Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-135

440 135, országos ütés Í9ÍÍ április í-én, kedden. Kovácsi Kálmán : T. képviselőház ! Tekin­tettel az idő előrehaladottságára, rövidre szabom felszólalásomat. Méltóztassék azonban megengedni, hogy előzőleg egy félreértést oszlassak el, a mely a tegnapi nap folyamán egy közbeszólásomból eredt, a mikor gróf Pongrácz János t. képviselő­társamat ajDosztrofálva, megjegyeztem, hogy a koalicziós kormány idejében ő velünk együtt korteskedett; megneveztem a helyet is Trencsént, és az illető jelöltet is. Meggyőződtem arról, hogy egy kissé tévedtem, mert nem dolgoztunk együtt, (Zaj. Halljuk! Elnök csenget.) hanem a válasz­tási küzdelemben, ha kiszakíthattunk egy-két órát, csupán azt tölthettük együtt; ez volt az én , emlékezetemben. Különben gróf Pongrácz János t. képviselőtársam a választás munkájában abszo­lúte részt nem vett, és a mennyiben az én közbe-: szólásom kellemetlen reá nézve és az ő politikai működésének következetességét érintené, én „ré­szemről tartozom azzal, hogy ezen félreértésen alapuló közbeszólásomat korrigáljam és jóvá­; tegyem. (Helyeslés a jobboldalon.) T. képviselőház ! Pető Sándor t. képviselő­társam a tegnapi napon jónak látta a Kossuth ­pártot — annak nevezem — aposztrofálni és bennünket ugy állítani oda a nagyközönség elé, hogy mi ama nagy elvünkhöz, a mely az általános, községenkénti, titkos szavazati jogban nyer.kifeje­zést, nem vagyunk eléggé hivek és azt csak kortes­eszközül használtuk fel annak idején; a mikor azonban a választójog megalkotása küszöbön Van, bölcsen hallgatunk és nyilatkozni nem merünk, nem akarunk, a mint hogy a párt hivatalos szónoka, Ha.mmersberg László t. képviselőtársam is kitért e kérdés tárgyalása elől azzal, hogy pártunk még e komoly kérdéssel nem foglalkozott, nem érzi tehát magát jogositva arra, hogy a párt nevében, mint annak hivatalos szónoka, e kérdésben bármi­nemű kijelentést tegyen. . Sümegi Vilmos: Mindig benne volt a párt programmjában! (Zaj.) Kovácsi Kálmán : Én azt hiszem, hogy egy pártnak joga van ahhoz, hogy égy ifyen nagy horderejű kérdést ugy beszéljen meg és annak tárgyalását akkor vegye elő a. maga körében, a mikor azt jónak látja és akkor tegyen kijelentése­ket ezen ügyben, a midőn azokat szükségeseknek és időszeiűelmek találja. Anticzipálni ezt az ügyet, előzetesen elébe vágni, nem tartanám a magam részéről sem czélszeiűnek, mert ez egy olyan kér­dés, a mely nem képez pártkérdést, (Helyeslés a\ baloldalon.) a melynek nem lehet elébe vágni, ezt ugy kell megalkotni. . . (Zaj. Halljuk!) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő­ház. : Kovácsi Kálmán : . . . annak a tudatában, hogy azt ezredéves alkotmányunkkal kell össz­hangzásba hozni. (Helyeslés a jobboldalon: Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. t. képviselőn Uzl Sümegi Vilmos : Benne volt a pártprogramm­ban ! (Zaj ! Halljuk !) Elnök ; Sümegi Vilmos képviselő urat figyel­meztetem, hogy most Kovácsi .képviselő urat iUetia szó. (Derültség. Halljuk! Halljuk/) Kovácsi Kálmán : Én a magam részéről azt hiszem, hogy itt a jelszavak hasonló értékűek és minőségűek, mint a harcz tüzében a vezényszó. A vezényszó sem mindig egyforma, de azért mégis «gy czélt szolgál, a végső sikert, a dicsőséget, a diadalt és a győzelmet. Azt akkor hangoztatom, :a. mikor szükségét látom, a mikor annak a révén a kivánt sikert előmozditani és biztosítani tudom. Üres jelszóként használni ilyen nagy kérdést, akkor, a midőn ez idő szerint az napirendre tűzve még nincsen, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) jel­szavakkal zaklatni a közönséget (Helyeslés a jobb­oldalon.) és annak esetleges megoszálást idézni elő, helyesnek és czélszerűnek nem tartom. (Helyeslés a jobboldalon. Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék csak türelemmel lenni, mindjárt ki fogom fejteni nézetemet. Sümegi Vilmos : Éljen a liberalizmus ! Éljen a demokráczia ! (Zaj.) Kovács! Kálmán : Tessék csak türelemmel lenni, azt hiszem, meg fogjuk egymást érteni. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. t. képviselő­ház ! Kovácsi Kálmán: Csak annak a virágnak van igazán értéke, a mely a neki megfelelő talaj­ból önként nő ki. Ha egészséges a közvélemény, ha meg van alapozva valamely nagy munka, szépen kinő virága, a nélkül, hogy erőltetnénk ; művirágokkal nem lehet a mező virágait pótolni. (Helyeslés jobbfelöl és balról.) Én liberális va­gyok, Kossuth-párti 48-as, de mindenekelőtt ma­gyar vagyok. (Helyeslés balfelől. Zaj a szélsőbal­oldalon.) Én ezen nagy kérdés megítélésénél tisz­tán azon szempontból indulok ki, hogy a ma­gyarság ezeréves fölényének biztositása nélkül ezt a kérdést napirendre tűzni sem engedném. (Helyeslés.) Legyünk liberálisak; én részemről szivesen belemegyek abba, hogy minden nagy­korú embernek legyen szavazata; ne legyen se vagyoni, sem semmiféle czenzus; tessék azon­ban módját találni annak, hogy a magyarság fő­lénye biztositva legyen és hogy meglegyen a vé­delem abból a czélból, hogy a nemzetiségek eset­leges bevonulása esetén meg ne zavartassék az a politikai egyensúly, a melyre a magyar nemzeti állam kiépítésénél feltétlenül szükség van. (He­lyeslés halról és jobbról.) Nem szeretném, ha ismétlődnék nagyban az, a mi 1848—49-ben történt meg, a midőn Hunyadi gróf Budetyinből hat családi ágyujával kivonult, hogy nekimenjen az orosz inváziónak és annak gátat vessen. Magával vitte jobbágyait,, jó barátait, csak egy öreg cselédet hagyott kastélyában. Alig tette ki azonban lábát a-kastélyából, megszállták azt a tót inzm-gensek, a hurhanisták, ugy hogy a gróf kénytelen volt visszafordulni és saját kas­télyának szegezni ágyúit.. Nekünk ébereknek kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom