Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-138
512 Í38. országos ülés 1911 Baross János: Politikára kellett! Polónyi Géza : . . . természetes, hogy az ilyen indítványokat a jelentékeny tartalmú özvegyperselylyel rendelkező páholyok vissza utasították.« Gelléri Mór testvér, ki az iparosság élén áll . . . Förster Aurél : Csinos testvér ! (Derültség balfelöl.) Polónyi Géza: ... és az iparos szervezetet beállítja a politikai élet szolgálatába, egy jelentést terjeszt elő, melyben ezt mondja : »A központi segélyző bizottság működött is néhány esztendeig, azonban idővel munkáját beszüntette. Az oka ennek az volt, hogy egyrészt a bizottság tagjai kellő érdeklődést, kellő buzgóságot a bizottsági ülések látogatásában és a szükséges nyomozások elvégzésében ki nem fejtettek, másrészt a páholyok központi segélyző bizottsággal szemben fizetési kötelezettségüknek kellőleg eleget nem tettek. A központi segélyző bizottság 550 K 60 f adósság hátráhagyásával szenderült el.« (Derültség balfelöl.) Huszár Károly (sárvári) : Nagy jótékonyság, melyet titkolni kell ! Polónyi Géza: Radványi testvérnek egy előterjesztését kell még figyelmökbe ajánlani (olvassa) : »Bef ej ezésül néhány őszinte szóval tartozom még azon testvéreknek, kik magukat radikálisoknak szeretik nevezni és a jótékonyságért lelkesedő testvéreket maradiaknak szeretik csúfolni. Mi legyen munkánknak czélja ? A főmester testvér azon rituális megnyitó szavaival végzem előadásomat.* Az örök életbe költözött Edward angol király szavai jutnak e kérdésnél eszembe, a ki mikor 1883. deczember 8-án nagymesterré avatták, a következőket mondotta : »A mig, kedves testvérek, a szabadkőmivesség az marad, ami most, a jótékonyság és hasznosság intézménye, virágozni fog, a mig a világ világ lesz. Reméljük »nem lesz idő, melyben szövetségünk a politikához fog térni.« Ezt azért idézem, mert a szabadkőmives élet egyik legkimagaslóbb alakjának, Edward királynak emlékére mondják ezt és nekünk nincs okunk szégyenkeznünk, ha mi ennek a nagymesternek szellemében állást foglalunk az ellen, hogy a jótékonyság és humanizmus törvénye alatt megmételyezzék Magyarország közéletét a felekezeti béke és a nemzeti hazaszeretet elleni áskálódás fegyvereivel. (Helyeslés balfelől.) Erre vonatkozólag felolvasom még a Pátriapáholy főmesteravatási ünnepélyének programmját, hogy méltóztassék látni, mennyire igazam volt akkor, mikor kétféle áramlatról beszéltem. Ez a Pátria-páholy ugyanis — a melyre vonatkozólag szívesen igazítom helyre azt az állításomat, hogy Bárczy István ennek a páholynak tagja és nem a Demokrácziának, csak oda volt idézve ... Baross János: Mit kapott büntetésül ? Polónyi Géza:... azt mondja, hogy »programmot nem ad, mert a Pátria páholy-maga egy programm. Hűséges fentartója a szabadkőmivesi nemes tradicziónak és hive a bölcsességgel méráprilis 1-én, pénteken. sékelt haladásnak. Ellenzője annak az iránynak, a mely a szabadkőmivesi czélokért való harczot kiviszi a nyilvánosságba és fentartója a vallásos, hazafias és erkölcsös szabadkőmives működésnek, a mely legfőbb munkáját a családban és azokban a szűkebb körökben fejti ki, a melyekben az egyes szabadkőmivesek élnek és élethivatásukat teljesítik. Hiba volna tehát, ha mi Jászi Oszkár urat és egyéb társait ezekkel az urakkal egy kalap alá vonnók, másrészt ép ugy kötelességünk segítségére sietni azoknak a hazafias szabadkőmiveseknek, a kik maguk is látják azt a veszélyt, a mely őket fenyegeti. Már most, a Comenius- és a Resarrexit-páholyok munkájából szükséges, hogy még néhány tételt felolvassak és ezzel majd el is búcsúzom ezen ügyre vonatkozó idézeteimtől. A Resurrexit páholy, a mely kassai, egyik munkájában elmondja : »A közelmúltban lezajlott városi választásokban, bár csendesen, de nem minden eredmény nélkül vettünk részt«. Ezt azért említem fel, hgoy bizonyítékként utaljak majd még röviden rátérendő azon álláspontom tekintetében, hogy ezek a szervezetek nemcsak a nagy politikai változásoknál, hanem a községi választásoknál maguknál is, mint hatalmi szervezet érvényesülnek, (Ugy van! balfelől.) és érvényesitik az ő befolyásukat. Hogy milyen eredménynyel, azt majd egy statisztikával fogom a t. képviselőháznak bemutatni. Ide tartozik még, hogy a Comenius-páholy munkájából a következőket ajánljam a t. ház figyelmébe (olvassa) : »A magyar szabadkőmivesség folytatta a kitűzött nagy progresszív czélok elérésére megindított küzdelmét a választói jog, a felekezetnélküli állami népoktatás és a szekularizáczió ügyében«. »A felekezetnélküli népoktatás ügyét a szabadkőmivesség a Magyarországi Tanítók Szabad-Egyesületének, és feloszlatása után az »TJj Korszak« czimű lap támogatásával igyekezett elősegíteni. Páholyunk részt vett az egyesület megalakításában, az egyesület pártoló tagja lett, résztvettünk az egyesület feloszlatása ellen tartott nyilvános gyűlésen, hozzájárultunk a gyűlés költségeihez s az »Uj Korszak« terjesztése czéljaira 2500 koronát szavaztunk meg. A felekezetnélküli népoktatás ügyében szó esett specziálisan a mi páholyunkban dr. Tihanyi Mór testvér előadása nyomán. Még csak azt említem föl, hogy ennek a Coménius-páholynak a munkálataival be van igazolva, hogy ezek a páholyok, a melyekről most különösen szólottam, alapították meg a »Világ« czimü profán lapot, ezek alapították meg a Reformklubot és a Galilei-kör által vezetett ligát is, a melynek működését azok, a kik érdeklődnek a mi nagy politikai érdekeink iránt, azon a szemüvegen át kell megbírálni, hogy ezek annak a franczia propagandának állnak á szolgálatában, a melyet én voltam bátor előadásomban jelezni. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.)
