Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-136

136. országos iil-Js 1911 április 5-én, szerdán. 465 Mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, bátor leszek javaslatot tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Előbb azonban a ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Khuen-Héderváry Károly ministerelnök: T. ház ! (Halljuk I Halljuk !) Miután a földmivelésügyi minister ur a legközelebbi napokban nem vehet részt az országgyűlés tárgyalásain, arra kérem a t. házat, méltóztassék megváltoztatni az eddigi megállapodást, s a belügyi tárcza költségvetésének letárgyalása után a honvédelmi tárcza költségvetését napirendre tűzni. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, a t. ház elfogadja a ministerelnök ur indítványát, a melyhez magam is hozzájárulok, és azért javaslom, hogy a ház a belügyi tárcza költségvetésének letárgyalása után a honvédelmi tárcza költségvetését vegye elő. (Helyeslés.) E szerint javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap reggel 10 órakor tartsa és ennek napirendjére a most megszakított költségvetési tárgyalást tűzze ki oly értelemben, hogy a mennyiben a belügyi tárcza költségvetése letárgyaltatnék, az után a honvédelmi tárcza költségvetése következzék. Méltóztatnak ezt helyesleni ? (Igen!) Akkor ezt határozatkép jelentem ki. Következnek az interpellácziók. Ki az első interpelláló ? Vermes Zoltán jegyző: Gróf Batthyány Tivadar ! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk.') A ministerelnök urnak a minap a fiumei kérdésben itt elmondott beszédének olyan tartalma volt, a melyre feltétlenül szükségesnek tartottam, hogy azonnal személyes kérdésben és szavaim értelmének rektifikálása czimén válaszoljak. Minthogy ez nekem lehetővé nem tétetett, azonkívül időközben Vio Antal képviselő ur napirend előtti felszólalásában . . . (Zaj a jobboldalon. Halljuk 1 Halljuk ! a szélsőbáloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: ... ugy a fiumei kérdést, mint egy-két állításomat itt vita tárgyává tette, kötelességem, hogy a fiumei kérdésre visszatérjek interpelláczió alakjában. S ha már ezt teszem, kérdések alakjában igyekszem hozzájárulni ahhoz, hogy a fiumei függőügyek minél előbb a jognak, igazságnak és békének jegyében megoldassanak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elsősorban méltóztassanak nekem megengedni, hogy Vio Antal igen t. képviselőtársamnak arra az — őszintén bevallom — általam örömmel hallott igen erélyes nyilatkozatára reflektáljak, a melyben magát olasz származású és nyelvű hazafias fiumeinek tartja és kikéri magának mindenkitől, hogy őt az ellenkezővel gyanúsítsa. Ez az erélyes nyilatkozat vonatkozik az én felszólalásomra ép ugy, mint arra, a Fiúméban általánossá vált közvéleményre, hogy az igen t. képviselő ur a múltban igenis, habár mint említettem a múltkori felszólalásomban, nem expoKÉPVH. NAPLÓ, 1910—1915. VI. KÖTET, nálta magát politikailag, de igenis, horvát érzelműnek, horvát allűrökkel bírónak tartatott és tartatik. Pro presente és pro futuro, legnagyobb örömmel állapítom meg, hogy a t. képviselő ur itt magát olasz származású, olasz nyelvű és hazafias fiumeinek deklarálja. Természetesen, komolyan veszem nyilatkozatát és igy a jövőre, hiszem és vallom, hogy nem lesz közöttünk eltérés. A mi azonban a multakat illeti, és az én állításomat, engedje meg t. képviselőtársam, hogy egynéhány körülményre utaljak, a melyek azt a felfogást, a melyet én itt fejtettem ki, és a mely Fiúméban általános, igmis igazolják. Tudja mindenki, a ki a fiumei viszonyokat ismeri, hogy a fiumei olasz és horvát ajkú polgárság, a mennyiben gyermekeit nem küldi Magyarországba, magyar iskolába, vagy pedig külföldre, mondom, ezek a fiumei polgárok rendszerint és egész nagy átlagban ugy iskoláztatják gyermekeiket, hogy az olasz ajkúak a fiumei olasz iskolába küldik gyermekeiket és ott neveltetik őket, a hol olasz nyelvben, ragaszkodással a Fiúméban divó olasz anyanyelvükhöz és a magyar hazához való ragaszkodásban neveltetnek. Viszont a horvátajku] polgárság általában gyermekeit a középiskolai nevelésre a susáki, régebben fiumei horvát iskolába küldi, ugy hogy, a ki horvát iskolába megy és ott határozottan horvát nemzeti érzelemben neveltetik, a kit oda küldenek, azt a fiumei felfogás szerint horvát érzelműnek, horvátnak tekintik. Ezek tények. Malmost tisztelettel kérdem t. képviselőtársamat, igaz-e értesülésem, hogy ő a horvát gimnáziumot és nem az olasznyelvű fiumei iskolát járta 1 (Zaj. Elnök csenget.) A másik momentum, a melyre utalnom kell, az, hogy a t. képviselő ur, a midőn ezelőtt néhány évvel megszűnt Fiume városi hatóságánál mint tisztviselő szolgálni, alighogy kilépett, alighogy nyugdíjba ment, azonnal belépett a fiumei Citaonizzába, magyarul : olvasókörbe. Minthogy a t. képviselő ur, alig hogy megszűnt városi tisztviselő lenni, belépett ebbe a körbe, — én megjegyzem, hogy mint fiumei állami tisztviselő soha sem léptem és nem léptem volna be ebbe az egj esületbe, — mondom, minthogy ő belépett, a közvélemény egész jogosan tehette fel róla, hogy ő horvát érzelmeket táplált. Dehát ezek mind csak vélemények . . . Holló Lajos: Jeüemzők ! Gr. Batthyány Tivadar: Ezek csak vélemények, a melyekből lehet bizonyos konzekvencziát levonni, de a kezembe került a fiumei La Voce del Popolo márczius 2-diki száma, a melyben el van mondva, hogy vagy két évvel ezelőtt, a mikor Vio Antal t. képviselő ur pályázott vagy pályázni szándékozott egy megüresedett városi tanácsnoki állásra, szokás szerint felkereste a városi képviselőket és ezek között felkereste dr.|Grosics kórházi főorvost és Dumisics Mátyás városi képviselőt és tekintélyes polgárt. 59