Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-134
13í. országos ülés 1911 április 3-án, hétfőn. 417 szoruljon a politikai közélet teréről. Csak az egyeduralmat akarja megszüntetni. A kik ellenállnak még mindig az általános választói jog törvénybe iktatásának és azon az állásponton vannak, a mely továbbra is ki akarja zárni a dolgozó, a verejtékező tömegeket a választói jogosultságból, ezek a legönzőbb, a legridegebb és Magyarországra nézve a legkárbozatosabb osztálypolitikát folytatják és állandósítani akarják azt az osztályparlamentet, a melynek itt ma is, de nemcsak ma, hanem tegnap és tegnapelőtt és mindig is egy-egy fényképét láttuk és látjuk. Mert ugyebár t. ház, annyi önismerettel és annyi őszinteséggel talán magunknak is tartozunk, hogy azt az életet, a melyet itt élünk, az eszméknek ezt a torzharczát, a melyet itt folytatunk, a parlamenti életnek ezt a nevetséges kópiáját, a melyben Magyarországon élünk, mindennek lehet nevezni, csak parlamentnek nem, (Zaj.) mindennek lehet nevezni, csak olyan életnek nem, a melynek irányító befolyása és behatása van az állami és társadalmi életre, a mely eszmét érlel, a mely vezeti a magyar népet, a magyar társadalmat. (Zaj.) Az az élet, mely a nagyközönséget már rég nem érdekli, a-mit itt látunk az, hogy alig vagyunk néhányan és hogy csak azok járnak be a házba, a kik beszélnek, vagy beszélni fognak, a legékesebben szóló bizonyítéka annak, hogy az osztályparlament tarthatatlan, s hogy Magyarországon addig komoly jiarlamenti élet nem lesz, mig be nem következik a választói jognak radikális reformja. Én a költségvetést elfogadom. Kun Béla : Miért 1 (Felkiáltások a jobboldalon : Helyes I Mi is elfogadjuk !) Pető Sándor: Meg fogom indokolni, hogy miért teszem ezt. Elfogadom azért, mert biztosra veszem, hogy a munkapárt vezére, gróf Khuen ministerelnök.. . (Zaj és derültség a szélsőbaloldalon.) Kun Béla: Hát Tisza István ? Két fej van ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! .1 Pető Sándor : Nekem semmi okom sincs arra, hogy bizalmatlan legyek az ő ünnepélyesen adott nyilatkozatával szemben. Kun Béla: Itt a parlamentben, még nem nyilatkozott! Pető Sándor : Bocsánatot kérek, a képviselőházban a munkapárt vezére, az igen tisztelt ministerelnök ur még 1910 január 24-én kijelentette, a mikor beköszöntött a házba, hogy e nagy reformot, t. i. a választójog reformját, az általános választói jog alapján, a pluralitás mellőzésével akarja megalkotni. K Ún Béla: De az indemnitáskor nem azt mondta ! (Zaj.) ' Pető Sándor: Európában mindenki tisztában van azzal, hogy mit értünk általános választói jog alatt. Lehet vitatkozni a felett, hogy vájjon a húsz éves kor, a mely nálunk jelenleg van a törvényben, vagy a 21, a 24, vagy pláne, mint Németországban, a 25 éves kor legyen-e az a korhatár, a melyen tul valaki választói jogot kaphat. De KÉPYH. HAPLÓ 1910 1915. YI. KÖTET. mindenki tudja, hogy az általános választói jog mellett a választói jognak más korlátja, mint a melyeket az élet szab és a melyek az állampolgársággal kapcsolatosak, nem lehetnek. (Mozgás balfelől.) Kulturális feltételek mindenütt vannak, mondja itt a t. képviselőtársam. Hát nagyon rosszul ismeri a viszonyokat, ha azt képzeli, hogy az irniolvasni tudás mindenütt szükséges. Ellenkezőleg ; ott nincs általános választói jog, a hol azt az irniolvasni tudáshoz kötik. Egyébként e téren hajlandó vagyok kiegyezni és első vívmánynak, bár nem szívesen de eltűrnérn ha, rögtön hoznák az irás- és olvasáshoz kötött választói jogot is. A t. ministerelnök ur akkor, a midőn beköszöntött, nyílt kérdésnek csak a részleges jelzőket hagyta ; magát az általános választói jog princzipiumát akczeptálta. Csakis a részleges jelzők, vagyis, hogy titkos legyen-e a szavazási jog ; hogy dejczentralizált vagy ne czentralizált legyen-e a szavazás, ezek hagyattak nyitva. (Mozgás és zaj a baloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Elég nagy kérdések !) Magát az általános választói jog elvét akczeptálta ! Kun Béla: De a múltkor máskép beszélt! Gr. Batthyány Tivadar: Tisza is ezt vallja ? Pető Sándor : Es én elképzelni sem tudom, t. ház, hogy egy, a mai korban ide beterjesztendő reformban a szavazás módja máskép legyen megszabva, mint titkosan. Gr. Batthyány Tivadar: De sok jót tételez fel! Pető Sándor: Magyarországot kivéve, csak Dánia az az ország, a hol nyíltan szavaznak és azt hiszem, hogy azt az érvet, hogy a magyar jellem ilyen meg olyan férfias, meg egyenes ; hog)' itt nem akarnak álutakon járni, hanem karaktereket akarnak nevelni, ma már komofyan semmiképen sem lehet venni, mert, tessék elhinni, hogy más országokban sincsenek gyengébb karakterek, mint Magyarországon, de meg másrészről a magyar választások épen azt igazolták, hogy azok a karakterek mindig arra felé tekintenek, a honnan a hatalom napja sugárzik feléjük. (Derültség balfelől.) Elvégre nem olyan nagy dolog szavazatot leadni. Rossz néven sem tudom venni attól a kis exiszteneziától, hogy életét, exisztencziáját, sőt tovább megyek, a maga kényelmét sem akarja feladni és feláldozni azért, hogy ő egyszer politikai jogát gyakorolja és szavazzon, tehát nem szabad abba a helyzetbe hozni a kis exisztencziákat a polgárokat, hogy a szavazás részükről áldozatokkal és exisztencziájuk veszélyeztetésével járjon. Nem kívánok hősöket a néptömegben akkor, midőn szavaznak, a mikor a képviselőházban is igen kevés hőst találok, mert hiszen láttuk és hallottuk, hogy a választási kampány alatt harsogott ez az ország az általános választói jog jelszavától és ebben a házban az unalmasság vádját kell magára venni az embernek, hogy ha mégis megkoczkáztatja, hogy ezen divatból kiment czikk érdekében egy kis propagandát csináljon. Gr. Batthyány Tivadar : Nem hagyjuk kimenni a divatból; legyen nyugodt! 53
