Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.
Ülésnapok - 1910-131
334 131. országos ülés 1911 múrczius 30-án, csütörtökön. beállítva természetesen a nélkül, hogy ez tényleges többletszaporulatnak lenne tekinthető. De nézetem szerint le kell még ütnünk azt a 318.000 K-t is, a mely a nyugdíj szükségletek szaporulata czimén az 1911; évi előirányzatot szemben az 1909. évi előirányzattal, meghaladja, vagyis a mennyivel 1911-re több van felvéve, mint a mennyi fel volt véve 1909-ben. Le kell pedig nézetem szerint ütni azért, mert ha már a nyugdíj tényleg a tárcza terhét képezi is, minthogy azonban mi a rendelkezésünkre álló többletet most azon erő szempontjából akarjuk vizsgálat tárgyává tenni, a melyet az élő közigazgatás támogatására képes szolgáltatni s miután ebből a szempontból a nyugdijszükséglet szaporulata jelentőséggel nem bir, én azt gondolom, hogy akkor járunk el helyesen, hogyha ezt számításon kívül hagyjuk, illetőleg a rendelkezésünkre álló többletből leütjük. (Helyeslés.) Ezzel szemben ehhez az összeghez hozzá, kell számítani egy 53.504 K-t kitevő tételt, a mennyivel t. i. az 1909. évi költségvetésben a tárczát terhelő kölcsönök amortizaczionális részlete magasabb volt, mint a milyen összegben az az 1911. évre elő van irányozva, mert a tárczát terhelő kölcsönök természetesen már elköltött, már konzumált kiadások fedezetét jelentik. Ha tehát az 1911. évben ezen a czimen kevesebb igényeltetik, ez az összeg egyéb ujabb szükségletek fedezésére felszabadul s ebben a tekintetben az 1911. év mérlegét kétségtelenül javítja. Ugyancsak hozzá kell számítani ehhez a többlethez egy 15.000 K-s tételt, a mely akkép áll elő, hogy nevelőintézeti járulékok czimén az 1909. évi költségvetésbe 45.000 K volt felvéve. Ez három félévi szükségletnek felel meg, s azért volt ilyen összeggel az 1909. évi költségvetésbe beillesztendő, mert ez a kiadási tétel legelőször az 1909. évi költségvetésben szerepelt, s igy ennek a költségvetésnek a keretében keUett gondoskodni az 1908/1909. évi iskolai év első felének szükségletéről is. Minthogy azonban a jelen 1911. év kezelését e czimen csak két félév szükséglete terheli, a harmadik félév szükségletének megfelelő 15.000 K ugyancsak ujabb kiadások fedezésére szabadul fel és a többlethez szerintem szintén hozzászámítandó. Ha már most ezt a műveletet végrehajtjuk, akkor számszerűleg végeredménykép azt állapithatjuk meg, hogy 8,771.694 K-t tett ki az az összeg, a mely uj szükségletek fedezésére rendelkezésünkre áll. Ha azokat a szükségleteket akarjuk vizsgálni, a melyeknek fedezésére ez felhasználtatik, akkor méltóztassanak nekem megengedni, hogy egyrészt a ház idejének kímélése szempontjából, másrészt a könnyebb áttekintés kedvéért is túltegyem magam az előirányzat technikai beosztásán s a tárczával kapcsolatban álló összes szükségleteket, természeti rokonságuk és hasonlóságuk szerint, négy főcsoportba sorozzam és csoportonként nézzem azután, hogy ezek a többletből milyen összegben részesülnek. S e tekintetben azon sorrendet kívánom követni, a mint nagyobb vagy kisebb arányban részesülnek a többletben. Elsősorban foglalkozni szándékozom a gyermekvédelmi, betegápolási, közjótékonysági, szóval a humanitárius kiadások szaporításával. Azt hiszem, hogy abban mindnyájan egyet fogunk érteni, hogy a mai társadalmi berendezkedés mellett, a midőn a társadalom minden egyes rétege, sőt mondhatjuk, minden egyes tagja egy igen erős küzdelmet kénytelen folytatni, hogy egyéni és kulturális exisztencziáját biztosithassa, hogy napról-napra nő az állam szocziális hivatásának jelentősége és szerepe abban az irányban, hogy szükség esetén segítségére legyen a társadalom azon egyes tagjainak, a kik önerejükből ebben a nehéz küzdelemben megállani képtelenek. (Helyeslés jobbfelől.) Ezzel én t. ház, korántsem azt akarom jelezni, mintha én is azok közé tartoznék, a kik mindent az államtól várnak, sőt abban a meggyőződésben vagyok, — se tekintetben egészen egyetértek Hegedüs Lóránt t. barátommal — hogy a minden áron való állami támogatás egyenesen kétélű fegyver, mert mint minden kívülről jövő támogatás, az állami támogatás csökkenti az egyén energiáját, az egyén ellenálló képességét, és igy épen azt a két tényezőt befolyásolja hátrányosan, a melyekre az élet küzdelmeiben leginkább vagyunk rászorulva, sőt a mely két tényezőre e küzdelmek* kel szemben egyedül támaszkodhatunk biztosan. Ezek daczára abban a nézetben vagyok, hogy ha van kérdés, a hol az államnak messzemenő támogatását is teljesen jogosultnak kell elismerni, ez a kérdés az állam és társadalom legértékesebb elemét, legbecsesebb tőkéjét képező emberi élet és emberi egészség fentartása. (Igaz ! TJgy van ! a jobboldalon.) Mert e tekintetben abban a nézetben vagyok, hogy itt minden más szempontot félretéve, egyedül csak azt kell nézni, hogy e czélokat miképen biztosithatjuk a legjobban. (TJgy van ! a jobboldalon.) Minthogy pedig a gyermekvédelem és a betegápolás az a tér, a hol az állam a rárótt feladatokat teljesítheti, nemcsak megnyugvással, de egyenesen, örömmel konstatálom azt, hogy a belügyi kormányzat a rendelkezésére bocsátott összeg tetemes, legnagyobb részét 53'9%-át, vagyis 8,771.000 koronából 4,661.000 koronát e szükségletek fedezésére használ fel és ezáltal lehetővé teszi, hogy az államnak szocziális hivatása és feladata fokozott mértékben teljesíttessék és érvényesíttessék. (Igaz! TJgy van ! a jobboldalon.) A szükséglet második csoj)ortját a közbiztonsági szükséglettel összefüggő kiadások, hattárrendőrség, székesfővárosi rendőrség és a csendőrség szükségletei képezik. Itt, azt hiszem, hogy egyenesen kényszerhelyzetben találjuk magunkat, szemben egy kényszerhelyzettel, a mely odakényszerit bennünket, hogy közbiztonsági szolgálatunk berendezésénél mindenképen a művelt külföld példáját tartsuk szem előtt, és igyekezzünk közbiztonsági szervezetünket akként berendezni, azon a szn>
