Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-134
418 134. országos ülés 1911 április 3-án, hétfőn. Pető Sándor : Hallottuk és halljuk évtizedek óta azoktól, a kik a választói jog ellenségei, hogy nem hívei a sötétbe való ugrásnak ; hogy a nép még éretlen e jog gyakorlására. Erre már megfelelt az az angol történetíró, a ki azt mondta : ismerjük már ezt a kifogást, hogy a népet mindig éretlennek találják a reformokra és ez ugyanannyit jelent, mintha azt mondanák valakinek: »Ne merészelj a vizbe menni, mig nem tudsz úszni.* Édes Istenem, hogy tanuljon meg valaki úszni, ha, nem szabad a vizbe mennie. Ugyanígy vagyunk a választói joggal is. (Mozgás balfelól.) Azt hallottuk gróf Tisza István t. képviselő úrtól, — azt hiszem, valami egyházi ünnepélyen Nyitrán mondotta — hogy nagy veszély fenyegeti az országot, a materialisták felülkerekednek és egyesülésre, csoportosulásra hivta fel mindazokat, a kik az ideális eszme hivei, az idealistákat. Én szeretném megérteni, hogy micsoda ideálizmus van abban, hogy valaki görcsösen ragaszkodik a maga előjogaihoz, osztályuralmához és mindent elkövet arra, hogy a jogokból kizárt néptömeg százezrei bejuthassanak a választójogok körébe. Micsoda ideálizmus az, a mely nem azt czélozza, hogy a jogtalanoknak jogot adjunk, hogy szabadsággal, kenyérrel és joggal ruházzuk fel azon tömegeket, a melyek jogtalanok, hanem abban találja politikája főczélját, hogy minden előjog, hatalom és kiváltság, a mely ma megvan, a lakosság egy kis csoportjának a birtokában maradjon. Ha ez az ideálizmus, akkor én inkább vagyok materialista, mert a Tisza-féle ideálizmus a legönzőbb osztálypolitika, a mely ki akarja az előre törekvő, érvényesülni akaró tömeget zárni a közügyek intézéséből. Befejezem beszédemet. A mikor az urbériség megváltásáról volt szó 1836-ban, Deák Ferencz azt mondotta, hogy a munkásnépet nem keg3^elemkép, hanem munkája és hivatása iránti elismerésből kívánja uj jogok birtokába juttatni. Minden kornak megvannak a maga jobbágyai és minden kornak el kell végezni a j obbágyf elszabadító munkát. Magyarország felnőtt férfinépességének 46%-a, a munkásság, ki van zárva a választói jogból, az a réteg, a mely mindennapi munkájával végzi az államfentartó feladatot; hiszen ha majd a lét és nemlét kérdése egyszer szóba jő, csakis ő fogja megvédeni ezt a hazát. Ez a réteg várja most az uj jobbágyfelszabadítást és a mikor itt folytonosan az elsőbbségek kérdése körül vitázunk évek óta, és ez buktatta meg a múltban is az általános választójog kérdését, én arra kérem az igen tisztelt ministerelnök urat, a ki 1910-ben szíves volt az általános váHitelesitették : Horváth Mihály s. k. naplóbiráló lasztójog elvére helyezkedni,- és elismerni, hogy elsőrangú és fontosságú kérdés a választói jog reformja, hogy szíveskedjék bennünket tájékoztatni a belügyi tárcza költségvetése során, hogy mikép áll ez a dolog. Gr. Batthyány Tivadar: Ez a munkapárt családi vitája. Pető Sándor: Szíveskedjék bennünket aggódókat megnyugtatni, hogy miként áll az általános választójog egészségi állapota jelenleg, hogy menynyire haladtak az általános választói jogok előmunkálatai, és hogy mikorra várhatjuk a törvényjavaslatot és hogy melyek azok az alapelvek, — hogyha már a részleteket nem tudjuk is, mert ezt majd a társadalomban és a parlamentben kell hogy megvitatva legyenek azok az alapelvek, mert csak igy juthatunk egészséges törvényjavaslathoz — s hogy melyek azok az elvek, a melyek mellett a t. ministerelnök ur azon nagy érdemet fogja megszerezni magának, hogy megcsinálja az ujabbkori jobbágyfelszabadítást. Én bizva abban, hogy az általános választójog elvégre mégis érvényesülni fog és hogy a munkapártban gróf Khuen-Héderváry Károly ministerelnök urnak a programmja fogja a reformot demokratikus útra irányítani, abban a reményben és abban a feltevésben, hogy az általános választói jog és a titkos szavazás törvényjavaslatával legközelebb találkozni fogok, elfogadom a költségvetést. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Elnök: A tárgyalásra szánt idő letelvén, javaslatot teszek a jövő ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom a t. képviselőháznak, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki: először az elnöki előterjesztések és irományok bemutatását; második tárgyként a szabadalmazható találmányoknak, a mintáknak és a védjegyeknek kiállításokon való időleges oltalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalását ; harmadik tárgyként az 1911. évi állami költségvetés részletes tárgyalását, és pedig a képviselőház ügysorában foglalt sorrend megváltoztatásával a belügyi tárcza költségvetése tárgyalásának befejezése esetére a földmivelésügyi tárcza költségvetésének tárgyalását, minthogy a kereskedelemügyi minister ur betegsége folytán jelenleg tárczáját nem képviselheti. Méltóztatnak ezen indítványomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Akkor ezt határozatkép kimondom és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 25 perczkor.) Scitovszky Béla s. k. •bizottsági tagok.
