtokosság kezén van azonban olyan birtokterület vagy olyan hold föld, mely egy év alatt háromszor is cserél gazdát és az állam háromszor szed róla illetéket. Mindezt az okozza, hogy a kisbirtokosság nem jut kellő időben vagy kellő arányban földhöz, tehát az adásvételeket csinálják derüre-borura és ők fizetik ezt az illetéket legnagyobb arányban. Ha ezt az adót a kormány olyformán akarná reformálni, hogy itt is emelés történjék, akkor ez is legnagyobb mértékben a legkisebb birtokosságot fogja sújtani, mert a legtöbb illetéket a sok adás-vevés révén ő fizeti. Ha a t. kormány az illetéknél vagy az örökösödési adónál is a progresszivitást akarja keresztülvinni és ha a kormány azt akarja elelérni, hogy a nagyobb birtokok is kellőkép fizessenek örökösödési adót, akkor elsősorban a kataszteri kiigazításokat hajtsa végre az igen t. kormány. Épen a kataszter óriási aránytalansága folytán a nagybirtokra kivetett adó holdanként sokkal kevesebb, mint a kisbirtoké, ennélfogva a tiszta jövedelem megállapítása is épen olyan arányban kevesebb. Már pedig az örökösödési adót a kataszteri tiszta jövedelem után számítják, és igy a nagy földbirtok ezen alapon is sokkal kevesebb örökösödési adót fizet aránylag, mint a kisebb birtok. Ha a kormány itt segiteni akar, vegye sürgősen kezébe a kataszter kiigazítását, mely hivatva van az országban egyenlő mértékkel mérni a kis- ós nagybirtokosnak, és megszüntetni azt a visszaélést, melyet ma már senki sem akar és nem tud megczáfolni, hogy t. i. a kataszteri felméréseknél annak idején óriási igazságtalanságokat és aránytalanságokat követtek el épen a kisbirtokosok rovására bizonyos helyeken, mert nem beszélek általánosságban. Kovács Gyula: Lehet általánosságban beszélni ! Szabó István (nagyatádi): Mondom, ha a kormány épen az örökösödési adónál akar a pogresszivitás alapjára helyezkedni, ennek első feltétele, hogy hajtsa végre a kataszteri kiigazítást Magyarországon, mert mig a kataszterek ebben az állapotban maradnak, addig igazságos örökösödési adóról még beszélni sem lehet. A kataszteri kiigazításnál is kénytelen vagyok azonban egy tényre rámutatni. Mikor a múlt országgyűlés tárgyalta az uj adótörvényeket és szó volt a kataszter kiigazításáról is, én ismételten felszólaltam és követeltem azt, hogy miután, itt a legnagyobb sérelem a kisbirtokosságon esett, s ez a sérelem leginkább azért történhetett meg, mert abban az időben, mikor a kataszteri felvételek voltak, a kisbirtokosságot KÉPVH. NAPLÓ 1910 1915. VI. KÖTET. márczius 13-án, hitfon, 73 meg nem hallgatták, annak szava nem volt, miután mondom, ez is egyik okozója volt a kataszteri visszaéléseknek: a kataszteri bizottságok ugy alakíttassanak meg, hogy azokban a birtokososztálynak minden rétege, a nagybirtok, a középbirtok, de a kisbirtok is képviselve legyen. Wekerle akkori pénzügyminister ur erre ígéretet is tett. A törvény szellemében a megyei kataszteri bizottságokat ugy kellett megalakítani, hogy ott minden birtokosréteg képviselve legyen, bár a megyéknél is, miután a kisbirtokosság nem tudott kellő erélylyel fellépni, csak kis hányadot engedtek át részükre a bizottsági helyekből, mindössze egy két tagot vettek be. A mi az országos fokiad óbizottságot illeti, az akkori többség elkövette azt az óriási hibát, hogy ama 10 tag közé, a melyeknek megválasztására e háznak joga volt, kisbirtokost nem választott meg, csak nagy- és középbirtokost. Természetesen a főrendiház is azt a 10 tagot, kit joga volt megválasztani, a nagybirtokosokból választotta. Igy a kisbirtokosság a választás révén kimaradt az országos bizottságból. Jött a kinevezés; a pénzügyministernek tudvalévőleg joga volt 20 tagot kinevezni az országos fokiad óbizottságba; Wekerle akkori ministerelnök és pénzügyminister ur megígérte, hogy a kinevezésnél figyelembe fogja venni a kisbirtokosság érdekeit és ugy állítja össze a bizottságot, hogy benne a kisbirtokosság is képviselve lesz. Azonban Wekerle Sándor ur addig, a mig minister volt, a kinevezéseket nem eszközölte, vagy nem eszközölhette, — azt már ő tudja legjobban — s igy a kinevezés joga átszállt a mostani pénzügyminister úrra, a ki nem érezte magát kötelezve Wekerle akkori nyilatkozata által és kinevezett a bizottságba 20 tagot, de ezek között kisbirtokos egy sincs. Itt állunk a kataszter kötelező kiigazítása előtt. Folynak a munkálatok, és én igen nagyon figyelmébe ajánlom azoknak, a kik ezeket intézik, hogy az összeállítás most is nagyon egyoldalú, mert a birtokososztályoknak épen a legnagyobb rétege nincs benne képviselve, a mennyiben ma is csak nagy- és középbirtokosokból áll. Már itt hiánya van tehát a kataszteri kiigazítási előmunkálatoknak, és én arra kérem a t. kormányt, hogy ezt a hiányt, a mennyiben lehet, legalább a megyei földadóbizottságoknál igyekezzék pótolni. Most az illetékadóról kívánok szólani. Ha sokaltuk az illetéket eddig, s most a t. kormány újra fel akarja azt emelni, gondoskodni kellene olyan eszközökről is, a melyek lehetővé teszik, hogy az örökösödési adó ne legyen olyan terhes. A nagybirtoknak állapotát nem ismerem egészen, de azt tudom, hogy a kisbirtokosság örökösödési illetékét a közjegyzői intézmény nagyon felemeli. Tajsasztalatból tudom, hogy a közjegyzői funkczió az illetéknek az állam részére befizetett összegét meghaladja, mert vannak köz10