Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-136

136. bt'szágos ülés 1911 litek most fel, hogy itt az általános, egyenlő, községenkénti és titkos választói jog és a választói jognak némikép való kibővítése felett folyik a vita és az eszmecsere. Sokan azt mondják, hogy a jelenlegi kormány egyáltalában nem csinálja meg a választói jogot és ha meg is csinálja, nem olyan mértékben, amint azt a viszonyok és a nép jogai megkívánják. Én ebben a tekintetben ragaszkodom Khuen ministerelnök ur nyilatkozatához. A rninisterelnök ur, a mikor elfoglalta a ministerelnöki széket, a mikor u. n. programmot adott, határozottan kijelentette az általános választói jog megalkotását. Megígérte ezt a kormány pártja jelenlétében, felvette a trónbeszédbe is, a mi jele annak, hogy a király is beleegyezett. Ujabban azt halljuk, hogy a kormánypártnak egy másik vezére, gróf Tisza István, a kiről azt beszélik, hogy ő irányítja az egész pártot, — nem tudom milyen mértékben áll a dolog — de azt látjuk, hogy Tisza István a választói jogot nem általánosan akarja megcsinálni, hanem -*- a hogy beszédeiből teljesen ki lehet érteni — a választói jogot valamiképen csak kiigazítani akarja az ő kedve és akarata szerint. Sokan ebből azt a következtetést vonják le, hogy a kormány nem fogja beváltani az általános választói jog megvalósítására tett igéretét. En azonban ugy fogom fel a helyzetet, hogy egy kormányelnöknek, egy kormánynak és esetleges többségnek is bevallott programmját, a mit hirdetett és a melyről elmondotta, hogy ő azt megvalósítani akarja, azt megvalósítani tényleg kötelessége is. (Igaz ! Ugy van! a baloldalon.) Vagy megvalósítja igéretét, vagy beismeri, hogy nem tud annak eleget tenni és akkor elhagyja helyét, mert ebben az esetben kötelessége is helyét elhagynia. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Lehetetlenségnek tartom, hogy a jelenlegi ministerelnök ur, a ki határozottan ugy nyilatkozott, hogy az általános választói jogot megcsinálja, megmaradjon ministerelnöknek akkor is, ha ezt megcsinálni nem tudja. (Zaj és közbeszólások balfelől.) Én tehát, a mig gróf Khuen ministerelnök urat itt látom a ministerelnöki székben, addig feltétlenül várom, hogy az általános választói jogot legalább is az általánosság szempontjából tényleg csinálják meg. A mi, t. ház, a választójog kérdésének másik oldalát illeti, az u. n. községenkénti és titkos szavazást illeti, — mert hiszen a kormány az általános választói jogot már megígérte, — itt tényleg vita tárgya lehet, hogy helyes-e a községenkénti és titkos szavazás követelése is. Az én felfogásom az, hogy a községenkénti választás szükséges azért, hogy a népet ne hajszolják ugy, mint eddig tették — mint azt már kifejtettem itt a házban, — csordamódra, és hogy ne legyen a nép kiszolgáltatva mindenféle inzultusnak és támadásnak, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) szűnjenek meg a fuvarköltségek czimén való vesztegetések, stb. Ezért tartom szükségesnek a községenkénti szavazást. (Helyeslés* a szélsőbaloldalon.) KÉPVH. NAPLÓ 1910 —1915. VI. KÖTET. április 5-én, szerdán. 457 A titkos szavazást pedig kizárólag csak azért kérem, t. uraim, hogy a választásokat ne lehessen pénzzel meghamisítani és hogy azok az egyének, a kik valakitől függenek és a kikre rendszeresen rá szoktak parancsolni, hogy hova szavazzanak, önállóan rendelkezhessenek szavazati jogukkal és oda szavazhassanak, a hová épen nekik tetszik. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Szükségesnek tartom tehát a titkos szavazást azért, hogy a vesztegetéseket ne lehessen alkalmazni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hiszen az elmúlt választásnál is láthattuk — nem kívánom részletezni ezt, köztudomású dolog, — hogy óriási pénzek szórattak el a törvény világos, tiltó rendelkezése ellenére. (Igazi Ugy van! a szélsőbaloldalon.) En azt hiszem, ba a választás titkos lesz, a közönséget nem lehet olyan könnyen megvesztegetni, mert a pénznek nem lesz amryi ereje (Igaz ! Ugy van! balfelől.) és senkiről sem lehet tudni, hogy hova szavazott. Annak pedig, a ki vesztegetni akar, nem sok kedve lesz azt a pénzt kiosztani. (Igaz! Ugy van! Derültség balfelől.) Az én meggyőződésem szerint azoknak, a kik tiszta választást akarnak, a kik önérzetes, t független meggyőződésből eredő választást óhajtanak, követelniük kell a titkosságot is, mert én ugy gondolom, hogy ettől azok félnek legjobban, a kik mandátumaikat pénzért vagy pénznek a segítségével kapják és a jövőben is ezzel igyekeznek maguknak azt megszerezni. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) %f< És itt az igen tisztelt Kossuth-párthoz is volna egy pár jóindulatú szavam. (Derültség jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Ellentétek merültek fel a Kossuth-párt és a 48-as párt másik árnyalata között épen a községenkénti és titkos szavazás kérdésében. És biztosithatom a t. Kossuth-pártot arról, hogy mi, a kik a községenkénti és titkos szavazást is kívánjuk, szintén a legnagyobb mértékben meg akarjuk őrizni a magyar nemzet függetlenségét és semmiképen, semmi körülmények között nem engednők veszélyeztetni a magyarságnak és a magyar hazának érdekeit. (Igaz! Ugy van ! Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek azonban olyan részletkérdések, a mik a tárgyalások során talán majd tisztázódni fognak és talán sikerülni fog egymást megérteni és megállapítanunk azt a határt, a melyet a választói jog kiterjesztésénél tényleg figyelembe kell venni. En azonban újból hangsúlyozom, nem tartom helyesnek azt, hogy t. Kossuth-párti képviselőtársaim már előre elitélik azokat, a kik az általános, titkos választójogot kívánják. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Igyekeztem röviden kifejteni, hogy pl. én miért fogadtam el az általános, titkos választói jogot. Nincs ebben semmi különös és azt hiszem, hogy ebben a tekintetben a negyvennyolczas párt tagjai között valami nagy nézeteltérésnek nem szabad lennie és ilyen nem is lesz. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Hiszen ez a párt Kossuth Lajos58