Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-136

464 136. országos ütés 1911 április 5-én, szerdán. Huszár Károly (sárvári) : Nem csodálkozom azon. hogy Várady Zsigmond t. képviselőtársam ugyanazzal az optikai csalódással, a melylyel engem ugy állított oda, mint az egyesülési és gyülekezési jog ellenségét, a mai kormányban látja azt a helyet és azt a forrást, a melytől az egyesülési és gyüle­kezési jog reformját és megerősödését remélni lehet. Várady Zsigmond t. képviselőtársam azzal vá­dolt meg engem, hogy én a gyülekezési jog ellen formálisan — nem ezt a szót használta, de be­nyomásom az volt — merényletet intéztem, midőn itt e házban az egyesülési és gyülekezési jog meg­szorítását tettem szóvá, illetve azt kívántam. Eszem ágában sincs és nem volt soha, hogy én, a ki végigszenvedtem az ellenzékiségnek különböző keserveit, s é közben találkoztam a többségi párt szuronyaival és basáskodó főispánjaival. . . (Élénk ellenmondások és derültség jóbbfelól. Elnök csenget.) Igenis nagyon sokszor találkoztam ezekkel — hogy, mondom, én ebben az országban, a mely­nek oly nagy szüksége van a közszabadságokra, egy perczig is arra gondoljak, hogy az egyesü­lési és gyülekezési jogot bármily irányban kor­látozzam. Hiszen ugyanabban a beszédben, a mefyet kifogásolni méltóztatott, épen ezen gyü­lekezési és egyesülési jogról is beszéltem és szó­szerint azt mondtam ott is, hogy az lehetetlen és tarthatatlan állapot, hogy Budapesten és a vi­déken a különböző közegek más és másféleképen magyarázzák a gyülekezési jog szabadságát és hogy egyes vidékeken tisztára egy főszolgabíróra vagy szolgabiróra van bízva és az ő bölcseségétől függ, hogy megadja-e az állampolgároknak ezt a jogot és szabadságot, avagy sem. Kifogást csak arra nézve tettem és kérem, hogy a szabad kőmivesség ellen tett kifogásaimat ennyire mél­tóztassék redukálni, (Mozgás jóbbfelól. Halljuk! Halljuk ! Elnök csenget.) hogy a szabadkőmives­ség ugy, a hogy ma működik, nem tartja meg azon alapszabályokat, a melyek itt birtokomban vannak és a melyeket a belügyminister jóvá­hagyott. (Mozgás és felkiáltások jóbbfelól: Hiszen azt mondta, hogy titkos társaság! Hol a titok!) Azt hiszem, hogy ez hiteles példánya az alapsza­bályoknak és azokat nem tartják meg. (Halljuk ! Halljuk ! Mozgás a jobboldalon !) Ezen alapszabályok egyik pontja azt mondja, hogy a szabadkőmivesség kizár köréből minden politikai és vallási kérdést és tagjait a hazai tör­vények tiszteletbentartására kötelezi. (Mozgás és felkiáltások jóbbfelól: No hát!) Felszólítom mind­azokat, a kik itt ülnek és kérdem, van-e bátor­ságuk arra, hogy itt a parlament szine előtt azt állítsák, hogy a szabadkőmivesek nem hoznak minden páholyiilésük, kongresszusuk stb. alkal­mával is politikai kérdésekben és eminenter val­lási kérdésekben is rezolucziókat, (Ugy van ! Ugy van! a baloldalon.) a mi pedig a belügyminister által láttamozott és jóváhagyott alapszabályaikkal homlokegyenest ellentétben áll. Am méltóztassék megváltoztatni az alapszabályaikat — senkinek sincs az ellen kifogása — és akkor joguk lesz hozzá, hogy ilyen kérdésekben is határozzanak. A munkás­egyesületeket százszámra oszlatják fel az alapsza­bályok be nem tartása esetén, de ha a belügy­minister által láttamozott alapszabályokat az urak nem tartják meg, akkor azok, minthogy a szabad­kömives páholyokban befolyásos politikai egyé­niségek ülnek, egészen más elbírálás alá esnek, mint a munkásegyesületek. (Mozgás és felkiál­tások a jobboldalon : Ez nem személyes kérdés!) De tovább megyek. (Zaj.) Elnök: Kénytelen vagyok a t. képviselő urat figyelmeztetni, (Halljuk ! Halljuk !) hogy joga van a személyét véleménye szerint ért megtámadtatás ellen felszólalni; joga van szavainak értelmét, a mennyiben azt félremagyarázottnak látja, helyre­igazítani. De ezen túlterjedő tárgyi polémiába most a képviselő ur a házszabályok szerint nem bocsátkozhatik. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Huszár Károly (sárvári) : Nagyon kérném a t. elnök urat, méltóztassék lehetővé tenni, hogy azt a mindössze néhány mondatot, a melyet még el­mondandó vagyok . . . (Elénk felkiáltások a jobb­oldalon : Nem lehet ! Nem hallgatjuk meg !) Elnök : Csendet kérek ! Huszár Károly (sárvári) : ... és a mely mind­össze négy percznyi időt vesz igénybe, elmond­hassam, igazolni akarván magamat a tekintetben, hogy én nem az egyesülési és gyülekezési jog ellen, hanem az ellen beszéltem, nem egy kizárólagos szabadkőmivesség ellenőrzését kívántam, hanem azt, a mit minden katholikus társadalmi, gazda­sági és más egyesület ellen tesz a belügyminister, ezt reklamáltam a szabadkőmivesség részére. Méltóztassék megengedni. . . Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy uj érveket nem hozhat bele a vitába. (Helyeslés jóbbfelól. Mozgás és zaj a baloldalon.) Huszár Károly (sárvári) : Kérnék a t. háztól engedelmet arra, hogy négy percznyi felszólalással megvilágítsam álláspontomat. (Felkiáltások jóbb­felól : Nem adjuk meg! Zaj.) Elnök : A ház engedélyét a tárgytól való elté­résre kérni lehet akkor, a mikor napirenden lévő tárgyról van szó. Huszár Károly (sárvári): Nem akarok a tárgytól eltérni. Elnök : . . . személyes kérdésben való felszóla­lásnál azonban ezt tenni nem lehet. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Huszár Károly (sárvári) : Én, mélyen t. kép­viselőház, nem élek most azzal a fegyverrel, a melylyel élhetnék és a mire véleményem szerint jogom van, hanem módot és alkalmat fogok találni arra, hogy a belügyi vita keretében ott, a hol ezt a tételt szóvá lehet tenni, ebben a tárgyban fel­szólalhassak. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A ház határozata értelmében egy órakor az interpellácziókra kell áttérnünk. Miután pedig egy óra már elmúlt, bátor vagyok indit­ványozni, hogy a tanácskozást most szakítsuk félbe. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom