Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-138
138. országos ülés 1911 Hogy ez a szabadkőmives-szervezet milyen irányzatnak állott a szolgálatában és milyen eredményeket ért el Budapesten, arra nézve méltóztassék megengedni, — nem fogom ezt a borzasztó nagy anyagot felolvasni — hogy csak rezümével szolgálhassak. Előzetesen is jelzem, hogy Budapest székesfővárosában az utóbbi időben egy a felekezeti békét jelentékenyen veszélyeztető áramlat került túlsúlyra, a melynek törekvéseivel foglalkoznunk kell, mert ha már eklatáns tényekkel igazolva van, hogy egy szervezet hatalom, a kereszténység elleni harczban, magában az ország fővárosában, már kitűzhette a győzelem zászlaját ott már aggodalommal kell a kérdést kezelni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Bármennyire működnek is közre t. tiszteletreméltó izraelita polgártársaink a vallásbékének fentartásában, a melyet csak örömmel lehet üdvözölni, mégis a tények azt mutatják, hogy nem ezeknek a vallási türelemben felnevekedett tiszteletreméltó hazafiaknak a zászlója győz, hanem a felekezeti intolerantizmusnak az a zászlója, a mely pl. Budapest székesfővárosában a legközelebbi múlt választásoknál a keresztény elemet már teljesen kiszoritotta. (Helyeslés a néppárton.) Förster Aurél: Nem is magyar főváros ez ! Polónyi Géza: A fővárosi törvénynek megalkotása tekintetében kivánok a t. belügyminister urnak néhány adatot a rendelkezésére bocsátani. Szükséges, hogy ezen érvelésemnek a megalapozásánál hivatalos adatokra való hivatkozással, a következő tényállást konstatáljam. (Halljuk! Halljuk! baljelöl.) Szükségtelen megjegyeznem, (Folytonos zaj. Elnök csenget.) hogy a legtávolabb áll tőlem, bármilyen felekezeti viszálynak is a szitása. En csak eredményeket állitok a t. ház elé, (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon.) a melyek felett való meditálást azonban mindnyájunknak a belsejére bizom. Konstatálni kivánom Budapest székesfőváros statisztikai évkönyvei alapján, a melyek 1906-ról, tehát a legutolsó időről szólnak, — az uj népszámlálás adatai ebben természetesen még nem foglaltatnak — hogy az 1906. évi állapot szerint a lakosság a következő fluktuácziót mutatja : Budapest székesfővárosának évkönyveiben, vallásfelekezet szerint megosztva, fel vannak sorolva a lakosok. Ezeket én számokban nem fogom elősorolni, csupán százalékokban. Egyetlenegy csoportra nézve, t. i. a zsidókra nézve, meg kell hogy állapítsam a számszeri adatokat is. 1869-ben volt Budapesten 44.890, 1888-ban 70.227,1890-ben 102.377, 1900-ban 166.198, 1906-ban 186.047 zsidó vallású. Százalékok szerint volt római katholikus 1869-ben 72%, ez lement 1906-ban 60%-ra, ágostai evangélikus protestáns volt 1869-ben 5.3%, ez lement 1906-ban 5.1%-ra, evangélikus-református volt 1869-ban 4.8%, 1906-ban 9.3%, izraelita 1869-ben 16.6%, ez felment 1906-ban 23.5%-ra. Hivatalos adatok szerint tehát az izraelita vallású lakosság ma nem egészen egy negyedrésze, KÉPYH. NAPLÓ 1910—1915. VI. KÖTET. április 7-én, pénteken. 513 valamivel több, mint egy ötödrésze az egész lakosságnak. Ennél a tételnél meg kell egy perezre állanom, mert ez a 60.000 főre menő szaporodás, melyet előbb egy cziklusra kimutattam, nem a természetes szaporodás eredménye volt. (Igaz! Ugy van! balfelől.) A természetes szaporodás az elfogadott statisztikai kulcsok szerint 20.000-et mutatott volna ki. E 60.000-ből tehát 40.000 nem a propagáczió törvényei alapján való szaporodás, hanem bevándorlás és pedig a bevándorlásnak olyan mérve, a mely talán nem örvendetes magára a zsidóságra sem. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Annakidején Irányi Dániel vezetése alatt, a kihez nem férhet a felekezetiességnek vagy intolerancziának legtávolabbi aggodalma sem, állást is foglaltunk az ellen, hogy ez'a veszélyes bevándorlás Galicziából és Romániából oly elemeket hozzon be Magyarországba és a fővárosba, a melyek nem egészen kívánatosak. Mielőtt a bajok részletes felsorolására és az orvoslás módjára rátérnék, a legközelebb múlt községi választások eredményét akarom bemutatni. Ennek a már jeleztem négy vagy öt páholynak szervezeti munkája, a mely ennek a propagandának szolgálatában van, a melyet vagyok bátor most jelezni, arra a demokratának nevezett osztályra támaszkodik, a mely ma megjelenő képviselőiben tüntető lelkesedéssel hódol a költségvetés megszavazásával gróf Khuen-Héderváry Károly urnak — a kit természetesen gróf Tisza István is támogat — a választásoknál pedig a belügyminister pártjának, a melynek szónokai akkor, mikor gróf Andrássy Gyula belügyminister a pl ura titásra vonatkozó javaslatot előterjesztette, ép oly bizalommal örvendeztették őt meg, mint most gróf Khuen-Héderváryt az ő általános szavazati jogáért. Miért mondom ezt el ? Azért, mert itt a politikai mimikrizmusnak olyan jelenségével állunk szemben, a mely szerint ez a frakezió a mindenkori belügyministert azért adorálja, mert neki arra az ő fővárosi törekvéseiben szüksége van. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Az eredmény itt a következő. A legutóbbi községi választások alatt Budapest székesfővárosában vallásfelekezetek szerint az eredmény igy oszlott meg. Tudvalevőleg Budapesten van 400 bizottsági tag ; ennek fele virilista, fele pedig kerületenként választott bizottsági tag. E 400 bizottsági tag közül keresztény — beleszámítva mindé a keresztény elemet — 202, zsidó 198. (Mozgás a baloldalon.) Rosenberg Gyula: Azt mondja meg, hány zsidó tisztviselő van Budapesten ? Förster Aurél: Hány keresztény van a bankokban % Polónyi Géza: T. képviselőtársam arra kíváncsi, hogy hány zsidó tisztviselő van a fővárosnál % Én nem tudtam, hogy t. képviselőtársam e tekintetben interpellácziót fog hozzám beszédem közben intézni, mert ha előzetesen lett volna 65
