Képviselőházi napló, 1910. VI. kötet • 1911. márczius 9–április 8.

Ülésnapok - 1910-126

nárczias 23-án, csütörtökön. 204 126. országos ülés 1911 n minister t. i. azt mondotta, hogy a hadvezetőség azon reformnak költségeit, a melyeket a hadsereg érdekében szükségesnek lát, 475 millió K-ban számította ki, azonban a közös ministertanács csak 200 millió K-át volt hajlandó a hadvezetőségnek rendelkezésére bocsátani. Én tehát nem tudom elhinni azt, hogy ugyanazt a reformot, a melyet a hadvezetőség 475 millió K-ban kontemplál, 200 millió K-ból is meg lehetne csinálni, mert akkor a számítás teljesen hibás volna. Ellenkezőleg, azt hiszem, hogy azt a 275 müliót, a melyre még szükségük van, öt esztendő múlva fogják követelni, és így a pénzügyminister urnak az a megnyugtatása, hogy ilyen rendkívüli költséggel nem fogunk többé szemben állni, azt a benyomást teszi rám, hogy vagy megfeledkezett arról, hogy a hadvezetőség most az ő követeléseit lefokozta, vagy igyekezett egyszerűen ezt a kérdést is azzal az optimizmussal megítélni, a melylyel megítélte a kisbirtokosság helyzetét, (Zaj. Elnök csenget.) és ezzel az optimizmusával igyekezett a képviselőházat megnyugtatni. Schönaich hadügyminister ur azt is kijelentette, hogy ha a kétévi szolgálatra fogunk áttérni, — a mely kétéves katonai szolgálatot olyannak tüntette fel az igen t. pénzügyminister ur, mint a melynek előnyeiért mi bátran áldozhatjuk azokat a rendkívüli terheket, a melyeket most követelnek tőlünk, — hogy ha majd áttérünk erre a kétéves katonai szolgálatra, akkor egyszerre 74 millió K többletkiadást fognak tőlünk követelni, évenkint pedig 64 millió K többletet. íme tehát épen az a reform, a melyre a pénzügyminister ur vigasztalásképen hivatkozott az aggódókkal szemben, az maga is óriási többletkiadásokat fog okozni. A hadügyi terhek tehát nem hogy nyugvópontra nem tudnak jutni, sőt ellenkezőleg már is szemeink előtt áll az, s a jövőben egész bizonyossággal számíthatunk arra, hogy ezek a hadügyi terhek rohamosan emelkedni fognak. Ugyanígy vagyunk a tengerészeti kiadásokkal is, a hol az a 312 millió korona szintén csak öt évre van kérve, és a haditengerészet parancsnoka ki is jelentette, hogy mihelyt ezek az uj hajók megépülnek, annak természetes következménye lesz az, hogy több katonára lesz szükség, és ugy ez, mint az uj hadfelszerelési anyag évenkint 4 millió koronával fogják a hadsereg rendes kiadásait emelni; ugy hogy inig a haditengerészeti kiadások most 68 milliót tesznek, a tengerészeti parancsnok szerint 1916-ban ez már 80 millió lesz. Ebben sem tudom én meglátni, hogy mikor érkezünk el arra a nyugvópontra, a melylyel benünket a pénzügyminister ur vigasztalni akart. A minister ur hivatkozott arra, hogy a kétéves katonai szolgálat által igen sok gazdasági erő fog felszabadulni, a mely most le van kötve és ezzel a hadsereg tulajdonképen visszaszolgáltatja azt az óriási áldozatot, a melyet hozunk. Ezzel szemben rámutatok arra, hogy most 103.100 főnyi ujoncz mellett három esztendő alatt, ha levonjuk a szokásos 4°/o-os elhalálozási, rokkantsági és egyéb fogyatkozást, akkor szolgál 297.183 ember, ha pedig lesz kétéves katonai szolgálat, mivel akkor az ujonczjutalék 159.000 lesz, két esztendő alatt, ugyancsak leszámítva a 4°/o-ot halálozásra és rokkantságra, szolgálni fog 311.000 ember, tehát 9000-rel több, mint a hároméves katonai, szolgálat mellett. Nem látom tehát sehol sem azt a felszabaduló emberanyagot, a mely a maga produktív munkájával helyreüti azt a rést, a melyet a költségek fokozása által a nemzeti vagyonban okozunk. Még csak egyre vagyok bátor rámutatni a katonai kérdésnél. (Zaj.) Miután a katonai költségek emelését, mint elkerülhetetlent, sőt némelyek mint hasznos befektetést elfogadják, és hajlandók már előre is beleegyezni az ujonczjutalék felemelésébe is, én bátor vagyok kérdezni, hogy honnan veszszük majd azt az embertöbbletet? (Zaj.) Elnök: Tessék csendben maradni, kérem! Halier István: Mert a sorozás igen siralmas képet mutat! Az utolsó sorozáson 16 vármegyéből 50%-a hiányzott a sorozásköteles legénységnek, 12 vármegyéből 32 °/o-a, 24 vármegyéből 30—14°/o-a, hiányzott a sorozáson átlag 28 vármegyéből 46%, 14 vármegyéből 25%, a többi vármegyékből pedig 10—13%. S ha a sorköteles legénységnek ilyen nagy százaléka hiányzik, akkor nem tudom, hogy az ujonczjutalék felemelése esetén honnan veszik majd a legénységet? Az a tény, hogy a sorköteles legénységnek ilyen nagy százaléka nem található, maga is mutatja azt, hogy bizonyos nagy osztályban, a mely a sorköteles legénység legnagyobb kontingensét adja. a helyzet nem egészen normális. Nálunk a mezőgazdasággal foglalkozó osztály szolgáltatja a véradó legnagyobb részét és ez az osztály az, a melyből igen nagy százalók hiányzik. Tudjuk azt is, hogy hol van. Legnagyobbrészt Amerikában. Már pedig ha a legínunkabiróbb fiatalság elmegy egy osztályból, akkor annak az osztálynak sohasem lehet rózsás a helyzete. (Zaj.) Elnök : Ugyan kérem, méltóztassék csendben maradni. Halier István: T. ház! Még csak arra óhajtok rámutatni, hogy ezeknek a hadügyi kiadásoknak egy óriási perczentje mint olyan lett megjelölve többek részéről, a mely egészen improduktív. Mert ha elismerjük is azt, hogy a szárazföldi hadsereg fejlesztésére fordított kiadásaink valamiképen, mint a nemzet biztonságára fordított összegek, megállják helyüket, másfelől pedig kultúrát is terjesztenek a besorozott legénység között, tehát bizonyos tekintetben tényleg . produktív befektetések, de a haditengeré'